2011 márciusában az új alaptörvény általános vitája során megtettem észrevételeimet annak adatvédelmi rendelkezéseiről. 2011. június 7-én egynapos határidővel kaptam meg véleményezésre a T. Ház elé beterjesztett, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat első változatát; erre 41 észrevételt tettem. Sikerként könyvelem el, hogy ezek közel felét - igaz főképp a kisebb súlyú, technikai jellegű észrevételeket - a jogszabályelőkészítő beépítette a törvényjavaslatba. A T/3586 számon a Ház elé terjesztett javaslatot szintén véleményeztem és 26 észrevételemet megküldtem a parlamenti pártok frakcióvezetőinek. Az alábbiakban nem ismertetem minden megjegyzésemet, csupán a legfontosabbakat emelem ki.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat kapcsán két fő kritikát fogalmazhatunk meg. Az egyik, hogy a törvényjavaslat alapvetően a hatályos adatvédelmi törvény rendelkezéseire épül, átvéve annak számos elavult, az 1992-es informatikai környezethez illő rendelkezését. A másik, hogy ahol a jogszabályelőkészítő új intézményekkel kísérletezik, ott végiggondolatlanul, károkat okozva teszi azt.
Először tehát azokról a rendelkezésekről, amelyek nézetem szerint érettek a változásra. Hadd emeljek ki pár példát.
1. Az adatvédelmi jog alapvető szabályozási tárgya a külföldre irányuló adattovábbítás. A hatályos szabályozás elavult, napi gondokat okoz azoknak a globális cégeknek, amelyek adataikat immár a számítási felhőben tárolják, ahol már az sem tudható, hogy mely adatbázis milyen ország területén, milyen joghatóság alatt van. Az adatvédelmi jog az utóbbi években reagált erre a fejleményre, új jogi eszközök születtek, pl. a kötelező vállalati szabályok. Ezek lényege, hogy a multinacionális vállalat belső szabályaival biztosítja az adatvédelmi jogi megfelelést, és ezt egy kijelölt európai adatvédelmi felügyelő szerv vizsgálja. Így valóban megvalósul az adatok szabad áramlása; az az ország, amely a rendszerből kimarad, gazdaságilag is hátrányba kerül. A hatályos magyar adatvédelmi jog nem teszi lehetővé ezen eszközök alkalmazását, de nem teszi lehetővé az Önök előtt fekvő törvényjavaslat 8. §-a sem, amely továbbra is kizárja azokat. Az ilyen elavult rendelkezések továbbélése gazdasági károkat okoz az országnak.
2. A jogszabályelőkészítő az első verzióból kihagyta az adatfeldolgozás (megbízott adatkezelés) szabályozását. Így nevezzük azt az adatvédelmi jogban, ha egy jogalany egy másik számára végez egyes adatkezelési műveleteket. Figyelmeztettem, hogy az EU adatvédelmi irányelve előírja ennek a szabályozását; így a rendelkezés visszakerült, ám a hatályos, elavult tartalommal. A 4. § (2) bekezdésben azt olvashatjuk, hogy az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe". Ez, tisztelt hölgyeim és uraim, másik olyan probléma, amivel mindenki találkozott már, aki jogászként adatvédelmi jogot alkalmazott. Ugyanis ez a szabály megtiltja, hogy egy adott cég számára valamely szolgáltatást, pl. ügyfélszolgálatot vagy informatikai szolgáltatásokat nyújtó cég olyan további alvállalkozót vegyen igénybe, aki személyes adatokhoz hozzáférhet. Egy nagyobb vállalatcsoporton belül, amelynek tagjai az adatvédelmi jogban elkülönült alanynak számítanak, lehetetlen ezt a rendelkezést betartani. Egy újabb szabály, ami elavult, mégis marad, nehezítve a cégek működését, felesleges költséget és elmaradt hasznot okozva az ország gazdaságának.
3. A harmadik példa az adatvédelmi nyilvántartásé. Ennek lényege, hogy egyes kivételekkel az adatkezeléseket be kell jelenteni az adatvédelmi biztoshoz. Az intézmény a ’70-es évekből származik, az adatvédelmi jogszabályok első generációjával jelent meg, akkor, amikor egy országban csak 5 vagy 10 nagy adatbázis volt, és azokat tartották nyilván. Mára elavult, felesleges, nem segíti az adatvédelmi biztosokat; adatkezelők százezreinek kellene bejelentést tenni ebbe az adatbázisba. A jogszabályelőkészítő meg sem próbálta a túlbürokratizált szabályozást oldani, sőt, ezentúl még fizetni is kell a funkció nélküli nyilvántartásba történő bejelentkezésért, újabb költségeket és bürokratikus terheket okozva a jogot követni kívánó vállalkozásoknak és magánszemélyeknek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
