Szindikátusi szerződés alatt a társasági szerződéstől elkülönült, de azzal szoros (mellérendeltségi, "szerződéscsoporti") kapcsolatban álló, a szerződési szabadság elve alapján a gazdasági társaság minden tagja, egyes tagjai vagy bizonyos esetekben akár harmadik személyek részvételével létrehozott kooperációs jogviszonyt értünk, amelyek keretében a felek a társaság alapításával, működtetésével, megszüntetésével kapcsolatban vállalnak a létesítő okirat keretein túlmutató kötelezettségeket.[2]
A szindikátusi szerződés - többek között a szabályozás hiányának következtében - tartalmi szempontból rendkívül változatos képet mutat, mindegyik konkrét ilyen szerződés sajátos helyzetet rendez, ezért teljességre nem lehet törekedni, amikor a szindikátusi szerződés joghatásait vizsgáljuk. Azonban e szerződésekben is vannak ismétlődő, jellemzően rendezni kívánt témakörök. Szindikátusi szerződés keretében a felek szabályozhatják e témakörök mindegyikét vagy csak egyes kérdéseket. Helyesen állapították meg a szakirodalomban, hogy "a szindikátusi szerződés kapcsán meg kell különböztetnünk a társasági jogi jogviszonyra (és annak al-jogviszonyaira: az alapjogviszonyra, a tulajdonosi jogviszonyra, a gazdaságszervező jogviszonyra, a szervezeti és képviseleti jogviszonyra) vonatkozó és a társasági jogi jogviszonyokhoz kapcsolódó, azonban nem társasági jogi jellegű (például a tag és társaság közötti kölcsönszerződés) megállapodásbeli rendelkezéseket."[3]
A szindikátusi szerződések a tagi/részvényesi érdekek összehangolásában kiemelkedő szerepet játszanak, elsősorban a tagi/részvényesi együttműködés jogi keretének megteremtése révén. Nyilván felmerül a kérdés, hogy ebből a szempontból a társasági szerződés is alapvetően azonos célokat szolgál, és ilyen körülmények között miért is van szükség szindikátusi szerződésre.
Az ok többes:
- Elsősorban a szindikátusi szerződés olyan előírásokat tartalmazhat, amelyeket csak egyes tagok vállalnak fel, vagyis a szindikátusi szerződésnek a társaság nem minden tagja az alanya. Ugyanígy az is lehetséges, hogy a szindikátusi szerződés tartalma titkos jelleget nyer a többi társult taggal szemben, vagyis csak a szindikátusi szerződés tagjai tudnak a szerződés létezéséről, a többi tag nem.
- A szindikátusi szerződésnek olyan személy is a részese lehet, amely nem tagja a társaságnak. Például a vezető szervek tagjai vagy egyes hitelezők is lehetnek szerződő felek a szindikátusi szerződésben. Sőt, véleményem szerint maga a gazdasági társaság is - amelynek működését a szindikátusi szerződésben szabályozzák - fél lehet a szindikátusi szerződésben. Amikor harmadik személy is szerződő fél, akkor nyilvánvalóan szükségessé válik a társasági szerződéstől elkülönülő szerződés megkötése.
- A társasági szerződés a cégnyilvánosság elvének van alávetve. A gazdasági társaságok adatai a Cégközlönyben, elektronikus adatbázisokban nyilvánosan, sőt ingyenesen hozzáférhetőek, a társasági szerződések a cégbíróságok révén elérhetőek. Ezzel szemben a szindikátusi szerződés titkos vagy bizalmas jellege megtartható, ugyanis ez a szerződés nem kerül benyújtásra a cégbírósághoz.
- A szindikátusi szerződés időben sokszor megelőzi a társaság létrejöttét. Ilyen esetben anticipatív módon a szindikátusi szerződés meghatározhatja a jövendőbeli társasági szerződés bizonyos, fontosnak ítélt tartalmi elemeit.
- A társasági szerződés a társaság működésének alapdokumentuma, enélkül a társaság nem létezhet. Ezzel szemben a szindikátusi szerződés, noha a társaság teljes működésének időtartama alatt hatályos lehet, megköthető bizonyos periódusokra vagy bizonyos műveletek, műveletcsoportok, projektek, befektetések lebonyolítására, azaz a társaság élettartamától, létezési ciklusaitól elkülönülten. Ugyanígy a szindikátusi szerződés a társaság megszűnése után is válthat ki joghatásokat (pl. a versenytilalmi záradékok).
- A nemzetközi magánjog szempontjából a társaság vonatkozásában alkalmazandó jog egyértelműen meghatározott (a társasági jogban nincsen jogválasztás). Ezzel szemben a szindikátusi szerződés esetében a felek jogválasztási szabadságát nem korlátozza a törvény.
- Mivel a szindikátusi szerződés a kötelmi jog általános elvei alapján jön létre, módosításához újra meg kell valósulnia az egyhangúságnak, a felek egybehangzó akaratnyilvánításának. Ezzel szemben a társasági szerződés általában a többségi elvnek megfelelően módosítható. A szindikátusi szerződés így megjelenhet, mint sajátos kisebbségvédelmi eszköz, amikor a szindikátusi szerződés módosítása a kisebbség egyetértése nélkül nem lehetséges.
A Ptk. célja az volt, hogy a társasági jog rugalmas szabályozása, a diszpozitivitásnak a társasági jogban eddig nem ismert távlatainak megnyitásával (3:4. §) a szindikátusi szerződéseket a gyakorlatban visszaszorítsa. Azonban látnunk kell, hogy a fenti helyzetek és célok továbbra is indokolják a szindikátusi szerződések megkötését, azaz a társasági jog önmagában történő fejlesztése valóban nem vezet és nem is vezethet a szindikátusi szerződések visszaszorulásához, mert a szindikátusi szerződéseket életre hívó jogi és gazdasági érdekek elsősorban nem a társasági
- 510/511 -
jog szerződéses korrekcióját célozzák, hanem komplex, a társasági jog minőségétől és diszpozitív jellegétől független célokat is követnek. Egyszerűbben azt állíthatjuk, hogy a kiemelkedő színvonalú és a diszpozitív szabályozási módszert alkalmazó társasági jog sem szünteti meg a szindikátusi szerződések viszonylag széles körű elterjedését.
A szindikátusi szerződés a társasági joggal viszont szoros, szerves kapcsolatban van, célja tulajdonképpen társasági jogi. Ezért elkerülhetetlenül felmerül, hogy a társasági jogi normák milyen kihatással vannak a szindikátusi szerződésre, illetve a társasági szerződés és a szindikátusi szerződés közötti viszony és kölcsönhatások problémája. A jelen tanulmány pontosan ezt a kérdéskört vizsgálja: mi történik abban az esetben, ha a szindikátusi szerződés a társasági jog normáival ellentétes előírásokat tartalmaz, illetve akkor, ha a szindikátusi szerződés a társasági szerződéstől tér el vagy mond annak ellent.
A Polgári törvénykönyv elfogadott és kihirdetett, de hatályba nem lépett változata, a 2009. évi CXX. törvény a következőképpen kívánta rendezni ezt a kérdést: "Ha a vállalkozás tagjai, részvényesei a nyilvános létesítő okiratban szabályozott kérdésről nem nyilvános, külön szerződésükben eltérő tartalommal rendelkeznek, a külön megállapodásnak ezt a rendelkezését semmisnek kell tekinteni." [5:73. § (3) bekezdés].[4]
E hatályba nem lépett jogszabály a társasági szerződés és a szindikátusi szerződés ütközésének kérdésében tartalmazott kifejezett rendelkezéseket. Az ütközést a társasági szerződés javára rendezte, azaz a jogszabály a szerződéscsoportba tartozó két megállapodás között nem mellérendeltségi, hanem alárendeltségi, hierarchikus viszonyt hozott létre, amikor semmisséggel sújtotta a szindikátusi szerződésnek a társasági szerződéssel ellentétes rendelkezéseit.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
