A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a közigazgatási reform meghatározó regulája. A törvény lényegéről, gyakorlati "beválásáról", a megyei önkormányzat szervezetéről, feladatellátásáról dr. Szabó Józseffel, Nógrád megye jegyzőjével beszélgettünk. A sokoldalú szakember elkötelezettsége, meglepő, őszinte optimizmusa - az esetenként még helyét kereső megyei önkormányzati szférában - nem csupán figyelemre méltó, de példaadó is lehet.
1970-ben született Hevesen, itt végezte általános és középiskoláját is. Egerben, 1992-ben szerzett első, tanári diplomájával nyolc éven át tanít, közben pályakorrekcióra készül. A szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán 2000-ben megszerzi jogi doktori címét. Szakvizsgái után jogtanácsosként, és más vezető beosztásokban is dolgozik. 2011-ben Nógrád megye aljegyzője, majd három évig a Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatóhelyettese. 2015 januárjától Nógrád megye jegyzője. Szakmai sikerei mellett családjára - háziorvos feleségére, két kitűnő tanuló fiára - büszke igazán. Szeretik a zenét és a természetet, hobbijuk a családi túrázás. Gyakran barangolnak a lakóhelyükhöz közeli festői szépségű Mátrában.
- Mondják, az intézményfenntartói jogosítvány elvesztésével a megyei önkormányzat "kiüresedett". Ön ezt "belülről" hogyan látja és értékeli?
- Másként. 2011-ben aljegyző voltam, bőrömön érzékeltem a megyei önkormányzat markáns metamorfózisát. Kétségtelen, amennyiben csak az intézményfenntartó szerepre figyel valaki, akár kvázi kiüresedésre is következtethet. Szerintem felületesen. Ugyanis a felelős jogalkotó nem tévesztette szem elől, hogy a megyei közigazgatás ezeréves történelmi múlttal, a megyei önkormányzat pedig erős karizmával rendelkezett. Ezért az Országgyűlés - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) megalkotásával - biztosította a megyei önkormányzat katalizátor funkcióját, a települési önkormányzatok és a központi kormányzat közötti koordinátor szerepét, egyben presztízsét is.
- Talán ebben látja Ön a Mötv. szubsztanciáját?
- A Mötv. lényege szerintem abban áll, hogy a megyei önkormányzat, szinte függetlenül attól, hogy melyek a konkrét feladatai, napjainkban is eredményesen tudja betölteni azt a "híd" szerepet, amely nélkül a központi akarat nem érvényesülhetne a megyékben. Meg is fordíthatom a gondolatmenetet: amennyiben például nem lenne a települési önkormányzatokat bizonyos funkciókkal összefogó, közös feladattal összekovácsoló, középszintű választott testülettel, közgyűléssel, bizottságokkal működő megyei önkormányzat, az egészen bizonyosan nagy hiányérzetet keltene. A megyére - és a megyei önkormányzatra - tehát szükség van, ez evidencia! A "híd" szerepben a települési önkormányzatoknál jelentkező problémákat, pozitív és negatív jelenségeket, tapasztalatokat a megyei önkormányzat tudja közvetíteni - a megye országgyűlési képviselőin és a megyei közgyűlés elnökén keresztül is - az országos politika, a központi kormányzat felé, miként a minisztériumokban és más főhatóságoknál is.
- Az is hírlik és hallik, hogy a kormányhivatalok "kihúzták a szőnyeget" a helyi önkormányzatok alól.
- Én nem így látom. A kormányhivatalokat nem tekintem konkurenciának, mert zömében az önkormányzatok hatósági feladatainak ellátását vették át, ez lett az egyik fő funkciójuk a járási hivatalok kebelében. Az önkormányzatok "játéktere" valóban szűkült, ezért is érzékelhető - különösen a kisebb települések önkormányzatai részéről - az erősödő bizalom a megyei önkormányzat irányába. Úgy tűnik, látnak potenciált bennünk, számítanak ránk, éppen az említett "híd" szerepünkre hivatkozva, közvetítő kompetenciánkra apellálva.
- 34/35 -
- Miközben - legalábbis én közgazdászként így gondolom - a megyei önkormányzat területfejlesztési jogosítványa az igazán fajsúlyos funkció. Különösen itt Nógrádban, a gazdasági potenciáljának nagy részét elveszített megyében.
- A Mötv. körvonalazza a megyei önkormányzat feladatait. A 27. § (1) bekezdés szerint a megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak alapján területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. Ezeken belül és kívül is vannak jelentős tennivalóink, többek között a munkaerő-kooperáció és a foglalkoztatás területén, még határainkon túl mutató igényekkel is. A tőkemozgás és -áramlás, valamint a gazdaságfejlesztés és a gazdasági együttműködés területén is vannak lehetőségeink az aktív cselekvésre, ahogy a sporttal kapcsolatos lehetőségek tekintetében is. Megemlítem feladataink között a területi nemzetiségi önkormányzatok munkájának segítését is.
- Maradjunk a területfejlesztésnél. Az operatív program eredményes végrehajtásának kulcsa az indikatív forrás célirányos és hatékony felhasználása. Mi a helyzet ezen a fronton? Fenyegeti-e a megyét a forrásvesztés veszélye?
- Ez utóbbi kérdése külön beszélgetést, nagyobb teret érdemelne, a közgyűlés elnökének autentikus válaszával. De, ha már engem kérdez, elmondom a véleményemet. A kiindulás: Nógrád megye rendelkezésére áll egy jelentős (41,13 Mrd Ft) forráskeret mint lehetőség, amivel élnünk kell, amit jól kell felhasználnunk. A területfejlesztési törvényből, illetve végrehajtását szolgáló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletből az olvasható ki, hogy a területi operatív programok menedzselési feladata a megyei önkormányzatoknál van/lesz. Helyesen, hiszen települési önkormányzatok többségénél nincsenek meg a fontosabb infrastrukturális (személyi, tárgyi stb.) feltételei a jó színvonalú szakmai pályázati tevékenységnek (pályázatfigyelés, pályázatírás, koordináció, egyeztetések, projektfeltöltés stb.). Ami nem csak Nógrád megyében probléma. Nálunk azonban különösen égető a szakemberhiány, Budapest közelsége, elszívó hatása miatt is. A jogszabály hozzánk delegálta ezt a menedzselő tevékenységet az első körben, de aztán ez "felpuhult". S immár - bizonyos módosítások után - elláthatja ezt a feladatot más szervezet is, például egy-egy gazdasági társaság. Most a kérdés már csak az, hogy ezek a megbízott cégek milyen színvonalon látják el ezt a feladatot? A mi megyei önkormányzatunknak 172 projektmenedzselésre irányuló megállapodása van a települési önkormányzatokkal (melyek száma megyénkben 131), ami egészében jó együttműködést tükröz. A mi szakmai gárdánk jól felkészült erre a feladatra, ami garantálhatja, hogy nem lesz jelentős a forrásvesztés. Szerintem a javuló forrásfelvevő képességünkkel eddig valamivel az országos átlag fölött teljesítünk. Ezzel esélyt látok arra is, hogy 2020-ra érzékelhető lesz bizonyos gazdasági növekedés, erősödik népességmegtartó képességünk.
- Különösen akkor, ha a még mindig magas munkanélküliséget mérsékelni, a foglalkoztatás színvonalát növelni tudjuk. Ön - mint a megyei munkaerőpiac jó ismerője - lát erre esélyt?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
