A domotika bár új és gyorsan fejlődő szakterület mégis nehezen rajzolhatók meg határai. E cikk célja és terjedelmi korlátai miatt azokra a témakörökre és összefüggésekre koncentrál, amelyek a közigazgatás (építésigazgatás) szereplőit érintik, vagy érinthetik, továbbá azokra a teendőkre, amelyek a szakterület gyorsabb ütemű és összehangolt fejlesztését eredményezhetik, megteremtve a domotikát befogadni képes környezetet, a minimálisan szükséges szakmai koordináció intézményi kereteit.
A műszaki fejlődés egyik jellemzője, hogy új műszaki eredmények születnek, a korábban megszokott gyakorlat megváltozik és általában a régi fogalmakat újak váltják fel. Különösen igaz ez az informatikára. Az információs társadalom térnyerésével a korábban használatos fogalmak új tartalmat kapnak. Így van ez a domotikával is. A domotika Magyarországon ma kissé idegenül hangzik még a szakemberek körében. Ez csak azt jelzi, hogy az informatika elért és fokozatosan egybeépül egy újabb szakterületbe, esetünkben az építésbe, építménybe. Etimológiailag a lakás, a ház a latin eredetű megfelelője a dom(os), amelyet számos nyelv átvett és az informatizált épület, lakás, ház megfelelője lett. A domotika tehát az épület és az informatizálás fogalom "egybeolvadásából" keletkezett. A domotikát a számítástechnikai alkalmazásokban élenjáró országokban az 1970-es évek második felében kezdték el alkalmazni, ami mára általánosan elfogadott fogalomként szerepel a külföldi szakirodalomban. A domotikai szakterület fejlődésével párhuzamosan új szinonim fogalmak is megjelentek, mint például az okos otthon, intelligens ház (épület), de elfogadott fogalom a smart home is.
A gyakorlatban a domotika, az általános fogalommeghatározás szerint az intelligens épület olyan építési és informatikai termékek (hardver, szoftver, hálózat stb.) eljárások és rendszerek alkalmazásával jön létre, aminek eredményeképpen az épületek komfortossági szintje magas, az üzemeltetése biztonságos és gazdaságos, a működtetése a változó igényekhez igazítható. Itt kell megjegyezni, hogy eredetileg a domotika a lakások informatizálását fedte le, de ma már a fogalmat szélesebb értelemben használják kiterjesztve a különböző funkciójú építményekre és még magára az építési folyamatra is, átfogva a tervezést, kivitelezést, üzememeltetést és a gazdálkodást.
A domotika hazai értelmezésének nehézségét jól jellemzi, hogy a domotikát a hazai szótárak nem említik, csupán a Wikipédia szabad enciklopédiában található közelítő fogalom segít a téma szakmai kereteinek megrajzolásában. Ennek megfelelően "Az intelligens épület olyan épület, amely automatikusan, azaz emberi beavatkozás nélkül, vagy csak minimálisan szükséges emberi beavatkozással képes ellátni feladatait.
Megkülönböztethetünk olyan rendszereket, amelyek központi intelligencia, elosztott intelligencia, valamint összetett intelligencia használatával működtetik az épületek berendezéseit, vagy fogadják azok jelzéseit. Az épületek működhetnek folyamatos emberi ráhatással, érzékelők paraméterei alapján, vagy az intelligenciát hordozó vezérlőkre letöltött szoftverek segítségével, távfelügyeletről; külön-külön, de akár egyszerre is. A távfelügyeletet meg lehet valósítani egy nyomógomb és egy ellenőrző fény; érintőképernyő; egy vagy több távoli számítógép, hordozható számítógép; tenyérszámítógép segítségével egyaránt. Intelligens épület lehet egy bonyolultabb távirányítóval megvalósított házimozi terem, de egy okos otthon vagy okos iroda, esetleg egy ipari épületkomplexum része, vagy egy luxusszálloda is."
Az épületek informatizálása, az intelligens épületek létrehozása és üzemeltetése az építési szektornak és az informatikának is dinamikusan fejlődő területe. Ezt jelzi a termékek iránti kereslet dinamikus növekedése, a fejlesztések irányai, és nem utolsósorban a szakemberek fokozott érdeklődése. A szakemberek úgy ítélik meg, hogy az informatikai alkalmazások mára elérték az épületeket is, amelyik szinte beláthatatlan piaci és alkalmazási lehetőségek körvonalait vetítik előre. Számos trend- és piackutató cég foglalkozik a domotikai piac fejlődési irányának és mértékének meghatározásával. Itt és most csak a skandináv Berg Insight néhány megállapítására célszerű a figyelmet felhívni. Felmérésük szerint 2014-ben Észak-Amerikában és Európában 10,6 millió lakás volt felszerelve korszerűnek mondható informatikai eszközökkel és rendszerekkel. Rövid távú fejlődési lehetőségeket elemezve úgy ítélik meg, hogy a 2015-ig jelzett ötéves ciklusra látványos, két számjegyű piaci növekedés várható, 2019. év végére 38,2 millió intelligens lakóingatlannal számolnak. Figyelemre méltó az is, hogy az utóbbi időben a nagy informatikai cégek mint a Google, Apple, IBM, Cisco, Mikrosoft stb. és a nagy telekommunikációs cégek profiljuk bővítése céljából, a nagy üzlet reményében domotikai termékeket, rendszereket forgalmazó vállalatok felvásárlásába és fejlesztésbe kezdtek.
Európában az intelligens lakáspiac gyors ütemű fejlesztése ellenére (elterjedést és a piaci érettséget minősítve) 2-3 éves elmaradásban van az élenjáró amerikai alkalmazásoktól. Ennek ellenére, vagy éppen ezért 2019. év végére 29,7 millió intelligens lakás létrehozását és működtetését prognosztizálják.
Az elérhető publikációk szerint Észak-Amerikában és az Európai Unió fejlettebb gazdaságú országaiban a zömében egy funkciós, (az integráció fokozatos megvalósításával) domotikai termékek több mint 70%-át már olyan rendszerekben működtetik, amelyek a gyártótól, szállítótól függetlenek, a rendszerek egymással képesek kommunikálni és a vonatkozó európai szabványok követelményeit kielégítik.
- 35/36 -
Magyarországon ez az arány éppen fordítva van.
Az ilyen korszerű rendszerek idehaza a domotikában, az épületek informatizálásában alig több mint 10% részarányt képviselnek, míg az egyéb, gyártótól, szállítótól függő, egymással nem, vagy nehezen kommunikáló rendszerek viszik el a volumen döntő többségét. Ezen a területen az európai trendhez való közelítés biztos és követhető útnak látszik, kérdés azonban, hogy ehhez mennyi időre van szükség.
2011-2012-ben egy megvalósíthatósági tanulmány keretei között az LSI-HJF Oktatási Kft. kezdeményezésére építési, építésigazgatási, építésgazdasági és informatikai szakemberek egy csoportja áttekintette a domotikai szakterület általános jellemzőit, a nemzetközi trendektől eltérő magyarországi sajátosságokat, kiemelten a fejlődést akadályozó legsúlyosabb hiányosságokra, legégetőbb problémákra. Ezek közül a következők emelhetők ki:
- A szakterület piaci érettsége még gyenge, elmaradás az élenjáró országokhoz jelentős.
- Az építési piacon a korszerű lakásépítés és felújítás alacsony volument képvisel.
- A hazai domotikai piac rendkívül széttagolt.
- A szakterületen működő vállalkozások tevékenysége összehangolatlan.
- A megvalósított domotikai rendszerek többsége gyártó, illetve szállító függő, a kompatibilitás és az összekapcsolhatóság elvének érvényesítése nem jellemző.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
