A legtöbb eljárásban nem lehetséges, hogy valamennyi hitelezőt bevonják a menekülési eljárásba, sok esetben a hitelezők nagy száma miatt. A másik problémát azok jelentik, akik kis összegű követeléssel rendelkeznek, illetve nincs üzleti, gazdasági tapasztalatuk, illetve nem rendelkeznek az ezen a területen szükséges szaktudással. Ugyanakkor ezt a hitelezői kört sem lehet az eljárásból teljes mértékben kihagyni, hiszen az adós tevékenysége folytatásához támogatásuk adott esetben szükséges lehet. Ezenkívül - mivel az eljárás informális - nincsenek írott szabályok arra, hogy a többség hogyan kényszerítheti rá akaratát a kisebbségben maradt hitelezőkre.
Gyakran előfordul az informális eljárásokban, hogy a kishitelezőket teljesen kifizetik. Igaz, ez eltérő elbírálást eredményez a hitelezők között, ugyanakkor elősegíti a többségi hitelezők munkájának eredményességét. Gyakran alkalmazzák azt a módszert is, hogy a nagyobb hitelezők megegyeznek az adóssal a reorganizációs terv tartalmáról, majd ezt megküldik a többi hitelezőnek. Amennyiben nincs teljes egyetértés a hitelezők között, akkor elfogadják azokat az elveket, szabályokat, amelyeket a fizetésképtelenségi jog a formális eljárások esetében alkalmaz, hiszen egy formális eljárás keretében sem lennének kedvezőbb lehetőségek.
Amikor egy vállalat informális menekülési eljárás alkalmazásához folyamodik, általában szüksége van friss tőkére. A megfelelő biztosítékrendszer kialakítása a friss hitelt nyújtó hitelezők számára a formális fizetésképtelenségi eljárásokban általában megoldott, igen nagy gondot okoz az informális menekülési eljárások során. A hitelezők megszokott reakciója inkább az, hogy ha nyilvánosságra kerül az adós nehéz pénzügyi helyzete, akkor felmondja hiteleit, esetleg kényszerítő intézkedéseket tesz, minthogy újabb hiteleket nyújtson. Ennek a problémának a kezelése csak megfelelő tárgyalások lebonyolításával lehetséges. Például, ha van lehetősége az adósnak további biztosíték nyújtására, akkor ez a friss hitelhez megfelelő biztonságot jelent. Ugyanakkor vannak olyan országok - mint például Magyarország is - ahol a formális eljárás megkezdése előtt meghatározott időben ki kell kötni a biztosítékot, hogy az kedvező elbírálást kapjon. Máshol lehetőség van arra, hogy a hitelezők megállapodjanak arról, hogy a friss tőkét nyújtó hitelezőknek a hitelezői igények kielégítése során kedvező pozíciót biztosítanak, és ezt az esetlegesen bekövetkező formális eljárásokban is fenntarthatják.
Amennyiben nincs lehetősége az adósnak biztosítékot nyújtani, akkor sokkal nehezebb a helyzet, mert egy felszámolási eljárás során a friss tőkét nyújtó hitelező ugyanabba a kategóriába kerül, mint a többi nem biztosított hitelező. Ez azért előnytelen számára, mert jóval kockázatosabb helyzetben hitelezte az adóst a friss hitellel, mint a többiek. Ezért néhány országban kialakítottak olyan rendelkezéseket, amelyek egyfajta "szuperprioritást" biztosítanak a menekülési eljárásban friss tőkét biztosító hitelező számára.
Az Egyesült Királyságban az informális menekülési eljárások legismertebb formája az úgynevezett "Londoni Megközelítés"-en alapul, mely a Bank of England közreműködésével jött létre a 70-es években. Az angol központi bank fontosnak ítélte, hogy a 70-es évek recessziója idején - egy elavult csődtörvény alkalmazásának kényszere alatt - közvetítsen a kereskedelmi bankok és a gazdaság egyéb szereplői között.
A Bank of England-ot a szerepvállalásban az alábbi motivációk vezették:
- türelmes és irányított menekülési technikákkal minimalizálni a bankoknak és egyéb erdekelteknek az elkerülhetetlen vállalati csődökből adódó veszteségeit,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
