A néhai Prof. Dr. Radnay József születésének 95. évfordulója alkalmából 2022. július 7-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar (PPKE JÁK) és a Kúria szervezésében került megrendezésre az "Emlékünnepség Prof. Dr. Radnay József tiszteletére" című konferencia a PPKE JÁK dísztermében. A szervezők ezen emlékünnepség keretében kívántak tisztelegni a volt legfelsőbb bírósági kollégiumvezető, a PPKE JÁK egykori dékánja, a kiváló jogtudós, professzor, oktató emléke előtt.
A konferencia a plenáris résszel vette kezdetét, melynek levezető elnöke dr. Nádas György (egyetemi docens, tanszékvezető, DE ÁJK Környezetjogi és Munkajogi Tanszék) volt. Prof. dr. Varga Zs. András (a Kúria elnöke, egyetemi tanár PPKE JÁK) és prof. dr. Szabó István (dékán, egyetemi tanár, PPKE JÁK) köszöntőbeszédét követően dr. Tálné dr. Molnár Erika (a Kúria ny. kollégiumvezető-helyettese, tanácselnök) emlékezett meg Prof. Dr. Radnay Józsefről Emlékezés a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma vezetőjére, a bíróra, az egyetemi tanárra, a tudósra című előadásával. A plenáris rész dr. Berke Gyula (egyetemi docens, tanszékvezető, PTE ÁJK Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék) Az emlékkötet bemutatása című előadásával zárult, melynek keretében ismertette a Kúria és a PPKE JÁK közös kiadásában megjelent Exemplis discimus című tanulmánykötetet. Az előadó kiemelte, hogy a huszonkilenc tanulmányt tartalmazó kötet "megfelelően reprezentálja napjaink magyar munkajogi jogalkalmazását és jogtudományát, széles körű és aktuális áttekintést ad a munkajogász közönséget foglalkoztató problémákról, nemzetközi összevetésben is igényes dolgozatokat tartalmaz, de mindenekelőtt méltón tiszteleg Radnay József emléke előtt."
A plenáris rész zárását követően kezdetét vette az első szekció, melynek levezető elnöki posztját dr. Horváth István (egyetemi docens, tanszékvezető, ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék) látta el. Ennek keretében elsőként dr. Petrovics Zoltán (adjunktus, ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék, egyetemi docens, NKE ÁNTK Emberi Erőforrás Tanszék) adott elő Az elállás egyes kérdései a munkajogi jogviszonyban címmel. Az előadó ismertette az elállásra irányadó általános polgári jogi szabályokat, az elállás indokolásával szemben támasztott követelményeket, valamint vizsgálta ezen jogintézmény munkajogi alkalmazhatóságának kérdését. Megállapította, hogy az elállás csak kivételes lehetőség a munkajogban, amely még azt megelőzően lehetővé teszi a munkaviszony visszamenőleges hatályú felbontását, hogy a felek ténylegesen megkezdték volna annak teljesítését. Az elállás indokolásának világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. A bírói gyakorlat alapján az elállás alapjául szolgáló lényeges változásnak kellő súlyúnak kell lennie, és sem a teljesítés lehetetlenné válása (mint objektív kategória), sem az aránytalan sérelem megítélése (mint alapvetően szubjektív körülmény) nem tartozik az elállással élő fél korlátlan mérlegelési jogkörébe.
Másodikként prof. dr. Kun Attila (egyetemi tanár, tanszékvezető, KRE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék) tartott előadást Az ipar 4.0 munkajogi implikációiról címmel. Az előadó azt a kérdést vizsgálta, hogy a jelenlegi munkajogi szabályozás mennyire alkalmazkodóképes az új kihívások viszonylatában, illetve, hogy a hagyományos munkajogi jogintézmények képesek-e megvédeni a munkavállalókat a digitalizáció által átrendeződő foglalkoztatási környezetben. Ehhez kapcsolódóan az alábbi öt munkajogi tárgykör került vizsgálatra: participációs jogok, képzés, továbbképzés, algoritmizált munkáltatói utasítások, egészségügyi kockázatok, illetve a munkaidő-szuverenitás. Az előadó legfőbb megállapítása, hogy a magyar munkajog Ipar 4.0 vonatkozású alkalmazkodóképessége és felkészültsége sok tekintetben deficites. Ugyanakkor az Ipar 4.0 nem feltétlenül igényli a munkajog "forradalmi" újraalkotását, sokkal inkább a munkajog egyes klasszikus intézményeinek a megerősítésére, finomhangolására lenne szükség.
Az ebédszünetet követően megkezdődött a konferencia második szekciója, melynek levezető elnöke dr. Kulisity Mária (bíró, Fővárosi Ítélőtábla Munkaügyi Kollégiuma) volt. A szekcióban elsőként dr. Stark Marianna (tanácselnök, Kúria) adott elő Alapjogi követelmények a munkaügyi perekben címmel, melynek keretében bemutatta a munkaügyi perekben leggyakrabban felmerülő alapjogi kérdéseket, illetve válaszokat. Az előadó kiemelte, hogy a Kúriának arra kell törekednie, hogy erősítse, illetve kiépítse azt a gyakorlatot, amely a bíróságok ítélkezési gyakorlatában meghonosítja, illetve erősíti az Alaptörvény szellemét. A bírói gondolkodásban fokozottan szükség van egyfajta alapjogi átalakulásra, az alapjogi szempontok fokozottabb megjelenítésére.
Ezen előadást követően dr. Halmos Szilvia (bíró, Fővárosi Törvényszék, PPKE JÁK mb. oktató) adott elő Jogsértő bizonyítási eszközök a munkaügyi perben címmel. Az előadó leszögezte, hogy bár a jogsértő bizonyítási eszközök felhasználhatóságáról a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) mindössze egyetlen szakaszban rendelkezik, ugyanakkor e kérdés kapcsán
- 77/78 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
