Vagyonvesztés esetére a Ptk. az állandó könyvvizsgáló számára is megállapít bizonyos kötelezettségeket a 3:38. § (2) bekezdésében, amikor kimondja, hogy ha az állandó könyvvizsgáló a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok - tagság nélküli jogi személyek esetén az alapítói jogkör gyakorlójának - döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni, méghozzá a Ptk. 3:91. § (3) bekezdése alapján késedelem nélkül.
A Ptk. a könyvvizsgáló alkalmazását nem teszi általánosan kötelezővé, a fenti szabályozás arra az esetkörre vonatkozik csupán, amikor a jogi személy más jogszabályban előírt könyvvizsgálói feladatok ellátására vagy esetleg jogszabályi kötelezés nélkül is állandó jelleggel veszi igénybe könyvvizsgáló tevékenységét. Az állandó könyvvizsgálónak megvannak a törvényben biztosított eszközei a vagyoncsökkenés észleléséhez, hiszen betekinthet a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja [3:38. § (1) bekezdés].
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény szintén tartalmaz tőkevédelmi előírásokat a könyvvizsgálókra vonatkozóan. A törvény szerint jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység - többek között - a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Ha az utóbbi tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló megállapítja vagy tudomást szerez arról, hogy megbízója vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a legfőbb irányító (vezető) szerv vagy a felügyelő testület tagjainak jogszabályban meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles kezdeményezni a megbízó legfőbb szervének összehívását. Ha a megbízó a kamarai tag könyvvizsgáló kezdeményezésére a legfőbb szervét nem hívja össze, vagy a legfőbb szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a kamarai tag könyvvizsgáló köteles erről a megbízó törvényességi felügyeletét ellátó szervet értesíteni.
A fenti jogszabályi kötelezettségek megfelelő teljesítése érdekében a 2007. évi LXXV. törvény a könyvvizsgálók szakmai és anyagi felelősségéről is rendelkezik. A kamarai tag könyvvizsgálót (ideértve a könyvvizsgáló cég nevében eljáró kamarai tag könyvvizsgálót is), a könyvvizsgáló céget a törvényben meghatározott fegyelmi felelősség terheli a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásáért (szakmai felelősség). A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény kártérítési felelősségre vonatkozó általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik (anyagi felelősség). A könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló e tevékenységével összefüggő anyagi felelőssége a könyvvizsgáló céggel szemben a kamarai tag könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló cég között fennálló jogviszony szerint alakul. Külön jogszabály a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég tekintetében további felelősségi szabályokat állapíthat meg (2007. évi LXXV. törvény 60. §).
Bár a Ptk. ezt így konkrétan nem mondja ki, azonban a felügyelőbizottság is jogosult a taggyűlés összehívására, ha annak kötelező esete fennáll, az ügyvezető azonban elmulasztja teljesíteni törvényes kötelezettségét. A 3:120. § (3) bekezdése szerint ugyanis, ha a felügyelőbizottság szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba vagy a létesítő okiratba ütközik, ellentétes a társaság legfőbb szerve határozataival vagy egyébként sérti a gazdasági társaság érdekeit, a felügyelőbizottság jogosult összehívni a társaság legfőbb szervének ülését e kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében. A taggyűlés összehívására irányuló kötelezettségét nem teljesítő ügyvezető tevékenysége jogszabályba ütközik, ezért ilyenkor a felügyelőbizottság jogosult összehívni a legfőbb szerv ülését. Ez a jogosultság azonban egyben kötelezettséget is jelent, mely kötelezettség elmulasztásával a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a felügyelőbizottsági tagok a jogi személlyel szemben.
Az ügyvezető mulasztása esetén a kisebbségben lévő tagok is jogosultak a legfőbb szerv összehívásának kezdeményezésére. A Ptk. 3:103. § (1) bekezdése szerint, a gazdasági társaság azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a társaság legfőbb szerve ülésének összehívását vagy a
- 7/8 -
legfőbb szerv ülés tartása nélküli döntéshozatalát. Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a legfőbb szerv ülésének a lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve nem kezdeményezi az ülés tartása nélküli döntéshozatalt, az ülést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására. Arra azonban nincsen lehetőség, hogy a cégbíróság a cég ügyvezetését kötelezze a legfőbb szerv ülésének összehívására. Az ülés összehívására az 5%-kal kevesebb szavazati joggal rendelkező tagok is jogosultak, amennyiben a társasági szerződés így rendelkezik.
A cégbíróság a kérelem érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül azt érdemben elbírálja. A kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek nincs helye [Ctv. 80. § (5) bekezdés]. A Ctv. 81. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében, ha a cég törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag helyreállítható, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban összehívja a cég legfőbb szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására - a cég költségére - megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki. Erre azonban csakis a törvényes működés helyreállítására szóló szabályszerűen kézbesített felhívást követően kerülhet sor, amennyiben a felhívás nem vezetett eredményre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
