A BH 2002/19. számú jogesetében a Legfelsőbb Bíróság a Pfv. I. 21518/1999. sz. ügyben azt az álláspontot foglalta el, hogy ha az alperesi szövetkezetet a folyamatban lévő per során a cégbíróság törli a cégjegyzékből, ez nem a per megszüntetésére, hanem a félbeszakadás megállapítására nyújt alapot.
Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás alapján számos esetben előfordulhat, hogy egy folyó polgári per ellenére a céget a cégbíróság törli a cégnyilvántartásból (például felszámolási, végelszámolási eljárás befejezése, hivatalbóli törlési eljárás vagy más törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának következtében), igen jelentős jogi kérdésnek minősül, hogy mi legyen a folyamatban lévő polgári per sorsa. Bár a készülő jogi szabályozás e tekintetben a jelenleginél érté-kelhetőbb módon meg kívánja teremteni az eljáró hatóságok közötti információáramlást, ilyen helyzettel e rendelkezések hatályba lépését követően is számolni kell majd.
A jogesetben kifejtett álláspont szerint tévedett a másodfokú bíróság, amikor a pert az alperes perbeli jogképességének megszűnésére tekintettel megszüntette. Erre a Legfelsőbb Bíróság szerint csak akkor lett volna lehetőség a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján, ha az alperesi cégnek már a keresetlevél benyújtásakor sem lett volna perbeli jogképessége. Miután azonban ezt a képességét a per folyamán veszítette el (a cégbíróság törölte a cégjegyzékből), más jogkövetkezményeket kell alkalmazni. Ilyen esetben a per félbeszakad, hiszen ez felel meg a jogesetben foglalt álláspont szerint a Pp. 111. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rendelkezésnek. A Pp. 111. §-ának (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy ha valamelyik fél meghal, vagy megszűnik, az eljárás a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig (61-62. §) félbeszakad.
A Pp. tehát a Legfelsőbb Bíróság logikája szerint a természetes személy halálával azonos értékűnek tekinti a jogi személy vagy más jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnését (történjen az jogutódlással vagy anélkül, hiszen erről a Pp. nem szól). Ebből következik, hogy az így kialakult helyzet egyedüli jogkövetkezménye a félbeszakadás lehet, amely a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig tart.
A Pp. 111. §-ában felhívott Pp. 61. §-a lényegében "pontosítja" a Pp. 111. §-ának szövegét, amikor világosan utal arra, hogy a jogutód megjelenése a perben fogalmilag csak akkor lehetséges, ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint lehetséges a jogutódlás. A Pp. 111. §-a (1) bekezdésének alkalmazása körében tehát mind a természetes személy, mind a szervezet esetében az a döntő, hogy az ügy tárgyát képező esetben lehetőség van-e jogutódlásra.
Ennek fényében - visszatérve a Pp. 111. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseihez - megállapítható, hogy természetes személy esetében jogutódlásra sor kerülhet a személy életében (például engedményezés következtében), vagy halála esetén is, hiszen a természetes személynek a Ptk. szabályai szerint szükségszerűen van örököse. Így ha a jogviszony jellege a jogutódlás lehetőségét nem zárja ki, a jogutód perbe léphet, illetve perbe vonható. A természetes személy esetében tehát a Pp. 111. §-a (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából általában nincs jelentősége annak, hogy ténylegesen ő maga megszűnt-e, meghalt-e. A Pp. 111. §-a (1) bekezdésének alkalmazhatósága a perbeli jogviszony jellegétől függ. Így nincs helye jogutódlásnak például személyhez fűződő jog megsértése vagy házasság felbontása iránti, illetve egyéb személyállapotra vonatkozó perekben. Ilyenkor a bíróságnak a Pp. 157. §-ának a) pontja értelmében a pert meg kell szüntetnie. A Legfelsőbb Bíróság PK 167. számú állásfoglalásában kimondta: a szülőnek az a joga, hogy a gyermeknek nála való elhelyezését igényelheti, olyan jog, amely a jogutódra nem száll át. Ezért ha a gyermek elhelyezése iránt a szülők között folyó per során a felek valamelyike meghal, nem a félbeszakadás megállapításának (Pp. 111. §), hanem a per megszüntetésének van helye.
Más a helyzet azonban a szervezetek esetében, amelyeknek nincs szükségszerűen "örökösük". Ezek esetében tehát a jogviszony jellege mellett az a körülmény is döntő a félbeszakadás megállapíthatósága szempontjából, hogy a szervezet megszűnése milyen módon következett be. Éppen ezért a jogszabályok világosan különbséget tesznek a jogutódlással vagy a jogutód nélkül történő megszűnés között. A két esetkörre a jogszabályok teljesen eltérő szabályrendszert, illetve eljárási rendet állítanak fel (lásd a Ctv., illetve a Cstv. idevágó szabályozását, szemben például a Gt.-nek a szervezeti átalakításra vonatkozó rendelkezéseivel).
A kifejtettek alapján nincs akadálya annak, hogy a perben úgynevezett kötelmi jogi jogutódlásra kerüljön sor, illetve megállapítható a per félbeszakadása, ha a jogi személy vagy a jogi személyiség nélküli jogalany szervezeti átalakulást hajt végre, amelynek következtében jogutód szervezet jön létre (például beolvad egy másik gazdasági társaságba), amely köteles, illetve jogosult a jogait és kötelezettségeit átvenni, teljesíteni. Értelemszerű, hogy ilyen esetben van értelme a per félbeszakadását megállapítani, hiszen lesz olyan szervezet, amely a perbe belép, illetve amelyet perbe lehet majd vonni a perben igényelt követelés teljesítésének kikényszerítése érdekében.
Ugyanakkor, ha az említett szervezet jogutód nélkül szűnik meg, például felszámolást vagy végelszámolást követően, akkor - ahogyan azt a megszűnés elnevezése is világosan mutatja - nincs és nem lesz olyan szervezet, amelyen a kötelezettségeit számon lehetne kérni, vagy amely az őt megillető jogokat érvényesíteni kívánná. így a félbeszakadás megállapítása teljesen értelmetlen, hiszen nem lehet várni olyan jogutód perbelépésére vagy perbevonására, amelynek létezése, keletkezése az anyagi jogi szabályok, illetve a cégjogi szabályok szerint teljesen kizárt.
A cégjegyzékből törölt szervezet jogalanyisága a törléssel megszűnt, a kifejtettek alapján jogutódlás fogalmilag kizárt, így a folyamatban lévő perben az egyetlen helyes lépés az, amit a másodfokú bíróság tett, vagyis a pert meg kell szüntetni. A Pp. 157. §-ának a) pontja ugyanis nemcsak olyan esetben alkalmazható, ha a megszüntetésre okot adó körülmény már a keresetlevél benyújtásakor fennáll - csak a bíróság, illetve az ellenfél azt nem észlelte, és így nem került sor a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására -, hanem akkor is meg kell szüntetni a pert, ha a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását egyébként megalapozó körülmények a per folyamán következtek be. A Legfelsőbb Bíróság sajátos logikáját követve ha a jogviszony természete a jogutódlást kizárja, a természetes személy fél halála esetében sem lehetne megszüntetni a pert, hiszen a fél a keresetlevél beadásakor még nyilvánvalóan élt.
Az a tény, hogy a jogutód nélkül megszűnő szervezet tagjai igényt tarthatnak a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonra, vagy bizonyos feltételek fennállása esetén helyt kell állniuk a jogutód nélkül megszűnt szervezet tartozásaiért, ugyancsak nem jelenti azt, hogy a szervezet "jogutódai" lennének. Ahogy e tekintetben azt a Legfelsőbb Bíróság helyes gyakorlata is megerősítette, ezen személyek ellen a szervezet ellen folyó per megszüntetését követően a per felperese külön pert indíthat, amely perben a tagok aszerint felelnek a felperes követeléséért, hogy a megszűnt szervezet tartozásaiért a szervezettípusra irányadó szabályok szerint korlátlan vagy korlátozott felelősséggel tartoznak-e. [A közkereseti, illetve a betéti társaság esetében bizonyos feltételekkel a szervezet elleni perben a társaság tagjai is perelhetőek, természetesen ott nincs szükség a per megszüntetésére (Gt. 90. § (2) bekezdés)]. ■
Visszaugrás
