A szórakoztatóipari fogyasztók szokásai átalakulóban vannak és a globális makrogazdasági folyamatok jelentős nyomást helyeznek a sportiparág gazdasági alapjaira, a fogyasztói és szponzori piacra. Ezek a körülmények felszínre hozták az európai sportágak működési nehézségeit, így a pénzügyi fenntarthatóság érdekében olyan új szabályozási környezet van kialakulóban, melyben a forrásszerzés és -elosztás új elvek mentén történik. Az egyéni és a csapatsportágak, akárcsak a profi és az amatőr sport is, egyre erősebben különül el a szurkolói, szponzori érdeklődés és így a finanszírozás szempontjából is. A változás hatása különösen, a nagy bevétellel, költségvetéssel és kockázattal működő csapatsportok esetében kiemelkedő. Esetükben a szövetségi típusú működést egyre erősebben a független gazdasági társaságok váltják fel, így a szabályozás is a közjogi jellegű keretrendszerből egyre inkább a magánjog területére helyeződik át. A jövő sikeres versenyrendszerei minden bizonnyal a klubok tulajdonában álló ligák lesznek. Két amerikai gyökerű sportág, a kosárlabda és a jégkorong már sikerrel adaptálta a témában élen járó tengerentúli szabályozást az európai gazdasági környezetbe. Működésük sok szempontból példaértékű magánjogi szabályozást teremtett a nehézségekkel küzdő európai sport számára.
The habits of entertainment consumers are changing, and global macroeconomic processes are putting significant pressure on the economic foundations of the sports industry, the consumer and sponsorship markets. These circumstances have brought to light the operational difficulties of European sports, and in order to ensure financial sustainability, a new regulatory environment is emerging in which funding and distribution are based on new principles. Individual and team sports, as well as professional and amateur sports, are becoming increasingly separated in terms of fan and sponsor interest and thus also in terms of financing. The impact of this change is particularly pronounced in team sports, which operate with high revenues, budgets, and risks. In their case, federation-type operations are increasingly being replaced by independent economic companies, and regulation is also shifting from a public law framework to the realm of private law. The successful competition systems of the future will undoubtedly be leagues owned by clubs. Two American sports, basketball and ice hockey, have already successfully adapted the leading overseas regulations in this area to the European economic environment. In many respects, their operation has created exemplary private law regulations for European sports, which are struggling with difficulties.
Die Gewohnheiten der Verbraucher in der Unterhaltungsindustrie befinden sich im Wandel, und globale makroökonomische Prozesse üben erheblichen Druck auf die wirtschaftlichen Grundlagen der Sportindustrie, den Verbraucher- und Sponsorenmarkt aus. Diese Umstände haben die Schwierigkeiten der europäischen Sportarten offenbart, sodass zur Gewährleistung der finanziellen Nachhaltigkeit ein neues regulatorisches Umfeld entsteht, in dem die Beschaffung und Verteilung von Ressourcen nach neuen Grundsätzen erfolgt. Einzel- und Mannschaftssportarten sowie Profi- und Amateursportarten unterscheiden sich immer stärker hinsichtlich des Interesses der Fans und Sponsoren und damit auch hinsichtlich der Finanzierung. Die Auswirkungen dieser Veränderung sind insbesondere bei Mannschaftssportarten mit hohen Einnahmen, Budgets und Risiken besonders ausgeprägt. In ihrem Fall wird die föderale Funktionsweise zunehmend durch unabhängige Wirtschaftsunternehmen ersetzt, sodass sich auch die Regulierung zunehmend vom öffentlich-rechtlichen Rahmen in den Bereich des Privatrechts verlagert. Die erfolgreichen Wettkampfsysteme der Zukunft werden mit Sicherheit Ligen sein, die sich im Besitz von Vereinen befinden. Zwei Sportarten mit amerikanischen Wurzeln, Basketball und Eishockey, haben die in diesem Bereich führenden Regelungen aus Übersee bereits erfolgreich in das europäische Wirtschaftsumfeld adaptiert. Ihre Funktionsweise hat in vielen Hinsichten eine vorbildliche privatrechtliche Regelung für den mit Schwierigkeiten kämpfenden europäischen Sport geschaffen.
Az európai sportiparág jogszabályi keretrendszere meglehetősen laza, amiben a szövetségek autonómiája kiemelkedő. Működésük kereteit a jogalkotó jelöli ki, ezen belül a szövetségek kvázi hatóságként működve saját szabályzatokat alkotnak, így az élő jog forrása a szövetségek transzparens szabályzatai és annak kvázi hatósági jogalkotó és jogalkalmazói tevékenysége. A sportjog súlypontja a vagyoni jogok értékének megerősödésével, fajsúlyosabbá válásával mind erősebben magánjogi jelleget ölt, a korábbi közjogi jellegű sportszakmai, versenyszabályok helyett. A gazdasági társaságként működő ligák megerősödése ezt a folyamatot tovább erősíti, így az élő jog egyre inkább az egyes társaságok alapító okirataiban, döntéseiben és az iparág szereplőinek többoldalú szerződéseiben érhető tetten. Egyrészt ez a gyengülő transzparens szabályzati működés a jogbiztonság
- 12/13 -
korlátját jelenti azzal, hogy például egyes sorozatokban nincs jogorvoslatra lehetőség a fegyelmi ügyekben. Másrészt egy lehetőséget is jelent, hogy a magánjog keretei között egy új típusú "jogalkotás" során az iparági szereplők kialakítsanak egy olyan szabályozási környezetet, amely egy szűk kör egyetértésén alapul, a szórakoztatóipar piacán gyors és hatékony működést eredményez.
Jelen tanulmány azokat a paradigmákat igyekszik feltárni, melyek az európai sportmodell magánszabályozásának fundamentális alapjait jelentik. Az újraszabályozás indokoltsága a gazdaság és a marketing területén felmerülő szakmai igényből fakad. Tekintettel arra, hogy a magánszabályozás transzparenciája, publicitása alacsony, ezért a szabályok forrását több esetben a legnagyobb igyekezet mellett sem tudja tételes jogi hivatkozás képezni, hanem a gyakorlati működésből levezetett jogelvek, információk adják. Jelen tanulmány célja, hogy a hazai jogásztársadalom útmutatót kapjon a mind erősebben felmerülő magánszabályozási igény fundamentális alapjairól az erre adott sikeres európai gyakorlat bemutatásával.
A sport szórakoztatóipari termékké válásának egyenes következményeként a szurkolói figyelemre alapított profitszerzés a működés elengedhetetlen céljává vált. Ebben a megváltozott rendszerben egyszerre válik el egyre élesebben egymástól a jelentős bevételszerző képességgel bíró profi és az amatőr sport. Új elemként jelennek meg a sport jellegű szórakoztatóipari termékek - mint például influenszerek boksz- vagy labdarúgó-mérkőzései -, ezek pedig a sporteredményt és a sportteljesítményt is relativizálják. A nagy gazdasági potenciállal rendelkező profi sportok tekintetében is zajlik egy jelentős elkülönülés, az egyéni és csapatsportok között. Tekintettel a népszerűség, gazdasági potenciál és finanszírozás terén megjelenő átfogó polarizációra, az újszerű gondolkodási struktúra és diverzifikált szabályozási környeztet igénye is megjelenik sportáganként, versenysorozatonként, de akár országosan és regionálisan is. Az egyéni sportágak jellemzően globális/lokális versenyrendszerekben szerveződnek, a versenyzők és versenyrendszerek önálló brandek, ami egy tiszta piaci környezetet teremt. A közjogi és magánjellegű szabályozás kérdésköre kevésbé érinti az egyéni sportágakat, mint a látványcsapatsportokat, mert amíg egy teniszező eldöntheti, hogy milyen versenysorozatban vesz részt, addig egy profi futballklub nem. Jelen tanulmány a téma komplexitására tekintettel a legnagyobb rizikóval, bevétel-kiadás oldallal működő profi látványcsapatsportágakra fogalmaz meg javaslatokat. A keretrendszerek felépítése során a sportágak fenntarthatósága érdekében a marketing és gazdasági körülmények négy területen generálnak olyan kihívást, amely a szabályozási környezet változtatási igényét hozzák el.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
