A választások évében, így jelen esztendőben, a minden olvasó által ismert európai és önkormányzati érintettség okán a kapcsolódó gondolatok között, azok természetes belső rendjében és tartalmában alapos indokkal jelenik meg az adóztatásban bekövetkező változtatások iránti határon belüli és határon túli igény, amely egy-két esztendő után valósággá nőheti ki magát, tehát a már jól vagy rosszul megszokott jelen helyzethez viszonyítva másfajta képességgel és kondíciókkal bukkan felszínre.
Alapvető kérdésként merülhet fel, hogy egy esetleges új európai közösségi szándék találkozik-e a határainkon belüli adóztatási akarattal és lehetőséggel, és a kölcsönös pontok a már jól vagy rosszul begyakorolt, de mindenképpen működő adóztatási rend változtatásának igényével fogalmazódnak-e meg, milyen időbeni tűrőképességet engedélyeznek. Fontos a fogadókészség megjelenése a meglévő és esetleges potenciális adóalanyok részéről, mert a fizetési készség és képesség együttese már rendelkezésre áll, illetve rendelkezésre állása feltételezhető.
Hasonlóképpen kiemelésre érdemes a hatalmas európai gazdasági vertikum és a magyar piaci képesség összhangjának nemcsak megtartása, hanem dinamikus fejlődése is, amely kizárólagos alapja a hozzáadott érték, a nemzeti jövedelem növekedésének, feltétele a remény szerint megmaradó támogatási rendszer működésének. További kérdés az is, hogy az új-régi közösség mit ért majd a piaci értékítéleten alapuló igazságos, tisztességes, de méltányos adórendszeren, etikus adó és adózási magatartás alatt, az európai közösség hol húzza meg a jogalkotási határokat, milyen mélységű tartalmi kohézió és koordináció jelenik meg, mekkora lesz a magyar adóztatási szándék és igazgatási rendszer ereje, akarata. Nem kevésbé lényeges az önkormányzat adóztatási rendjének és meglévő garanciáinak megerősítése, különös tekintettel a klasszikus hagyományokkal rendelkező, elsősorban nyugat-európai országok gyakorlatának tanulmányozása, rendszerek átvétele, ismerete.
A határon belüli, nemzeti adópolitikának meghatározó jelentősége van a gazdaság képességeinek kibontakoztatásában, de méltányos és restriktív eszközeit következetesen és hosszabb idő távlatában kell alkalmaznia. Ezért mindkét félnek, tehát a jogalkotónak és jogalkalmazónak a kockázat nélküli, tartós rendben való működés az érdeke mindaddig, amíg a kölcsönös érdekek lehetővé teszik. Ehhez változó, de fejlődést garantáló adópolitika mint eszköz, igazodó oktatási rend mint módszer, ösztönzőbb gazdaságpolitika (finanszírozás) a megoldás. Lehetővé kell tenni, hogy a települési önkormányzatok a saját viszonylatukban meghatározó gazdasági szereplők legyenek, közvetlen rálátással és ráhatással bírva a helyi gazdasági potenciális lehetőséget maximálisan kihasználva, például a foglalkoztatottság növelésével, így jobb életkörülmények megteremtésével az önkormányzati törvény által biztosított szerepüket maradéktalanul betöltsék. Szükséges lenne az utolsó hat esztendőben elvett hatáskörök visszaszabályozása, mert az európai uniós decentralizált döntési jogosítványok és azok finanszírozásának költségvetési kapcsolata csak ezekkel a lépésekkel garantálható. A helyi adózásban a törvényeket és az önkormányzati rendeleteket, tehát az adózás közösségi célját együtt kell érvényesíteni. Az önkormányzatok fenntartható növekedését olyan adópolitika erősíti, amely a jelenleginél nagyobb hatáskört biztosít, nem a központi (állami) adóhatósághoz rendezi át a feladatokat (pl.: illetékszabályozás), az adóerőképesség fogalmát és tartalmát ismételten újragondolja, továbbá érdekeltségi rendszer működtetésével a NAV-tól átvállal végrehajtási és adóellenőrzési feladatokat (szemben a jelenleg hatályos törvényi szabályozással), amellyel saját költségvetési forrásait növelheti.
Nagyon fontos annak ismerete az adóalanyok, illetve az állampolgárok számára, hogy az állam, ezen belül az önkormányzat az adóbevételeket milyen célra költi el a szűk és tágabb környezetben, tehát a munka- és életkörülményeikben bekövetkező változások pozitív irányba mozduljanak el, a köz- és magáncélok találkozása jól látható legyen, az adófizetési kötelezettség elfogadottsága, tudatossá válása erősödjön. A közrendre, oktatásra, szociális és egészségügyi feladatokra fordított kiadások egyértelműen mutatják a közérdek iránti törődést, de kizárólag akkor, ha a kapcsolódó finanszírozás nagysága napvilágot lát, a feladatok végrehajtása nyomon követhető, jól reprezentálja a cél megvalósítását. Fejlődést mutat, a köz- és magánérdek kapcsolatát tükrözi, meghatározó hatással van az adómorálra, az adóbevétel növelését éri el. Az indokolatlan, túlzott, felesleges költéseket nem lehet méltányolni. Amennyiben az állampolgár, adóalany a közvetlen környezetében nem érzékeli a személyére és családi viszonylatára, a vállalkozására vonatkozó törődést, az érdekazonosság csorbát szenved, a szociális körülmények kedvezőtlenné válnak, a moralitás nem javul, az adóbefizetés csökken, a forrás kevesebb lesz, tehát érdemi változás nem várható el.
Az önkormányzati adóztatás helyes működése és a területén elért eredmények megfelelő szintű publikálása lehetővé teszi a helyi fejlődés felmutatását, közvetlenül nemcsak látható, de élhető környezeti viszonyok, hatások (egészségügyi, szoci-
- 28/29 -
ális, óvodai, bölcsődei ellátás stb.) erősítik az állampolgárok morális megítélését, ez egyben az elismerés, dicséret hangjaként fogadható el.
A működő adórendszer tulajdonságai között a fenntarthatóság, kiszámíthatóság, a jövedelem növekedésének szándéka, az újraelosztás kedvező lehetőségeinek megteremtése akkor tartható továbbra is fenn, ha szerkezeti változásának gyakorisága csökken, tehát nincs évközi változás, évenkénti alapvető módosítás, nem növekszik az adónemek száma (inkább csökken), hitelessége iránt kétségek nem fogalmazódnak meg. Az önkormányzati adóztatás területén különösen fontos kiemelni, hogy a vállalkozások székhely és telephely választási döntéseiben a helyi adórendszer kiszámíthatósága legalább olyan fontos, mint a már kialakított infrastruktúra, foglalkoztatási lehetőség (átlag körüli bérszínvonal, egy főre jutó jövedelem stb.).
Felmerülhet a Tisztelt Olvasóban, hogy a már korábban említetteken túl, miért van aktualitása az uniós és a hazai adópolitika jelen helyzetéből következő néhány gondolat kifejtésének, egy esetleges döntéshozatali rend változtatásának igénye, a nemzeten belüli szabályozási renddel való összefüggések összhangjának megtartása, illetve továbbfejlesztés iránti szándék kinyilvánítása elvek miatt. Az okok között az Európai Bizottság 2019. január 15-én indított vitája említendő, amely az adópolitika különböző területein megvalósuló döntéshozatal reformjáról tett említést, amelyhez a tagállamok egyhangú szavazatára van szükség. Szándék szerint a közös adópolitika a döntéshozatal rendes jogalkotási eljárás keretében, de minősített többségi szavazással történne. Mindezek alapján az európai uniós választások után felálló új-régi vezetés, de mindenképpen változó szervezeti, döntési rendszer működése potenciális változás abban a vonatkozásban is, hogy a döntéshozatal többségi szavazáson alapul. Várható, hogy a tagállamok között egységes szemlélet nem alakul ki. Ebből az is következhet, hogy a hazai adószabályozás egy-két esztendőn belül alapvetően nem változik, remények szerint ez kihat az önkormányzati adószabályozás anyagi és eljárásjogi részére, továbbá strukturális állapotára is, illetve inkább erősíti, továbbfejleszti a jelenlegi szerkezetet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
