Jelen cikk célja az Európai Unió Bírósága, ezen belül is a szorosabb értelemben vett Bíróság[1] előtti eljárás rövid bemutatása. Az eljárás szabályainak ismertetése mellett külön hangsúlyt kívánok fektetni a szélesebb körű szakmai nyilvánosság számára kevéssé ismert, az eljárással kapcsolatos ügyviteli szabályok bemutatására.
A Bíróság előtti eljárás[2] alapvető szabályait az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.), a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: Alapokmány) és teljes részletességében a Bíróság eljárási szabályzatának (a továbbiakban: Eljárási szabályzat)[3], valamint a kiegészítő szabályzatnak[4] rendelkezései határozzák meg. Az ügyviteli szabályokat mindenekelőtt a Bíróság hivatalvezetőjének szóló szolgálati utasítások[5], illetve részben a jogi képviselők számára készült útmutató[6] és a nemzeti bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásról szóló tájékoztató feljegyzés[7] tartalmazzák. A közvetlen keresetekről és a fellebbezésekről szóló gyakorlati útmutató[8] a felek eljárási részvételének megkönnyítése érdekében tartalmaz az eljárással kapcsolatos információkat, illetve ügyviteli rendelkezéseket.
A Bíróság működéséről csak akkor kaphatunk átfogó képet, ha a fentebb már futólag említett, mind a három, egymással szoros kapcsolatban lévő szintet röviden megvizsgáljuk: 1) a szervezeti felépítést, 2) az eljárási szabályokat és 3) a belső ügyviteli szabályokat. Az ügyviteli szabályokat, azok járulékos jellege miatt, nem önállóan, hanem mind a szervezeti szint, mind az eljárási rendelkezések bemutatása során, azokhoz kapcsolódóan ismertetem, így a kifejezetten eljárási szabályok esetén külön utalok az Eljárási szabályzat vagy az Alapokmány megfelelő rendelkezésére.
A Bíróság előtti eljárás szempontjából a szervezeti felépítésen belül három tisztségnek, illetve az őket segítő szervezeti egységeknek jut kiemelkedő szerep[9]: a Bíróság elnökének, magának a bírói (főtanácsnoki) tisztségnek és az ítélkező tanácsoknak, valamint a hivatalvezetőnek és az őt segítő Hivatalnak.
A Bíróság elnökét a bírák maguk közül választják közvetlenül a bírói kar részleges megújítását követően[10] hároméves időtartamra (egyúttal ugyanezen időtartamra megválasztják az ötös tanácsok elnökeit is)[11]. Az elnök irányítja a Bíróság munkáját és szervezeti egységeit[12].
Az elnök feladata, hogy a keresetlevél, illetve az eljárást megindító egyéb irat benyújtását követően kijelölje az egyes ügyekben az előadó bírót[13]. Az ügykiosztás a Bíróságon így nem automatikus, és nem követ előre meghatározott rendet sem. Az elnök általában több ügy beérkezését megvárva jelöli ki az egyes ügyekben az előadóbírókat. Így az ügykiosztás során nemcsak a munkateher bírák közötti egyenletes elosztását tudja szem előtt tartani, hanem figyelemmel tud lenni az előadó bíró korábbi ügyekben szerzett tapasztalataira, egyes ügytípusokkal kapcsolatos felkészültségére, illetve az informális összeférhetetlenségi szabályokra is. Ezek között a legfontosabb szabály az, hogy egy adott tagállam ügyében nem lehet előadó bíró az ezen tagállam állampolgárságával rendelkező bíró[14], illetve lehetőség szerint kerülik azt, hogy az adott ügyben az előadó bíró és a főtanácsnok ugyanazon tagállamból származzon. Az előadó bíró kijelölését követően ezen informális összeférhetetlenségi szabályokra tekintettel az első főtanácsnok haladéktalanul kijelöli az ügyben a főtanácsnokot[15]. Fontos itt kiemelni, hogy az ügyet ekkor nem tanácsra szignálja ki a Bíróság elnöke, hanem csak az előadó bírót jelöli ki. Az előadó bíró által az ügy lényeges kérdéseiről készített előzetes jelentés alapján egy későbbi, a Bíróság elnöke által meghatározott[16] időpontban a Bíróság bírái és főtanácsnokai részvételével megtartott általános értekezlet határoz majd az eljáró tanács kijelöléséről[17].
A konkrét ügy tanácsnak történő kiosztásáig szokatlan helyettesítő szerepet is elláthat a Bíróság elnöke. Az Eljárási szabályzat 9. cikkének 2. §-a értelmében ugyanis az előadó bíró távolléte vagy akadályoztatása esetén a Bíróság elnöke teszi meg a szükséges intézkedéseket. Azaz az elnök ugyanúgy jogosult határozni az egyes pervezető intézkedések felől, mint abban a szakaszban, amikor még nem jelölte ki az ügyben az előadó bírót.
A tanácsok összetételével kapcsolatban érdemes itt megjegyezni, hogy a Bíróság elnöke a teljes ülés, illetve a nagytanács elé kerülő minden ügyben nemcsak tagja e testületnek, hanem annak elnöki tisztét is ő tölti be[18]. Az elnök határozza meg a teljes ülésben és a nagytanácsban elbírált ügyek tárgyalásának sorrendjét, napját és időpontját, és mind a tárgyalásokat, mind a bírák tanácskozásait ő vezeti elnökként ebben az ügyekben[19]. Mindemellett elnököl a fent említett általános értekezleten.
A Bíróság elnöke több eljárási kérdésben önálló döntési jogkörrel rendelkezik. Önállóan határoz a Bíróság előtt megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmekről[20], valamint az eljárási résztvevők által kérelmezett ideiglenes intézkedések elrendelése tárgyában[21]. Ezen végzései ideiglenesek, és semmiben nem befolyásolják a Bíróságnak az ügy érdemében hozott határozatát[22].
Az elnök más eljárási, pervezető határozatokat is meghozhat önállóan. A Bíróság elnöke - ha e kérdéseket nem kívánja a Bíróság elé utalni - önállóan dönthet az eljárások egyesítéséről és elkülönítéséről, illetve a beavatkozás engedélyezéséről[23]. Az elnök dönthet a folyamatban lévő eljárás felfüggesztéséről is, kivéve ha a Bírósághoz és a Törvényszékhez olyan ügyekben fordultak, amelyeknek ugyanaz a tárgya, amelyekben ugyanaz az értelmezési kérdés merül fel vagy ugyanannak a jogi aktusnak az érvényességét vitatják[24]. Ez utóbbi esetben kizárólag a Bíróság, illetve a kijelölt tanács rendelkezhet az eljárás felfüggesztéséről. Az eljárás írásbeli szakaszában fontos szerep jut az elnöknek az eljárási határidők megállapítása és meghosszabbítása terén is[25]. A kereseti ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló egyhónapos határidőt az elnök hosszabbíthatja meg, és ő állapítja meg a válasz és viszonválasz benyújtási határidejét, valamint az eljárás során felmerült jogi vagy ténybeli helyzetből származó, a másik fél által felhozott új jogalap megválaszolására nyitva álló határidőt is[26]. Az előző két határozattól eltérően ez utóbbi kérdésben azonban az elnök kizárólag az előadó bíró jelentése alapján és a főtanácsnok meghallgatását követően dönthet.
Az eljárások gyorsabb lefolytatásában más szempontból is fontos szerep jut a Bíróság elnökének. Kizárólag a Bíróság elnöke jogosult valamely ügy gyorsított eljárásban történő elbírálását elrendelni a fél kérelmére, ha az ügy rendkívüli sürgőssége azt követeli, hogy a Bíróság a lehető legrövidebb időn belül határozzon[27]. E határozatot azonban csak az előadó bíró javaslata alapján és az ügyben kijelölt főtanácsnok, valamint a másik fél meghallgatását követően hozhatja meg. Az előzetes döntéshozatali eljárásban az eljárás gyorsításának másik lehetősége is van. A Bíróság elnöke felkérheti a sürgősségi előzetes döntéshozatali ügyekben kijelölt tanácsot, hogy vizsgálja meg az előzetes döntéshozatalra utalásnak a sürgősségi eljárásban történő elbírálásának szükségességét[28]. Az elnök különleges körülmények esetén elrendelheti, hogy valamely ügyet soron kívül bíráljanak el[29].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
