6 A Szlovák Köztársaság a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság jogutódjaként 1993. január 1-jével a BIT szerinti jogok és a kötelezettségek tekintetében az utóbbi helyébe lépett, és 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.
7 Egészségügyi reformjának keretében a Szlovák Köztársaság 2004 folyamán megnyitotta a szlovák piacot a magán-egészségbiztosítási szolgáltatást kínáló nemzeti, illetve más állambeli gazdasági szereplők előtt. Az Achmea egy holland biztosítási csoporthoz tartozó vállalkozás, amely egészségbiztosítási szervezetként engedélyt kapott, majd Szlovákiában leányvállalatot alapított, amelybe tőkét apportált, és amelyen keresztül magán-egészségbiztosítási szolgáltatásokat kínált a szlovák piacon.
8 2006 során a Szlovák Köztársaság részlegesen visszafordította a magán-egészségbiztosítási piac liberalizációját. Így különösen a 2007. október 25-i törvénnyel megtiltotta a magán-egészségbiztosítási tevékenységből származó nyereség felosztását. Ezt követően, mivel a 2011. január 26-i ítéletével az Ústavný súd Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság alkotmánybírósága) megállapította, hogy e tilalom ellentétes a szlovák alkotmánnyal, a Szlovák Köztársaság a 2011. augusztus 1-jén hatályba lépett törvénnyel ismét engedélyezte a szóban forgó nyereség felosztását.
9 Mivel az Achmea úgy vélte, hogy a Szlovák Köztársaság jogszabályi intézkedései kárt okoztak számára, 2008 októberében a BIT 8. cikke alapján választottbírósági eljárást indított e tagállammal szemben.
10 Mivel a választottbírósági eljárás helyszínéül Frankfurt am Maint (Németország) választották, a szóban forgó választottbírósági eljárásra a német jog alkalmazandó.
11 E választottbírósági eljárás keretében a Szlovák Köztársaság a választottbíróság hatáskörének hiányára alapított kifogást emelt. E tekintetben azt állította, hogy az Unióhoz való csatlakozása miatt a BIT 8. cikkének (2) bekezdése szerinti választottbírósághoz fordulás összeegyeztethetetlen az uniós joggal. A 2010. október 26-i közbenső választottbírósági ítéletével a választottbíróság elutasította ezt a kifogást. A Szlovák Köztársaság által az ezen ítélet hatályon kívül helyezése iránt a német bíróságok elé terjesztett kérelmeket első fokon és a fellebbezési eljárásban is elutasították.
12 A 2012. december 7-i választottbírósági ítéletével a választottbíróság arra kötelezte a Szlovák Köztársaságot, hogy fizesse meg az Achmeának a 22,1 millió euró kártérítés kamatokkal növelt összegét. A Szlovák Köztársaság e választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezése iránti keresetet nyújtott be az Oberlandesgericht Frankfurt am Mainhoz (Frankfurt am Main tartományi felsőbírósága, Németország). Mivel ez utóbbi elutasította e keresetet, a Szlovák Köztársaság e határozattal szemben fellebbezést nyújtott be a Bundesgerichtshofhoz (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország).
13 A kérdést előterjesztő bíróság emlékeztet arra, hogy a Szlovák Köztársaságnak az Unióhoz történő, 2004. május 1-jei csatlakozása óta a BIT a tagállamok közötti megállapodást képez, ezért összeütközés esetén az uniós jogi rendelkezések az általuk szabályozott területeken elsőbbséget élveznek a BIT rendelkezéseivel szemben.
(14)
15 Először is, a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak az EUMSZ 344. cikke alkalmazhatóságával kapcsolatban. Mindenekelőtt e rendelkezés tárgyából és céljából kitűnik, hogy - jóllehet a szövegéből nem olvasható ki egyértelműen - az nem vonatkozik a valamely magánszemély és egy tagállam közötti jogvitára.
(16-17)
18 Másodszor, a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy az alapeljárásban szereplőhöz hasonló választottbírósági kikötés ellentétes-e az EUMSZ 267. cikkével.
19 E tekintetben hangsúlyozza, hogy először is a választottbírósági eljárás önmagában nem alkalmas az
- 35/36 -
uniós jog egységes alkalmazásának biztosítására, ami az EUMSZ 267. cikk célja. Ugyanis, jóllehet a BIT 8. cikkének (6) bekezdése értelmében a választottbíróságnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot, és összeütközés esetén az utóbbi alkalmazása élvez elsőbbséget, ugyanakkor e bíróságnak nem lenne módja előzetes döntéshozatal keretében a Bírósághoz fordulni, mivel nem minősülne az EUMSZ 267. cikke értelmében vett "bíróságnak".
(20-21)
22 Harmadszor, a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy a holland vagy szlovák beruházókkal ellentétben a Holland Királyságon vagy a Szlovák Köztársaságon kívüli tagállamok beruházóinak nincs lehetőségük arra, hogy valamely állami bíróság helyett választottbírósághoz forduljanak, ami olyan jelentős hátrányt képez, amely az EUMSZ 18. cikkével ellentétes hátrányos megkülönböztetésnek minősülhet. Ugyanakkor a szerződő tagállamok állampolgárait megillető kedvezményeknek az Unión belüli kétoldalú megállapodással való korlátozása csak akkor minősülne hátrányos megkülönböztetésnek, ha a többi tagállam e kedvezményben nem részesülő állampolgárai objektíve összehasonlítható helyzetben lennének. Márpedig a jelen esetben nem ez a helyzet, mivel a tagállamok között létrejött kétoldalú egyezmények természetes velejárója az, hogy a kölcsönös jogok és kötelezettségek kizárólag a két szerződő tagállam valamelyikének állampolgáraira alkalmazandók.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
