A szlovák parlamenti választásokat arányos rendszerben tartják, a rendszer 1990 óta lényegesen nem változott. Leginkább a preferenciális szavazás szabályai módosultak, ami hatással volt a pártok működésére: új típusú - kis létszámú - pártok jelentek meg, amelyek főleg a választásokra koncentrálnak. Ezen kívül olyan laza választási szövetségek is megszülettek, amelyek a független jelölteknek és társadalmi aktivistáknak is lehetőséget biztosítanak arra, hogy - akár a nagy pártkereteken kívül is - bejussanak a törvényhozásba. A 2016. évi választások több meglepetéssel szolgáltak: a parlamentben alig maradtak régi pártok, előretörtek a szélsőséges és protest-pártok, előtérbe kerülnek a pártvezetők. Újdonság a parlamentben képviselt pártok magas száma (nyolc). A kezdeti nehézségek ellenére meglepő gyorsasággal alakult meg az új, baloldali-jobboldalinak is mondható kormánykoalíció.
The electoral system in Slovakia is characterised by proportional representation, which has not changed significantly since 1990. However, the rules of preferential voting were modified, influencing the way political parties function: a new kind of party has emerged, with only few members, focussing mainly on the elections. Loosely connected political alliances also came into being, which made it possible for independent candidates and social activists to win seats in the parliament without being members of any of the big parties. The general elections of 2016 had several surprises in store: few of the old parties managed to keep their position in the parliament; the extremist and protest parties gained ground; party leaders came to the fore. The high number of parties represented in the parliament (8) is another novelty. In spite of the initial difficulties, the new coalition government, which might as well be called an alliance of left-wing and right-wing parties, was formed surprisingly swiftly.
Key words: constitution, parliament, party, Slovakia, elections
2016. március 5-én (szombaton) Szlovákia lakossága megválasztotta az ország új parlamentjét. A rendszerváltás utáni kilencedik, illetve a szlovák függetlenség kikiáltása utáni hetedik voksoláson a választásra jogosult polgárok 59,82 %-a vett részt, ami ugyan kevesebb, mint az 1990-es években, de valamivel több, mint az utóbbi egynéhány választáson. Ez valószínűleg a választópolgárok növekvő aktivitására, illetve - talán valamivel pontosabban - a polgárok aktivizálódó elégedetlenségére utal.
Az utóbbi tendenciára utalnak ugyanis a voksolási eredmények, amelyek az előzetes elvárásokkal ellentétben jelentősen átrajzolták az ország politikai térképét. A legnagyobb vesztesnek a régi, hagyományos politikai pártok tűnnek, a nyertesnek pedig a különböző jellegű és irányultságú protest-pártok, illetve új - és ezért némileg szokatlan - politikai formációk. Mindez annak ellenére történt, hogy a most
- 93/94 -
jelentkező tendenciák némelyike a szlovák politikában korábban is jelen volt, most azonban halmozottan jelentkeznek, és a helyzet emiatt tűnik sokak szemében ennyire drámainak.[2] Hogy valóban az-e, az majd néhány év múlva fog kiderülni. Ez leginkább a valóban szélsőséges erők előretörésére, valamint a hagyományos pártpolitizálás megszokott kereteinek a válságára vonatkozik.
A 2016. évi parlamenti választások értékelésének egyik kulcsszava valószínűleg a meglepetés. A hosszantartó számlálás után közölt eredmények ugyanis majdnem mindenkit megleptek, főleg az utolsó, azaz két héttel a választások napja előtt közölt előzetes becslésekhez képest.[3] De a valódi eredmények még a szavazás napján a Markíza TV megbízásából készített exit-poll eredményekhez képest is meglepetést tudtak okozni.
| Párt | 2016- ban elért eredmények (%) | Szavazáskori exit-poll eredmények | Előzetes becslések[4] (FOCUS) (%) | A 2012. évi eredmények[5] |
| Irány-SzD | 28,28 | 27,30 | 34,10 | 44,41 |
| Szabadság és Szolidaritás | 12,10 | 13,30 | 5,10 | 5,88 |
| Egyszerű Emberek és Független Személyiségek | 11,02 | 11,20 | 6,40 | 8,55 |
| Szlovák Nemzeti Párt | 8,64 | 8,00 | 8,10 | 4,55 |
| Kotleba: Néppárt - A Mi Szlovákiánk | 8,04 | 6,80 | 2,00 | 1,58 |
| Egy Család Vagyunk - Boris Kollár | 6,62 | 5,90 | 4,10 | nem létezett |
| Híd-Most | 6,50 | 7,30 | 8,00 | 6,89 |
| Háló | 5,60 | 6,70 | 13,70 | |
| Kereszténydemokrata Mozgalom | 4,94 | 5,0 | 7,50 | 8,82 |
| Magyar Közösség Pártja | 4,04 | 3,6 | 3,60 | 4,28 |
| Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió | 0,26 | 1,70 | 6,09 |
A 2016-os választások eredményei mindenképpen komoly átrendeződést vetítenek elő a szlovák politikai palettán. Egyes elemzők a választások utáni napon
- 94/95 -
egyenesen arról írtak, hogy a dühös választópolgárok tulajdonképpen szablyával szabdalták szét a hagyományos szlovák pártrendszert.
Ez ugyan csak részben igaz, de a trendek mégis elég egyértelműnek tűnnek - a választók alapvetően a régi hagyományos pártok ellen fordultak és azokat büntették meg leginkább. A hosszú agónia után most esett ki a parlamentből a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ),[6] azaz a szlovák jobbközép erők azon zászlóshajója, amely az 1998 és 2006 között a radikális (és gazdasági értelemben viszonylag sikeres) reformok fő motorja volt. A március 5-ei voksolás legnagyobb vesztese mégsem ezen párt volt,[7] hanem a parlamentből váratlanul kiesett Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH),[8] amely 1990-től kezdve megszakítás nélkül jelen volt a szlovák törvényhozásban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
