Az Amerikai Egyesült Államokban nem előzmények nélküli a munkáltatók és munkavállalók közötti versenytilalmi megállapodások korlátozása. 2023. januártól azonban a helyi versenyhatóságok már szövetségi szinten, egységesen javasolják megtiltani a versenytilalmi megállapodások alkalmazását. A tanulmány célja a tengerentúlon zajló események rövid bemutatása, ennek apropóján a munkajogban ismert és alkalmazott versenytilalmi megállapodások tágabb kontextusban történő bemutatása, felvázolva azok lehetséges versenyt korlátozó hatásait. A szerzők betekintést kívánnak adni arról, hogy az Európai Unióban és Magyarországon a jogi szabályozásban továbbá a versenyhatóságok és a bíróságok gyakorlatában megjelenik-e a versenyjogi szemlélet a versenytilalmi megállapodásokkal kapcsolatban. Vizsgálják továbbá, hogy a versenytilalmi megállapodások helyett milyen alternatív jogi eszközök állnak a munkáltatók rendelkezésére az érdekeik védelmére.
Restrictions on non-compete agreements between employers and employees in the US are not without precedent. However, from January 2023, local competition authorities are now proposing to ban non-compete agreements uniformly at the federal level. The purpose of this study is to provide a brief overview of events taking place overseas, and in doing so to put non-competition agreements, as they are known and used in employment law, in a broader context, outlining their potential anti-competitive effects. The authors aim to shed light on whether a competition-oriented approach to non-compete agreements is reflected in the legislation of the European Union and Hungary, as well as in the practice of competition authorities and courts. They also explore alternative legal tools available to employers for the protection of their interests in lieu of such agreements.
A versenyjogi megközelítés a munkajogi versenytilalmi megállapodások értékelési gyakorlatában ritkán jelenik meg, holott a versenyjogi szemlélet indokolt a munkáltatók, a munkavállalók, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozók, a kulcspozíciót betöltő munkavállalókhoz ragaszkodó társasági tagok és befektetők, valamint a munkaügyi bíróságok gyakorlatában is.
Cikkünk a versenytilalmi megállapodások munkajogi és versenyjogi kérdéseit vizsgálja, kitérve a kérdés aktualitását adó tengerentúli versenyjogi gyakorlatra és azokra a jogintézményekre, amelyek versenytilalmi megállapodás nélkül is védik a munkáltatók és a munkáltató befektetőinek jogos gazdasági érdekeit.
A munkavállalók főszabály szerint hasznosíthatják a jogszerűen megszerzett tudásukat és tapasztalataikat az új munkáltatójuknál vagy saját vállalkozásuk keretében is, amit a bírói gyakorlat is alátámaszt[1]. Az ezzel ellentétes álláspont a munkavállalás és a vállalkozás szabadságának korlátozását jelentené.
A munkaerőpiacon azonban verseny folyik a megfelelő munkaerő, a feladatok ellátására alkalmas humán erőforrás megszerzéséért, így a munkáltatók és versenytársak részéről igény merül fel arra, hogy egyes személyek elhelyezkedését, tevékenységét, az általuk megszerzett tudás felhasználását korlátozzák. Ennek egyik tipikus eszköze a munka törvénykönyve[2] szerinti versenytilalmi megállapodás, amely a munkaviszony megszűnése utáni időszakban is képes védeni a munkáltató jogos gazdasági érdekét. A legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évre szóló versenytilalmi megállapodás a volt munkavállalót jellemzően abban korlátozza, hogy a korábbi munkáltatójánál megszerzett ismereteket a korábbi munkáltató tevékenységével versenyző tevékenység keretében saját célra vagy a volt munkáltató versenytársánál hasznosítsa.
Polgári jogi szerződéssel is óvható a munkáltató gazdasági érdeke. Ilyen lehet a munkaerőcsábítást tiltó megállapodás, amit munkáltatók kötnek egymással vagy munkaerő kölcsönzők kötnek a munkaerőt kölcsönbe vevővel, illetve a társaságba befektető köt a társaság működése szempontjából kulcspozíciót betöltő munkavállalókkal.
A munkaerőpiacot érintő versenytilalmi megállapodások egyes formái a munkáltató vagy befektető által a társaságba befektetett tőke, idő, energia megtérülését kívánja biztosítani. A versenytilalom növeli a munkáltató komfortérzetét, ezáltal ösztönözheti a munkáltatót arra, hogy költsön a munkavállalók képzésére, új megoldások kidolgozására, ezzel ösztönözheti az innovációt, a kutatásokat és fejlesztéseket.
A versenytilalom ugyanakkor csökkenti a munkavállalók mobilitását, korlátozza a vállalkozói kedvet, ezáltal káros hatása lehet a piaci versenyre, végső soron a fogyasztói jólétre is.
- 31/32 -
Az USA Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága - FTC - 2023. január 5-én hivatalosan útjára indított jogalkotási folyamatának célja, hogy szövetségi szinten tiltsák a munkáltatók számára, hogy a munkavállalóikkal szemben versenytilalmi kikötéseket alkalmazzanak[3]. Az USA több állama jelenleg is korlátozza a munkáltatókat abban, hogy versenytilalmi megállapodást alkalmazzanak[4]. Észak-Dakotában például teljes tilalom érvényesül, Washingtonban 2020-tól nem köthető ki versenytilalmi kikötés azok esetében, akik évi százezer USD-t vagy annál kevesebbet keresnek[5].
A jogalkotási kezdeményezés követi az USA Igazságügyi Minisztériuma - DOJ - trösztellenes osztálya és az FTC eddigi gyakorlatát is, amelyben a munkáltatók közötti, a munkavállalókért folytatott munkaerőpiaci verseny fontosságát hangsúlyozzák.
Az USA versenyhatóságai már régóta szigorúan fellépnek az olyan megállapodásokkal szemben, amelyben a versenytársak kizárják egymás munkavállalóinak foglalkoztatását, átcsábítását - no-poaching agreements[6]. A hatóságoknak kiterjedt gyakorlatuk van az olyan hagyományosan a versenyjogi szabályok sérelmét felvető megállapodásokkal kapcsolatban is, amelyekben a felek rögzítik a béreket, vagy épp a saját foglalkoztatási adataikat osztják meg egymással[7].
A DOJ 2016-ben kiadott, humánerőforrással foglalkozó szakembereknek szóló útmutatójában részletezte az általa jogellenesnek vélt munkaerőpiaci gyakorlatokat[8] és a közelmúltban bíróság előtt is támadta a munkaerőpiaci versenyt sértő megállapodásokat. A DOJ szerint az eseti szankciók már nem képesek ellensúlyozni a versenyt korlátozó megállapodások káros hatásait, így egységes fellépésre van szükség[9].
Az FTC és a DOJ a versenytilalmi megállapodások káros hatásait elsősorban a bérszínvonal és a munkavállalói mobilitás csökkenésében látják[10]. A DOJ és az FTC szerint az USA munkaerőpiacán minden ötödik munkavállaló, azaz közel harmincmillió személy esik versenytilalmi korlátozás hatálya alá, ráadásul a korlátozásokat általánosan alkalmazzák, ezek nemcsak a speciális tudással rendelkező vagy kulcspozícióban foglalkoztatott munkavállalókra vonatkoznak, így a káros hatások kumulálódnak[11]. Annak ellenére, hogy a versenytilalmi megállapodások jogi szempontból sokszor érvénytelenek, a tényleges alkalmazásuk és betartásuk miatt mégis megvalósul a versenykorlátozó hatásuk[12].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
