Közel három éve, hogy elfogadták a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv-t, a továbbiakban Gt.-t, valamint a cégeljárási törvényt, az 1997. évi CXLV. tv-t (Ctv.-t).
Az új szabályok a napi gyakorlat során letisztultak, többségük alkalmazása problémamentes. A rendelkezések egy jelentős köre azonban - mind a Gt., mind a Ctv. tekintetében - a cégjegyzék egyes rovatainak hatályát érintette, s azt a korábbi egységességet megszüntetve eltérően és részben ellentmondásosan szabályozta.
Az ex tunc és ex nunc hatály párhuzamos, és olykor logikátlan létezése lényeges kérdés mind cégjogi, mind pedig polgári jogi és főként polgári eljárásjogi aspektusból. Az 1988. évi VI. tv (régi Gt.) 24. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, de a létesítő okirata megkötésének időpontjára visszamenőleg jön létre. Ez volt az ex tunc hatályú bejegyzés. A bejegyzés jogi szempontból legitimálta a már addig is működő társaságokat, azzal, hogy amikor a bejegyző végzés megszületett, annak dátumánál lényegesen fontosabb volt a létesítő okirat kelte. A cégbíróság végzése tehát jogkeletkeztető (jogalanyiságot legitimáló), más szóval konstitutív hatályú volt. Mivel a Ctvr. (1989. évi 23. tvr.) a cégeljárásban - néhány kivétellel - kötelezően alkalmazandó határidőket nem állapított meg, ezen két időpont ad absurdum akár hónapokkal (évekkel) is eltérhetett egymástól. Az ex tunc hatály irányadó volt nem csak az alap-, hanem a változásbejegyzési eljárásokban is. Ez a szabályozás - legalábbis a hatályok területén - lényegesen kevesebb fejtörést okozott a jogalkalmazónak, mint a mai.
A jelenleg hatályos Gt. mondhatni alapjaiban változtatta meg a korábban olajozottan működő rendszert. A törvény 16. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Ezt nevezzük ex nunc hatálynak. Ebben a szellemben határozza meg a Ctv. 1. §-ának (1) bekezdése is a cég definícióját.
Míg a korábban hatályos jogszabály alapján indult cégeljárásokban az ex tunc hatály alól a jogalkotó eltérést nem engedett, addig a Ctv. 30. §-ának (2) bekezdése - taxatíve felsorolt - kivételeket nevesít a főszabályként követendő ex nunc hatály alól. Ugyanilyen kivételt tartalmaz a Ctv. 30. §-ának (3) bekezdése, melynek alapja a cégjegyzék 13. és 12. rovatában szereplő (azaz a cégjegyzés módját és a cégjegyzésre jogosultat érintő) adatok összefüggése.
A korábbi konstitutív hatállyal szemben az új Gt. és a Ctv. hatálya alá tartozó jogalanyoknál bekövetkező változások bejegyzése csupán regisztratív jellegű.
Ennek legfőbb indoka, hogy egy társaság működése során bekövetkező változások egy része független annak átvezetésétől, továbbá a cégjegyzék közhitelességének és a benne nyilvántartott adatok valódiságának elve azt kívánja meg, hogy bizonyos adatváltozások hatálya a tényleges bekövetkezésük idejével megegyezzen.
A cégeljárásban ez lényeges szempont, bár véleményem szerint a változások bejegyzésénél nagyobb szerepe van az adatok közzétételének, ha a cégnyilvántartás alapvető rendeltetését, a hiteles tájékoztatást tartjuk szem előtt.
A Ctv. 10. §-a új szabályként mondja ki, hogy "A cég a cégjegyzékbe bejegyzett adatra, illetőleg a cégnyilvántartásban szereplő, az adat igazolására szolgáló okiratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, ha az adat a Cégközlönyben közzétételre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetőleg okiratot már korábban ismerte. A közzétételt követő 16. napig a harmadik személy ugyanakkor bizonyíthatja, hogy az adat, illetőleg az okirat megismerésére nem volt lehetősége".
A visszamenőlegesen hatályosuló cégadatok közül a társaság képviseletére jogosult személyében bekövetkező, a székhely- és a tagi változások a polgári peres eljárásokban is nagy jelentőségűek.
Amennyiben ezekben vita van, úgy a polgári bírónak meg kell keresnie a cégbíróságot adatközlés iránt. Ilyen esetben nem szükséges a cégiratok bekérése, különös tekintettel arra, hogy a bírósági ügyvitel szabályairól szóló - többször módosított - 123/1973. (IK. 1974. 1.) IM. utasítás (BÜSZ) 137. §-ának (2) bekezdése értelmében a cégbíróság eredeti cégiratot - kevés kivétellel - nem küldhet meg, de erre az esetek többségében nincs is szükség. Megküldheti ugyanis a cégbíróság a társaság cégmásolatát, cégkivonatát vagy cégbizonyítványát, továbbá természetesen bármely konkrétan megjelölt okirat másolatát. (A cégmásolat a cégnyilvántartásban szereplő valamennyi hatályos és törölt adatot, a cégkivonat a hatályos adatokat, a cégbizonyítvány pedig a társaság egyes fennálló vagy törölt adatait tartalmazza.) A fenti iratok - hatályossági dátumokkal - tartalmazzák az adatokat, tájékoztatnak az esetleges törlés időpontjáról is.
Előfordulhat az is, hogy a releváns adatokat érintő változásbejegyzési eljárás a megkeresés időpontjában éppen folyamatban van a cégbíróságon. A cégbíróság által válaszképpen küldendő okiratok utolsó oldalán erre utalni kell. Ilyenkor indokolt lehet a változásbejegyzési eljárásban becsatolt egyéb iratok megküldése is, amelyre az eljárás befejezését követően kerülhet sor. Figyelemmel egyébként a cégeljárási határidőkre, a pertartamot a cégbírósági eljárás időtartama lényegesen nem fogja befolyásolni.
A Ctv. 30. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel a cég székhelyét (telephelyét, fióktelepét) érintő változás bejegyzése ex tunc - visszamenőleges - hatályú.
Amennyiben tehát a peres eljárásban kétség merül fel az alperesi székhelyet illetően, nevezetesen megállapítható, hogy az a keresetlevél benyújtását megelőzően megváltozott, de az új cégadat még bejegyzésre nem került, az ex tunc hatályra figyelemmel fennáll annak a bíróságnak az illetékessége, amely területén a módosító okirat szerinti új székhely található. Viszont, ha az alperesi gazdasági társaság illetékességi kifogást tesz olyan keresetlevél alapján indult peres eljárásban, ahol a felperes székhelyeként a társaságnak a cégjegyzékbe még bejegyzett, de a keresetlevél benyújtását megelőzően már okirattal módosított székhelyét jelölte meg, és kéri a keresetlevélnek az új, de még be nem jegyzett székhely szerint illetékes bírósághoz való áttételét, ez a kifogás nem foghat helyt. Ez ugyanis csak akkor lehet eredményes, ha a cégadat változásának bejegyzése és közzététele (!) megtörtént, vagy ha a felperesnek ezen adatváltozásról egyébként is tudomása volt.
A téma kapcsán megjegyzendő, hogy amennyiben az új székhely szerint illetékes bíróság a székhelyváltozást tartalmazó bejegyzési kérelmet jogerősen elutasítja, a cégiratok visszakerülhetnek - nem áttétellel - a korábbi és hatályos adatként nyilvántartott székhely szerinti cégbírósághoz, amely a cégnyilvántartást az esetleges újabb változás bejegyzéséig kezeli. Az már más kérdés, hogy a társaság ezen a korábbi székhelycímen működik-e ténylegesen, vagy sem. A cég törvénysértő magatartása törvényességi felügyeleti eljárás megindítására adhat alapot. Ilyenkor a tényleges székhely megállapítása még törvényességi felügyeleti eljárásban sem egyszerű, a cég "fantommá" válhat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
