Megrendelés
Jogtudományi Közlöny

Fizessen elő a Jogtudományi Közlönyre!

Előfizetés

Császár Mátyás: A határon átnyúló fogorvosi tevékenység jogi szabályozása az Európai Unióban (JK, 2010/6., 306-317. o.)

Bevezetés

A Lisszabonban 2007. december 13-án aláírt ún. Lisszaboni Szerződés módosította az Európai Unióról szóló Szerződést és az Európai Közösséget létrehozó Szerződést.[1] "Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés" új elnevezése "Szerződés az Európai Unió működéséről", míg a "Közösség, Közösségek, Európai Közösség" elnevezések "Unió, Európai Unió" elnevezésre változtak.[2] Jelen tanulmány az Európai Unió működéséről szóló Szerződés számozását követi, de feltüntetésre kerül a régi, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (EKSz.) szerinti számozás is.

Az Európai Unióban megvalósuló gazdasági integráció középpontjában az egységes belső piac áll.

Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (továbbiakban: Római Szerződés) 26. cikk (2) (EKSz. korábbi 14. cikk) szerint a belső piac olyan belső határok nélküli tér, amelyben megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 4 cikk (2) a./ pontja az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörök egyik fő területeként határozza meg a belső piacot. Az ún. négy szabadság érvényesülését gátló akadályok eltörlésének eredménye a tagállamok nemzeti piacainak egybenyitása, a tagállamok határain átnyúló gazdasági tevékenység lehetőségének kitágulása. A gazdasági integráció és az egységes belső piac megvalósulásának egyik fontos eszköze a jog.

A jelen tanulmány célja annak bemutatása,

- hogyan is működik ez a belső piac a mindennapi gyakorlati élet egy meghatározott szakmája, a fogorvosi tevékenység gyakorlása terén,

- egy meghatározott, a fogorvosi szakma gyakorlása során hogyan kapcsolódik egymáshoz a letelepedés szabadsága révén a személyek szabad mozgása és a szolgáltatások szabad mozgása.

A jelen tanulmány a határon átnyúló fogorvosi tevékenységre koncentrál, nevezetesen azokat a jogi alapokat mutatja be, hogy az egyik tagállam fogorvosa milyen feltételekkel folytathat fogorvosi tevékenységet egy másik tagállamban. Prózaiabban: milyen jogi feltételekkel nyithat egy magyar fogorvos rendelőt például Olaszországban vagy ugorhat ki Bécsbe azért, hogy kihúzza egy osztrák páciens fogát.

Egy jogeset alapján ugyanakkor a tanulmány bepillantást nyújt a gépészmérnöki képzés és mérnöki diplomák elismerésének világába is.

I.

A jogi szabályozás szintjei

A határon átnyúló fogorvosi tevékenység jogi szabályozásának két szintje van:

1. a közösségi jog szintje,

2. a tagállami nemzeti jogok szintje.

II.

A közösségi jogi szabályozás elemei

A határon átnyúló fogorvosi tevékenységre vonatkozó közösségi jogi szabályozásnak három eleme különböztethető meg:

1. Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 4. cikk. (2) a./ pont, 26. cikk. (2), 45., 46., 48., 49., 52., 53., 56., 57. cikkei.

2. Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK Irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről.

3. Az Európai Bíróság esetjoga.

III.

A Római Szerződés vonatkozó rendelkezései

1. Belső piac

Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 4. cikk (2) a./ pontja az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörök egyik fő területeként jelöli meg a belső piacot. Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 26. cikk (2) (EKSz. korábbi 14. cikk) szerint a belső piac olyan belső határok nélküli tér, amelyben megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

2. Munkavállalók szabad mozgása

A Római Szerződés 45. és 46.

- 306/307 -

cikkei (EKSz. korábbi 39. és 40. cikkei) tartalmazzák a téma szempontjából a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket.

Az Unión belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását (45. cikk (1)). Tilos az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés a tagállami munkavállalók között [45. cikk (2)].

A munkavállalók szabad mozgása keretében a munkavállalók jogai:

- tényleges állásokra jelentkezzenek,

- e célból a tagállamok területén szabadon mozogjanak,

- munkavállalás céljából valamely tagállamban tartózkodjanak az adott tagállam állampolgáraira vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően,

- a tagállamban történő alkalmazást követően az adott tagállamban maradjanak meghatározott feltételek mellett [45. cikk (3)]. A munkavállalók szabad mozgásának korlátozása a tagállami nemzeti jogokban csak közrendi, közbiztonsági, közegészségügyi okokból lehetséges.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére