Az éghajlatváltozás napjaink egyik, ha nem a legfontosabb problémája, a világ minden térségét érinti valamilyen formában, bár eltérő súlyossággal. Az OECD szerint 2022-ben 3,3-3,6 milliárd ember élt az éghajlatváltozással szemben fokozottan érzékeny környezetben. Becslések szerint a globális hőmérséklet 2 Celsius-fokkal való emelkedése közel 120 százalékkal fogja emelni az áradásoknak kitett populációt, mely már jelenleg is évente 10 millió embert kényszerít otthonának elhagyására.[1] A klímaváltozással kapcsolatos kihívások tehát egyben társadalmi kihívások is, melyek hatékony, fenntartható megoldásokat követelnek.[2]
A klímaváltozásra reagáló stratégiaként jelent meg az Európai Unió "Európai Zöld Megállapodás" stratégiája 2019. december 11. napján, melynek célja egy modern, erőforrásait hatékonyan felhasználó, versenyképes Európa létrehozása. A megállapodás legfőbb célkitűzései közé tartozik, hogy az Európai Unió 2050-re elérje a "net zéró" üvegházhatásúgáz-kibocsátási szintet (2040-ig pedig ezen célkitűzéseinek 90 százalékát teljesítse).[3]
Ahogyan arra a nem pénzügyi jelentés kapcsán közzétett nyilvános konzultációban utalt az Európai Bizottság, az Európai Unió az Európai Zöld Megállapodásban testet öltő stratégiai céljának elérése érdekében számos intézkedést fogadott már el, kezdve a környezetvédelmi beruházásoktól a hidrogén mint potenciális zöld energiaforrással kapcsolatos kezdeményezések bőkezű támogatásán át[4] a fenntartható működéssel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségekben megnyilvánuló jogalkotási aktussal bevezetett adminisztrációs eszközökig.[5]
Az Európai Zöld Megállapodás keretében az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatára. A felülvizsgálat keretében az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló 2022/2464 irányelvet, vagyis a CSRD-t.
Az új szabályozás mentén a vállalatok széles körét kötelezték a tevékenységükkel kapcsolatos fenntarthatósági jelentés közzétételére, a pénzügyi beszámolóhoz hasonló módon és ugyanolyan fontossági szinten, bonyolult, előre meghatározott tartalmi és strukturális standardok mentén, az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében. Az érintett vállalatoknak tehát egy eddig ismeretlen, de a pénzügyi beszámolóval egyenrangú és fontosságú jelentéstételi kötelezettsége keletkezett, melynek legfontosabb elemeit jelen tanulmányban mutatom be.
Előrebocsátom azonban, hogy az irányelv kapcsán maga az uniós joganyag is viszonylag új, a jelentéstétellel érintett vállalkozások köre és a jelentés pontos tartalma, sőt a közelmúltban még egyes rendelkezéseinek személyi és időbeli hatálya is bizonytalanná vált. A kutatást szintén nehezíti jelen pillanatban azon körülmény is, hogy a vállalkozásoknak jelen tanulmány lezárásáig az új szabályozás mentén fenntarthatósági jelentést nem kellett sem készíteni, sem pedig közzétenni.
A CSRD megalkotásához vezető folyamat első állomása a 2014. október 22. napján elfogadott, a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló 2014/95/EU irányelve, vagyis az "NFRD".
Az NFRD elfogadásának elsődleges oka az volt, hogy a korábbi szabályozásokhoz képest szükség volt a vállalkozások által szolgáltatott szociális és környezetvé-
- 23/24 -
delmi információk átláthatóságának egyenlően magas szintre való emelésére valamennyi tagállamban.[6] Az irányelv elfogadását megelőzően bár hozzávetőlegesen 2500 európai nagyvállalat már rendszeresen tett közzé környezeti és társadalmi információkat, az irányelv elfogadásával a közzétételre kötelezettek köre bővült. Az irányelv ekkor már a több mint 500 főt foglalkoztató közérdeklődésre számot tartó szervezetre, azaz az EU-ban mintegy 6000 nagyvállalatra és csoportra vonatkozott. Jogalkotói szándék volt azonban arra, hogy a nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó kötelezettséget kifejezetten csak ezen viszonylag kis személyi kör számára írjanak elő, és azok alól mentesítsék a kis- és középvállalkozásokat.[7]
Az irányelv elfogadásával olyan jogszabályi minimumkövetelményeket kívántak felállítani az uniós vállalkozások által a nyilvánosság és a hatóságok számára rendelkezésre bocsátandó információk köre tekintetében, melyek alkalmasak arra, hogy a vállalkozások politikájáról, eredményeiről és kockázataikról valós képet adjanak.[8] A jogfejlődés ezen stádiumában a vállalatok eldönthették, hogy a pénzügyi és a nem pénzügyi információkat a pénzügyi jelentéstől külön dokumentumban tegyék közzé, vagy a már meglévő pénzügyi beszámolókat fejlesszék tovább a nem pénzügyi adatok közzététele érdekében.[9]
Az NFRD a 2013/34/EU irányelvet kiegészítette 19a cikkel, melyben a jelentéstételre kötelezett szervezetek számára előírta, hogy beszámolójukba bele kell foglalniuk a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben legalább az alábbi, környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást:
a) a vállalkozás üzleti modelljének rövid leírása;
b) a vállalkozás által az e kérdésekkel kapcsolatban követett politikák leírása, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra;
c) e politikák eredményei;
d) a vállalkozás műveleteivel, többek között - indokolt esetben és az arányosságra is figyelemmel - üzleti kapcsolataival, termékeivel vagy szolgáltatásaival összefüggésben az e kérdésekkel kapcsolatos legfőbb kockázatok, amelyek valószínűleg hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken, és e kockázatok vállalkozás általi kezelésének módja;
e) azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatók, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából,[10]
mindemellett a 29a bekezdéssel történő kiegészítéssel hasonló követelményeket határozott meg az összevont (konszolidált) nem pénzügyi kimutatás vonatkozásában is.[11]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás