Emlékeztető a Cégbírák és Gazdasági Bírák Országos Egyesülete 2017. október 19-i konferenciáján elhangzottakról (CH, 2017/12., 3-4. o.)

A Cégbírák és Gazdasági Bírák Országos Egyesülete az OBH támogatásával szakmai konferenciát tartott 2017. október 19-én. Az alábbiakban a tanácskozáson egyhangúlag, vagy többségi véleményként elfogadott, közérdeklődésre számot tartó Cégjogi és társasági jogi véleményekről tájékoztatjuk olvasóinkat.

1. A tanácskozás résztvevői tudomásul vették, hogy a Ctv. 51. § (2) bekezdése értelmében egységes szerkezetű okiratot csak akkor kell csatolni, ha a létesítő okirat tartalma - akár a legfőbb szerv határozata, akár a létesítő okirat szerződési módosítása révén - megváltozott. Ilyenkor hatályosítani kell benne (utólag) azokat az adatokat is, amelyeket a törvény csak alapítás esetére tesz a létesítő okirat tartalmi kellékévé (például: kft.-tagok személye, vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok).

Azokban az esetekben, amikor a jogszabály a létesítő okirat módosítási kötelezettsége alól felmentést ad [például: Ctv. 51. § (2a) bekezdése a tevékenységi kör tekintetében; Ctv. 98. § (1) bekezdése a végelszámolás megindításával kapcsolatos változásoknál; Ptk. 3:168. § (1) bekezdése az üzletrész-átruházásánál], nincs a cégjegyzék 8. rovatába bejegyzendő változás, és így nincs egységes szerkezetű okirat csatolási kötelezettség sem.

2. A társasági szerződés (létesítő okirat) módosítására két módon van lehetőség: szerződésmódosítással, az arra irányadó szabályok szerint, vagy a cég legfőbb szervének megfelelő szótöbbséggel meghozott határozatával. A létesítő okirat mindkét esetben változik, ezért a változás-bejegyeztetési kötelezettség fennáll, akkor is, ha egyéb cégjegyzéki adatot nem érint. Bármelyik módon kerül is sor a létesítő okirat módosítására, azt a cégjegyzék 8. rovatában (szerződés kelte) szerepeltetni kell, ha jogszabály e kötelezettség alól felmentést nem ad. (Lásd az előző pontot.)

3. A konferencia résztvevői megvitatták, hogy a Ctv. 1. számú melléklet I.5. pontjában foglalt kötelező mellékletet (külföldi cég vagy más szervezet tagsága esetén a külföldi cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát és annak hiteles magyar nyelvű fordítását, vagy annak hiteles fordításban történő igazolását, hogy a céget vagy más szervezetet a hazai joga szerint nyilvántartásba vették, illetve azt az okiratot, amelyből képviselőjének a képviseletre való jogosultsága megállapítható) mikor lehet kérni a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban. A vita eredményeként leszögezték, hogy a Ctv. 1. és 2. számú melléklete taxatív felsorolást ad az egyes mellékletekről, azonban az adott bejegyzési (változásbegyezési) kérelem jogi természete szerint kell kiválogatni ezek közül, hogy a konkrét ügyben mely mellékletek benyújtására van szükség.

Ha alapításnál, vagy egy tagváltozásnál külföldi kerül a társaságba, a Ctv. 1. számú melléklet I.5. pontja szerinti okirat csatolására szükség van, azt tehát joggal igényelheti a cégbíró. Ha egy későbbi módosításnál, amikor az adott külföldi tag személyében nincs változás, hanem a tag személyét nem érintő cégadat-változást jelent be a társaság, nincs helye a Ctv. 1. számú melléklet I.5. pontja szerinti okiratok bekérésének, mivel hiánypótlásként is csak olyan mellékletek igényelhetőek, amelyek a konkrét módosítás tárgyával kapcsolatosak. Például a székhely vagy a fióktelep változását bejegyeztető változásbejelentési kérelemnél nem vizsgálhatóak a változatlan státuszú külföldi tag 1. számú melléklet I.5. pontja szerinti körülményei, annál inkább sem, mert ez lényegében a változásbejegyzési eljárás keretein belüli hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárást valósítaná meg, jóllehet ez a Ctv. 78. § (1) bekezdésében foglaltak szerint tilos.

4. A Ctv. 91. § (2) bekezdésének félreérthető megfogalmazása ellenére a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja (nem csak a felhozott 10.Cgtf. tanács, hanem más tanácsok határozatai) szerint is nem elegendő a megszűntnek nyilvánító végzés Cégközlönyben való közzététele (ez az egyéb érdekeltek számára releváns rendelkezés), de nem hagyható el a Ctv. 72. § (2) bekezdéséhez képest alkalmazandó Pp. 219. § (1) bekezdés d) pontja és 233. § (1) bekezdése szerint az érintett cég, mint a súlyos szankcióval illetett fél részére történő postai kézbesítés sem. Ennek hiánya alkotmányossági problémákat vet fel, és a Fővárosi Ítélőtábla általunk ismert gyakorlata szerint a hatályon kívül helyezés a következménye.

5. Végelszámolás alatt álló cég elhatározhatja a működése továbbfolytatását. Ilyenkor változásbejegyzési kérelmet kell beadni, ha van olyan változás (cégnév már nem "v.a." toldatos, vezető tisztségviselő már nem a végelszámoló), ami cégjegyzéki adatot érint. Mivel nincs ez alól jogszabályi felmentés, a változás bejegyeztetésére szükség van. Ha a cég a végelszámolás megindításakor élt a Ctv. 98. § (1) bekezdése szerinti lehetőséggel, akkor ezek az adatok nem generálnak változásbejegyeztetési kötelezettséget, de akkor is bejelentendő a cégnév változása, és a végelszámolás befejezése is cégjegyzéki adat.

6. Az átalakulás és a kiválás esetében nem valódi új cég jön létre, a jogutód csak quasi új cég, amely olyan nagy volumenű átszervezés eredménye,

- 3/4 -