Az I. Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot az F.-i Bíróság, mint Cégbíróság (továbbiakban: elsőfokú bíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben.
A cégjegyzékbe a társaság könyvvizsgálójaként a K. Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Betéti Társaság, a könyvvizsgálatért személyében is felelős személyként F. Sándorné 2007. június 5-től 2012. május 31-ig terjedő időtartammal bejegyzésre került.
A társaság 2009. augusztus 27-én a könyvvizsgáló 2009. augusztus 3-ával történő törlése, és létesítő okirata 2009. augusztus 3-i keltű módosításának bejegyzése iránt terjesztett elő kérelmet. A csatolt jegyzőkönyv szerint a társaság közgyűlése 2009. augusztus 3-án, megállapítva, hogy "a könyvvizsgáló megbízási szerződése lejárt", s a törvényi szabályozás már nem teszi kötelezővé könyvvizsgáló megbízását, alapszabályát ekként módosította.
A mellékelt 2009. augusztus 3-i keltezésű egységes szerkezetű alapszabály könyvvizsgálóra nézve már nem tartalmaz rendelkezést.
Az elsőfokú bíróság 2009. szeptember 1-jén kelt 24. sorszámú végzésével a társaságot a szerződésmódosítás mellőzésére, új könyvvizsgáló kijelölésére, a könyvvizsgáló tisztséget elfogadó nyilatkozata csatolására hívta fel arra hivatkozással, a Gt. 208. § (1) bekezdés e) pontja alapján a könyvvizsgáló választás kötelező.
A társaság 2009. szeptember 14-i beadványában eltérő álláspontját fejtette ki. Előadta, hogy a 2006. évi IV. törvény 2007. évi LXXV. törvény 226. §-ával módosított 41. § (2) bekezdése szerint a részvénytársaságok számára 2008. január 1-jétől nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a Számviteli törvény 155. § (3)-(4) bekezdésében írt feltételek fennállnak. Tekintettel arra, a 2007. évi és a 2008. évi árbevétel átlaga 77í714|000 forint, tehát nem éri el a 100 000 000 forintot, s a foglalkoztatottak száma sem érte el soha a 10 főt, nem kötelező könyvvizsgálót választania.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította. A végzés indokolásában egyebek mellett kifejtette, hogy a Gt. a részvénytársaság esetét kivéve bízza a számviteli törvényre mind a könyvvizsgálattal szembeni tartalmi követelmények, mind a könyvvizsgálat kötelező igénybevétele esetének meghatározását. A Gt. 208. § (1) bekezdése e) pontja értelmében az alapszabály kötelező tartalmi eleme a könyvvizsgáló neve, lakóhelye, székhelye, amennyiben megválasztása a részvénytársaság döntésétől függne, akkor a 208. § (2) bekezdésében, mint szükségképpeni tartalmi elem, került volna szabályozásra. Tekintve, hogy részvénytársaságnál a könyvvizsgáló választása a fentiek szerint kötelező, a Gt. 12. § f) pontja szerint azt az alapszabálynak tartalmaznia kell.
Utalt arra, hogy a könyvvizsgáló törlése iránti kérelem azért nem volt teljesíthető, mert nem került visszahívásra, a közgyűlés csupán megbízási szerződése megszűnését állapította meg.
A végzéssel szemben a társaság fellebbezett jogi képviselő útján. A végzés megváltoztatását, a változások bejegyzését kérte. Megismételve és fenntartva az elsőfokú eljárásban előadottakat azt hangsúlyozta, hogy a Gt. módosított 41. § (2) bekezdése és a Számviteli törvény 155. § (1)-(2) bekezdése értelmében könyvvizsgáló alkalmazása nem kötelező. A Gt. 208. § (1) bekezdésének e) pontja jelen esetben nem irányadó, az a részvénytársaság "első könyvvizsgálójára" vonatkozó adatot teszi az alapszabály kötelező tartalmává. Ezen jogszabályi rendelkezés megfogalmazása is arra utal, hogy részvénytársaságnak sem kell feltétlenül könyvvizsgálót alkalmaznia, s csupán az alapszabály alaki kellékeit rögzíti. Az alaki kellék anyagi jogi szabályait azonban a jogszabály más rendelkezései tartalmazzák, a Gt. 41. § (2) bekezdése minősül "kvázi-anyagi jogi szabálynak".
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan.
A gazdasági társaságok szervezetére, működésére, a létesítő okirat tartalmára nézve a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) tartalmaz szabályozást.
A Gt. I. része (1. §-87. §) tartalmazza a gazdasági társaságokra vonatkozó közös rendelkezéseket, míg a II. része (88. §-315. §) cégformánként az egyes gazdasági társaságokra, köztük a részvénytársaságokra vonatkozó speciális szabályokat foglalja magába.
A 9. § (1) bekezdése a szerződéses szabadság kereteit, a kógencia és diszpozitivitás viszonyát határozza meg, kimondva, a tagok (részvényesek) e törvény, illetve más jogszabályok keretei között a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) tartalmát szabadon állapíthatják meg, e törvény rendelkezésétől azonban csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi.
A Gt. normaszövegétől eltérni tehát csak annyiban és ott lehetséges, amennyiben és ahol ezt a törvény kifejezetten lehetővé teszi.
A 11. § (1) bekezdése értelmében gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása szükséges.
A 12. § (1) bekezdése sorolja fel a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) valamennyi cég tekintetében kötelező tartalmi elemeit.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
