Számtalan szakkönyv és tankönyv jelent meg az elmúlt évtizedekben, amely az Európai Unió munkajogának egészével foglalkozott. Ugyanez az állítás viszont egyáltalán nem áll meg az Európai Unió (EU) kollektív munkajogával kapcsolatban, hiszen a jelen könyvismertetés tárgyát képező, angol nyelven, 2021-ben megjelent kötet úttörő ebben a műfajban. Eddig ez az első angol szakkönyv ugyanis, amely kifejezetten és kizárólag az uniós munkajog és szakpolitika kollektív dimenziójáról szól. Már önmagában ezért is ajánlom az olvasónak a kiváló szerkesztőpáros és sok ismert munkajogász szakember által jegyzett kötetet.
A kötet szerkesztői Beryl ter Haar, a Varsói Egyetem, és Kun Attila, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkajogász professzora. A két kiváló munkajogász szakember évtizedes együttműködésére tett koronát ezzel a kiváló, valóban izgalmas tematikájú, szerkesztésű és stílusú kötettel. A kötet szerzőgárdája ugyancsak elismerésre méltó, hiszen közöttük ugyanúgy megtaláljuk a nemzetközi hírnévvel és már tapasztalattal rendelkező szakembereket, mint a feltörekvő, fiatal generáció tehetséges szakíróit. A kötet hírnevét és ismertségét persze erősítik a (teljesség igénye nélkül) az olyan közreműködő szakemberek, mint Edoardo Ales, Tonia Nowitz, Hajdú József vagy Teun Jaspers. Előre elnézést kérve itt persze mindazoktól, akiket nem említek név szerint. Érdemes azonban kezdésnek végigolvasni a tekintélyes szerzői gárda teljes névsorát, sok ismerőssel Kelet- és Nyugat-Európából, számos országból.
A könyv témája tehát az EU "acquis" kialakulásának és szabályainak, valamint gyakorlati alkalmazásának bemutatása és elemzése. Ezt azért is fontos az elején leszögezni, mert az is felvethető induló kérdésként, hogy létezik-e egyáltalán ilyen "állatfajta", azaz "kollektív munkajog" az EU-ban, vagy csak töredékes, gyengécske szabályhalmazról beszélhetünk, látszólag véletlenszerűen belakott területeken. Valóban igaz ugyanis az, hogy már indulásként nehezített a pálya, mivel a kollektív munkajogba tartozó kérdések jelentős része kifejezetten ki van zárva az európai uniós jogalkotás hatásköréből, hogy itt csak a sztrájk közismert példáját említsem.
Ugyanakkor az is kiemelendő, hogy az Európai Unió jogalkotására és szakpolitikájára folyamatosan, erőteljes hatással volt a munkaügyi kapcsolatoknak az a fejlett (a világon a legfejlettebb) rendszere, amely az uniós tagállamokban, különösen Nyugat-Európában kialakult az elmúlt száz évben. Lényegében Európában nincs munkajog kollektív jogok nélkül. Az Európai Unió tehát ebből a hagyományból, kultúrából, tudásból nőtt ki, így az folyamatosan hatással volt az uniós szintű politikára is persze. A munkavállalói képviselet intézménye így nem véletlenül bukkant fel számos olyan uniós joganyagban már évtizedekkel ezelőtt, amelyeknek a célja és rendeltetése nem kifejezetten a kollektív jogok szabályozása (például csoportos létszámcsökkentés, munkajogi jogutódlás). Mindemellett az Európai Unió Bírósága is fontos szerepet játszik abban, hogy a kollektív munkajogi kérdések időről időre a szakmai figyelem középpontjába kerüljenek. Az uniós esetjog sok kérdésben fontos szerepet játszik a kollektív dimenzió erősítésében. Az EU munkajogának tehát valóban kialakult egyfajta, különleges kollektív dimenziója, még ha az valóban töredékes és gyakorta erőtlen is. A könyv megszületése ténylegesen annak visszaigazolása, hogy létezik ilyen területe is az uniós munkajognak.
A kötet négy nagyobb részből, és összesen huszonhat fejezetből tevődik össze. A fejezetek azonos, kettős struktúrát követnek. A fejezetek első fele az adott témára vonatkozó alapvető fogalmakat, összefüggéseket, jogszabályokat és esetjogot ismertetik. A fejezetek második fele ezzel szemben sokkal inkább az adott kérdéskörbe tartozó munkajogi kérdések elemző feltárása. Ebből eredően a kötet oktatási célokra is kiválóan használható, ahogyan a szakirodalom számára ugyanilyen fontos forrás.
Az első rész lényegében bevezetés a kötet témájának központi elméleti kérdéseibe. Ebbe beleértendő az EU-jog releváns szabályainak ismertetése és az Európai Unió Bírósága esetjogának elemzése is. A szerzők tehát horizontális kérdésekkel foglalkoznak hat fejezetben, különös tekintettel a releváns EU munkajogi jogforrásokra. Ebben a részben külön fejezeteket találunk olyan kérdésekről is, mint a sztrájkjog, az Európai Szociális Karta, az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vonatkozó szabályai.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
