https://doi.org/10.59851/jk.80.05.3
A hatályos közbeszerzési szabályozás számos lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárások szinte valamennyi lényeges elemében figyelembe vegyenek szociális szempontokat, amelyek alkalmasak lehetnek egyes társadalmi célok - mint például a munkanélküliség vagy a szegénység csökkentésének - megvalósítására, elősegítésére is. A jelentős munkanélküliséggel sújtott települések esetében okkal merülhet fel a kérdés, hogy a közbeszerzési eljárásaikban megvalósult-e a társadalmilag felelős közbeszerzés, azaz alkalmazták-e a Kbt. által biztosított, főként a munkanélküliség csökkentésére alkalmas szociális szempontokat. Ezen ajánlatkérők közbeszerzési eljárásait megvizsgálva kijelenthető, hogy a Kbt. által biztosított szociális szempontú jogintézményeket elvétve alkalmazták, ami a lehetőségekhez mérten, valamint az előnyök ismeretében elszalasztott lehetőség.
Tárgyszavak: társadalmilag felelős közbeszerzés, szociális szempont, jelentős munkanélküliséggel sújtott település
The current public procurement legislation in Hungary provides a number of possibilities for contracting authorities to take social aspects into account in almost all relevant elements of public procurement procedures, which may also be suitable for achieving or promoting certain social objectives, such as the reduction of unemployment or poverty. In the case of settlements with high unemployment, the question may reasonably arise as to whether socially responsible public procurement has been implemented in their public procurement procedures, i.e. whether the social aspects provided for in the Public Procurement Act, in particular those suitable for reducing unemployment, have been applied. An examination of the public procurement procedures of these contracting authorities shows that the social aspects of the legal instruments provided for in the Public Procurement Act have rarely been used, which is a missed opportunity given the possibilities and benefits.
Keywords: socially responsible public procurement, social criteria, settlement with significant unemployment
Már a 2004-es közbeszerzési irányelvek is tartalmaztak kifejezetten szociális szempontú utalásokat,[1] azonban a 2014-ben elfogadott közbeszerzési irányelvek - amelyek rendelkezései implementálás útján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) is megjelentek - megközelítésmódjukban és szemléletükben is újdonságot hoztak, többek között azáltal, hogy az innováció támogatása, a szociális célkitűzések, valamint a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok részletesebb szabályozással, stratégiai célként az uniós közbeszerzési joganyag részévé váltak.[2] Az Európa 2020 stratégiában[3] megfogalmazott közösségi jogpolitikai célok megváltozásának következtében a hangsúly az egységes belső piac megteremtéséről a hivatkozott közös társadalmi célok érvényesülésére helyeződött át,[4] melynek során e célok "megvalósítása a közbeszerzésben már nem csak halvány kívánalom, hanem olyan elvi célkitűzés, amelynek érvényre juttatását az ajánlatkérőknek eljárásuk minden fázisában meg kell fontolniuk és lehetőség szerint hatékonyan be kell építeniük a beszerzési folyamatokba".[5]
Az Európai Bizottság útmutatója szerint a társadalmilag felelős közbeszerzés célja az, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési tevékenysége társadalmi értéket teremtsen, és megakadályozza vagy mérsékelje a szerződés teljesítése során jelentkező káros társadalmi hatásokat. A társadalomra gyakorolt hatását tekintve az ajánlatkérő által alkalmazott szociális szempontok a teljesség igénye nélkül lehetőséget biztosíthatnak egyes társadalmi célok előmozdítására, mint például a munkalehetőségek javítása, a tisztességes munkához jutás elősegítése, a társadalmi integráció támogatása, a szociális gazdaság szervezeteinek segítése, valamint épületeknél a hozzáférhetőség és
- 228/229 -
minden felhasználó számára alkalmas kialakítás megvalósítása.[6]
A társadalmi szempontból felelős közbeszerzés a nemzetközi és a hazai tudományos diskurzusban is élénken jelen van, ami e témakör számos aspektusból történő vizsgálatát eredményezi. A megvalósítható jogpolitikai célok,[7] az uniós és nemzeti szabályozások,[8] vagy épp az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának[9] ismertetése mellett Eva Varga álláspontja szerint kevés elemzés áll rendelkezésre[10] arról, hogy a szociális beszerzéssel ténylegesen milyen társadalmi értéket lehet teremteni, mivel a különféle tanulmányok az eredmények vizsgálata helyett a tervezett társadalmi hatást vagy a végrehajtás folyamatát emelik ki.[11]
A kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet] 2. számú melléklete alapján 839 település minősül jelentős munkanélküliséggel sújtott településnek, melynek oka, hogy ezeknek a településeknek a munkanélküliségi rátája meghaladja az országos átlag 1,75-szörösét. E települések mint helyi önkormányzatok a Kbt. alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett ajánlatkérő szervezeteknek minősülnek, aminek következtében meghatározott értékhatárok felett a Kbt. szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer[12] (a továbbiakban: EKR) adatai alapján a vizsgált időszakban - azaz 2018. április 15. és 2024. február 14. között - a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések közül 534 település összesen 2415 db közbeszerzési eljárást folytatott le közel 190 milliárd Ft értékben, amelyek 80%-a uniós forrással érintett közbeszerzési eljárás volt. A fentieket figyelembe véve okkal merülhet fel a kérdés, hogy a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések közbeszerzései során a vizsgált időszakban megvalósult-e a társadalmi szempontból felelős közbeszerzés, azaz alkalmazták-e a Kbt.-nek azokat a jogintézményeit, amelyek a legalkalmasabbak lehetnek e településeket érintő kihívás, a munkanélküliség csökkentésére.
A jelen kutatás alapját képező adatok forrása az EKR és annak szerződéstára, valamint a Közbeszerzési Hatóság szerződés-nyilvántartása[13] volt, tekintve hogy a magyar közbeszerzési eljárások esetében a nyilvánosan elérhető hirdetményeket, a közbeszerzési dokumentumokat és az aláírt szerződéseket ezekben az informatikai rendszerekben teszik közzé. A jelentős munkanélküliséggel sújtott települések által a vizsgált időszakban lefolytatott összes, azaz 2415 db közbeszerzési eljárás elérhető dokumentumának tartalomelemzésére került sor. A tartalomelemzést követően az adatbázisba történő adatfelvételi folyamat során az adattisztítás révén az ajánlatkérő által elkövetett - főként a hirdetmények nyilvánvalóan téves vagy egymásnak ellentmondó kitöltésén alapuló[14] - hibákat is kiszűrtem, ezzel biztosítva az adatok elemzés előtti megfelelő minőségét. Ugyancsak kiszűrtem azokat az eljárásokat, amelyekről nem állt rendelkezésre elegendő dokumentum ahhoz, hogy teljes bizonyossággal[15] megállapítható legyen az adott eljárásban a szociális szempont alkalmazása vagy annak hiánya. Az adattisztítást követően összesen 2229 db közbeszerzési eljárás vizsgálatára volt érdemi lehetőség.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
