2023. október 8-án elhunyt Sólyom László professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság volt elnöke. Halálával a rendszerváltozás jogi megalapozásában kiemelkedő szerepet vállalt tudós távozott közülünk.
Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsen, ugyanitt érettségizett és szerzett jogi diplomát 1964-ben. Az egyetemi években Benedek Ferenc, a római jog professzora volt példaadó mestere. 1966 és 1969 között a Jénai Friedrich Schiller Egyetem tanársegédje volt, és itt doktori fokozatot is szerzett. Hazatérése után, 1983-ig az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének Polgári Jogi Osztályán dolgozott, amelynek vezetője, Eörsi Gyula igényes alkotó légkört teremtett és kutatói szabadságot biztosított a munkatársaknak. Sólyom László 1983 és 1996 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Polgári Jogi Tanszékén volt egyetemi tanár. 1975-ben szerezte meg az állam- és jogtudomány kandidátusa, 1981-ben a tudomány doktora fokozatot. 2001-ben választották az Akadémia levelező tagjává, és 2013-ban lett az Akadémia rendes tagja.
Sólyom Lászlónak és generációja legjobbjainak előbb azt a feladatot adta a történelem, hogy a szocializmusnak nevezett államkapitalista diktatúra évtizedeiben átmentsék a jogi kultúra évezredes értékeit és ébren tartsák a jogrend társadalomszervező erejének jelentőségébe vetett hitet. Sólyom László akadémiai intézeti és egyetemi pályája alatt a magyar és az összehasonlító polgári jog területén folytatott tudományos kutatásokat. Előbb a kártérítési felelősség kérdései foglalkoztatták; e körben elért eredményeit foglalta össze A polgári jogi felelősség hanyatlása című monográfiájában,[1] amely angol nyelven is megjelent.[2] Ezután a környezetvédelem jogi problémáival foglalkozott behatóan; összegzését Környezetvédelem és polgári jog című művében[3] tette közzé. E témakörhöz később még egyszer visszatért: Die Verantwortung für den Schutz unserer Lebensgrundlagen.[4] Kimagasló sikereket ért el az emberi személyiség magánjogi védelmének kidolgozásába A személyiségi jogok elmélete című művével.[5] A könyv a jogi védelem középpontjába az emberi méltóságot helyezi. Ez a monográfia németül két kiadónál is napvilágot látott, Budapesten[6] és Kölnben.[7]
Az 1980-as években Sólyom László tevékenyen részt vett a környezetvédelmi mozgalmakban, mindenekelőtt a Duna Kör tevékenységében; élen járt a bős-nagymarosi vízlépcső elleni megmozdulásokban is. Ezek az ellenzéki szerveződések az agónia éveit élő rendszer korlátait feszegették. Sólyom László 1989-ben a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagja lett, és mértékadó szereplője volt az Ellenzéki Kerekasztalnak.
Az 1990-es év alapvető politikai fordulatai megnyitották a lehetőséget Sólyom László számára ahhoz, hogy széles körű elméleti felkészültségével támogatott szilárd állam- és jogfilozófiai elveit a gyakorlatba ültesse át. Nem vállalt kormányzati tisztséget, hanem a jogállam megalapozásában döntő új intézmény, az Alkotmánybíróság elnöke lett. E tisztséget 1998-ig töltötte be, és számos elvi határozat (például a halálbüntetés eltörlése) fűződik a nevéhez. Meghatározó szerepe volt a demokratikus jogállam megteremtésében. Elnöki tevékenysége alapvetően járult hozzá az európai hagyományokra alapozott alkotmánybírósági gyakorlat kialakításához. Az első évtized praxisát és a követett elveket könyvekben is összefoglalta Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon[8] című monográfiájában, majd németül[9] és angolul[10] megjelent műveiben. Alkotmánybírósági elnöki időszaka alatt végzett tudományos munkássága - így a Pártok és érdekszervezetek az Alkotmányban,[11] Normahierarchia az Alkotmányban,[12] Das Gewand des Grundgesetzes: Zwei Verfassungsikonen - Ungarn und Deutschland[13] című írá-
- 524/525 -
sai - jelentékeny mértékben járult hozzá az alkotmányjog elméleti alapjainak lerakásához.
Sólyom Lászlót 2005-ben az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta; ezt a tisztséget 2010-ig viselte. A politikai feszültségekkel terhes években ismételten tanúságot tett autonóm személyiségéről, ismételten bizonyította az alkotmányos rendbe vetett szilárd meggyőződését, amint ezt az Egy elnökség lenyomata - Válogatott beszédek és interjúk[14] című kötet is mutatja.
Sólyom László páratlanul gazdag tudományos (polgári jogi, alkotmányjogi) munkáságának eredményeit és közéleti (alkotmánybírósági elnöki, köztársasági elnöki) tevékenységének publikált dokumentumait három kötetben - Documenta[15] - tették közzé. Az értők számára az összegyűjtött írások érzékeltetik szerzőjük kivételes intellektusát, független személyiségét. ■
JEGYZETEK
[1] Sólyom László: A polgári jogi felelősség hanyatlása. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1977.
[2] Sólyom, László: The Decline of Civil Law Liability. Budapest/Alphen aan den Rijn, Akadémiai Kiadó/Sijthof and Noordhoff, 1980.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
