Fontosnak tartom egy tanulmány keretei között tisztázni a közjog és magánjog egybeolvadásának, vagy épp szigorú elhatárol(ód)ásának kérdéskörét a környezetvédelmi jog terrénumán belül.
A közjog és a magánjog elhatárolása alapvetően jogelméleti kérdés; megkönnyíti a problémák jogdogmatikai elemzését, és - végső soron - megoldását. Mégis, többről van itt szó, mint teória és praxis szembenállásáról. Lenkovics Barnabás és Takács Albert 1994-ben, a Jogállam c. budapesti jogi és politikai szemlében megjelent tanulmányai jutnak eszembe (Takács, Lenkovics, op. cit.), és számos jogtudományi munka, értekezés, melyek közjog és magánjog kapcsolatát, a köztük lévő határvonal esetlegességét vetik fel. Lenkovics Barnabás - inter alia - a totális államokban a magánjog elközjogiasodásáról ír (Lenkovics, p. 22).
Az állam mint közjogi jogi személy magánjogi jogviszonyok alanya is lehet.
A magánérdeket sértő bűncselekmények ún. köztörvényesként, a közérdeket sértők politikai bűncselekményekként történő osztályozása az összehasonlító jogban a közjog területén differenciál. A legtöbb példát éppen a közigazgatási jog szolgáltatja. Ezekre külön is kitérek környezetjogi aspektusból.
Az előző fejezet záró gondolatával kezdve, a közigazgatási jognak az utóbbi másfél évtizedben tapasztalt előtérbe kerülésével új kapuk nyíltak meg a demokratikus államberendezkedés jogi produktumaiban. A Környezetvédelmi Törvény (Kvt.: 1995. évi LIII. tv.) 99. szakaszában a környezetvédelmi társadalmi szervezetek jogi lehetőségei tárulnak elénk. Az (1) bek. a) pontjában még az Alkotmányunk 64. §-ból ismert közjogi - alapjogi - intézményt, a b) pontban azonban a környezethasználó elleni perindítás magánjogi institúcióját kínálja fel a Kvt. Az alapvetően közigazgatási jogi tör-vénymű magánjogi elemeket is hordoz: mint az actio popularis magatartástól eltiltás céljából (az ügyész esetében kártérítésre kötelezés is). A társadalmi szervezetek közhasznúnak minősülnek az 1997. évi CLVI. tv. a közhasznú szervezetekről 26. § c) pont 8. és 9. alpontja szerint, ha természet-, állatvédelmi, ill. környezetvédelmi funkciót látnak el. A Tv. 2. § (1) bek. a) pontja szerint közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett társadalmi szervezet; ex-ceptis excipiendis (ld: ott). Ezek az Illetéktörvény (1990. évi XCIII. tv.) alapján teljes személyes illetékmentességet élveznek perléskor. A Kvt. 99. szakaszában tehát egy közjogi intézmény mellett egy másik, magánjogi intézmény is megfér. Már az 1976. évi II. törvényünk - az első magyar környezetvédelmi törvény - is tartalmazott - pl. a fokozott veszéllyel járó tevékenységre utalás kapcsán - magánjogi és - pl. a kút-mérgezés tényállását az 1961. évi Btk.-ban a környezet védelmét sértő bűncselekmény fogalmával felváltó szakasz esetén - közjogi elemeket.
A Természetvédelmi Törvény (1996. évi LIII. tv.) nem rendelkezik a védett állat, növény által előidézett kár megtérítéséről: ez casus nocet domino. Más a helyzet, ha a védett vad okoz kárt. Ilyenkor kártalanításra a természetvédelmi hatóság köteles, de nem objektív alapon, hanem csak akkor, ha nem teljesítette a károkozás megelőzése érdekében a Természetvédelmi Törvény 74. §-ában előírt kötelességeit. Itt is alapvetően magánjogi kérdést rendez elsődlegesen közigazgatási céllal megalkotott jogi norma.
Más - alapvetően közigazgatási jogi jellegű - jogszabályok is tartalmaznak közjogi és magánjogi elemeket egyaránt, ezzel támasztva alá a közjog és magánjog pusztán jogelméleti elhatárolhatóságát. A gyakorlatban maga a Ptk. 191. szakasza is közigazgatási elemet [ld: 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - a továbbiakban: Ket. -, 12. § (3) bekezdés c) pont] emel be a Polgári jogi Törvénykönyv bástyái mögé, amikor a zavarástól számított 1 éven belül és a birtoklás jogának bizonyított volta esetén a települési jegyző előtt possessorius birtokvédelmet tesz lehetővé. Továbbmegyek: ennek a lehetőségnek az elmulasztásával bekövetkező károkat a károsult fél önkárának kell tekinteni. A jegyző ilyetén határozata ellen jóllehet nincs lehetőség közigazgatási fellebbezéssel élni, mégsem közigazgatási per, hanem a birtokháborító ellen polgári ügyszakos per indítható, melynek keretei között lehet a jegyzői birtokvédelmi határozatban foglaltak megváltoztatását kérni. Így a környezeti zavarás kérdésében szintén kettős - magán- és közjogi - megoldást kínál a törvényhozó.
Nyilvánvaló tehát, hogy az alkotmányos magántulajdoni védelem a gyakorlatban korlátok közé szorul, ezzel azonban a szomszédjogi érdekek sérülésének határáig mehetünk el.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. (Átv.) 20. § (2) bek. értelmében a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, ill. nemzetközi természetvédelmi egyezmény (pl. CITES) hatálya alá nem tartozó veszélyes állat [ilyenek pl. a 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. sz. melléklete szerint a csuklyásmajmok, medvefélék, fésűspókfélék stb.] tartására, szaporítására a tervezett tartás helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője a megfelelő szakhatósági hozzájárulással adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás, ill. szaporítás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti... Átv. 20. § (4) bek. értelmében a veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen az állat fajának feltüntetésével a veszélyre felhívó jól látható tartós jelzést kell elhelyezni. Átv. 20. § (5) bek.: az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel... tarthatja. Itt tehát pl. a kutya - ha nem minősül veszélyes ebnek - közterületen felügyelet nélkül hagyását feltételekhez kötő (szájkosár, póráz), de azt nem tiltó rendelkezésnél fokozottabb szigorral találkozunk. Az ezen Tv. 49. § (4) bek. b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kibocsátott 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól 2. § (1) bek. d) pontja szerint veszélyes állat tartására engedélyt az a természetes személy kaphat, aki - inter alia -rendelkezik a tartási hely közvetlen szomszédainak beleegyező nyilatkozatával.
A Társasházi Törvény szintén tartalmaz szomszédjogi elemeket: a 2003. évi CXXXIII. tv. a társasházakról a külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek kapcsán a 18. § (3) bekezdésében (II. fejezet) kimondja, hogy a társasház közgyűlése ... a lakhatás nyugalma - így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, ill. a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése - érdekében . kikötött feltételű hozzájáruló határozatot is hozhat.
A már említett Ket. (2004. évi CXL. tv.) 76. § (1) bek. értelmében, ha jogszabály lehetővé teszi, az első fokon eljáró hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából (ügyfél lehet a környezetvédelmi civil szervezet is) is előnyös rendelkezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet (hatósági szerződés). Itt már nem is említem a közigazgatási szervek országon belüli és a - Ket. szerint - nemzetközi együttműködésére irányuló közjogi szerződéseket, melyekről Ádám Antal professzor 1995-ben az Acta Humana (Ádám: A köztestületek..., pp. 27-30.) lapjain, mint a gyakorlatban újonnan elszaporodó intézményről értekezett. A Jura c. folyóiratban 2004-ben megjelent tanulmányában Ádám professzor úr az olyan közjogi szerződések, mint a közhatalmi szervek és az egyházak illetékes szervei közti, továbbá a közoktatási megállapodások, a társadalmi bázisú szervezetekkel kötött közjogi szerződések, az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási szerződései, a közbeszerzési szerződések, a települési önkormányzat és a rendőrség közti megállapodás, a helyi és területi önkormányzatok közti közjogi szerződések, az Országos Érdekegyeztető Tanács keretében kötött, valamint a politikai pártok közjogi szerződései után, a tanulmány 10. fejezetében írta: örömmel jelezhetem, hogy a közigazgatási hatósági eljárás új kódexének az 1005/2003. (I. 30.) Korm. határozatában közzétett koncepciója ... intézményesíteni kívánja a közigazgatási szerv és az ügyfél közötti közigazgatási szerződést is (Ádám: A közjogi., p. 16.).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
