A koronavírus okozta járvány következményeként olyan helyzeteket kellett megismernünk, amelyek nagy többségünk számára eddig ismeretlenek voltak, és köteteket lehetne írni arról, hogy milyen problémákat vetett fel vagy tett láthatóvá, nyilvánvalóbbá, illetve erőteljessé a járványhelyzet és az annak kezelése érdekében bevezetett intézkedések, ideértve a lezárásokat, a veszélyhelyzet elrendelését, a karantént. Ezek a helyzetek senkit nem kímélnek, a gazdasági, társadalmi, mentális és egészségügyi hatásaik senkit nem hagynak érintetlenül, s fokozottan hatást gyakorolnak a sérülékeny helyzetben lévő személyekre, így csak példaként említve az időseket, fogyatékossággal élőket, krónikus betegeket, szegénységben élőket, gazdaságilag kiszolgáltatottakat, s a sort a lap aljáig lehetne folytatni.
A sérülékeny, de mindenképpen sérülékenyebb személyek körében is külön kiemelhetők a gyermekek, s csak azzal a témával, hogy a gyermekeket miként érinti a járvány és a gyermekek helyzete, jogai hogyan sérülhetnek, további köteteket lehetne megtölteni. A helyzetnek nyilvánvaló következménye volt, hogy tavasszal, március-április-május folyamán számtalan nemzetközi jogi, emberi jogi, gyermekjogi, gyermekvédelmi szervezet felemelte a szavát állásfoglalással, figyelemfelhívással, deklarációval vagy akár útmutató kidolgozásával arra nézve, hogy milyen módon tartja a gyermeki jogokat a COVID-19 járvány helyzetében védendőnek. Ezek között voltak nemzetközi, regionális, illetve emberi jogi szervezetek, intézmények, egyesületek egyaránt.
Az alábbiakban néhány állásfoglalást, útmutatót ismertetek,[1] az olvasóra bízva annak eldöntését, hogy ezek mennyiben mutatkoznak könnyen és egyszerűen követendőnek, megjegyezve azt, hogy természetesen a gyermekek és gyermeki jogok érdekében emelt minden szó számít, minél hamarabb történik, annál inkább. Ahogy azt mindannyian tudjuk, a járványhelyzet és következményei mindenkinek az életét elég mélyrehatóan érintik, a helyzet országonként és időszakonként változik, és úgy tűnik, ezek a változások előre nem vagy kevéssé jelezhetők. Az alábbi dokumentumok 2020 tavaszán születtek, s most, 2020 szeptemberében újabb "helyzetben" vagyunk.
Az alábbiakban három nemzetközi szervezet és egy nemzeti, nevezetesen német családjogi egyesület járványhelyzettel kapcsolatos dokumentumai kerülnek ismertetésre. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának figyelemfelhívó dokumentuma mellett - amely általánosan mutat rá a legalapvetőbb gyermeki jogok érvényesülése érdekében szükséges lépésekre és intézkedésre - egy nemzetközi magánjogi szervezet, a világ országaiban a határokat átlépő polgári és kereskedelmi jogi ügyekben történő együttműködést elősegítő Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia azon útmutatóját (illetve annak egyes részeit) ismertetem, amelyek a COVID-19 járvány családokat, gyermekeket érintő egyezményeinek alkalmazásával állnak kapcsolatban. Már ez utóbbi útmutató is érinti a jogellenes gyermekelvitelt, de a Konferencia egy rövid összefoglaló anyagot is összeállított a jogellenes elvitel vonatkozásában. A Nemzetközi Szociális Szolgálat, amelyet 1924-ben alapítottak, s amely nemzetközi szervezetként a határokat átlépő helyzetekben lévő családok és gyermekek számára nyújt komplex gyermekvédelmi segítséget, összeállított egy olyan útmutatót, amely annyiban konkrétabb az előzőkhöz képest, hogy eljárási kérdésekben foglal állást. A szemle utolsó dokumentuma a legéletközelibb és legjobban megfogható, különösen a családjogi gyakorlat számára: a német családjogi egyesület - amely interdiszciplináris tapasztalatcserét kíván megvalósítani a családjog területén - figyelmeztetést adott ki arra nézve, hogy a (német) Alaptörvényben biztosított alapvető jogokat azon bírósági eljárások során is garantálni kell, amelyeket a járványhelyzet idején folytatnak le. Kiemelték ebben - többek között - az egészséghez való jog mellett a hatékony jogvédelemhez és az ahhoz való jogot, hogy a bírósági eljárás során az érintett személyt meghallgassák.
- 39/40 -
A Gyermekjogi Bizottság arra emlékeztetett, hogy a COVID-19 komoly testi, lelki és érzelmi hatást gyakorol a gyermekekre, és felhívta az államok figyelmét a gyermekek védelmére különösen azokban az országokban, ahol veszélyhelyzet állt elő vagy lezárásokat rendeltek el. Azzal kapcsolatban, hogy a járványhelyzet érinti a gyermek egészségügyi, szociális, oktatási, gazdasági és szabadidős jogait, figyelmeztettek arra, hogy a járványhelyzet talán hosszabb ideig áll fenn. Noha krízishelyzetekben a nemzetközi emberi jogok lehetővé tesznek olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák a közegészség védelmében bizonyos emberi jogok gyakorlását, ezeknek a korlátozásoknak csak akkor van helyük, ha szükségesek, arányosak az elérni kívánt céllal és minél csekélyebb mértékűek. Kiemelte a Bizottság, hogy bár a COVID-19 okozta helyzet az anyagi erőforrásokat nagymértékben csökkentheti, ez nem érinti a Gyermekjogi egyezményben foglaltak megtartásának kötelezettségét, sőt az államoknak a forrásokkal való rendelkezés körében a gyermek legfőbb érdekére kell tekintettel lennie. Kiemelte a gyermekek jogát a szabadidős és kulturális tevékenységekhez, állást foglalt az online oktatás tekintetében, amely nem növelheti a gyermekek közötti egyenlőtlenséget és nem helyettesítheti a tanár és tanuló közötti kapcsolatot, aláhúzta a megfelelő táplálkozás fontosságát, az egészségügyi ellátás biztosítását, továbbá a szabadságuktól megfosztott gyermekek családjukkal való kapcsolattartásának jelentőségét, s külön foglalkozott azoknak a gyermekeknek a helyzetével, akik fokozottan sérülékeny helyzetben vannak.
A gyermek ahhoz fűződő jogának, hogy a megfelelő információkhoz hozzájusson, a meghallgatáshoz fűződő és azon jogának, hogy véleményét figyelembe vegyék, a COVID-19 járvány idején is érvényesülnie kell. Biztosítani kell, hogy a gyermeket megfelelően tájékoztassák a koronavírusról és a fertőzés kockázatáról gyermekbarát nyelven és módon, s lehetőséget kell adni a gyermeknek, hogy véleményét meghallgassák és a járványról alkotott véleményét figyelembe vegyék. A gyermekeknek meg kell érteniük, hogy mi történik, és érezniük kell, hogy részt vesznek a járvánnyal kapcsolatos döntésekben.
Ami a gyermekvédelem feladatainak ellátását illeti, indítványozták annak meghatározását, melyek azok az alapvető gyermekvédelmi ellátások, amelyeknek teljesítése minden körülmények között szükséges, és biztosítani kell, hogy azokat ténylegesen meg is tudják valósítani, ideértve - amennyiben szükséges - a gyermek otthonában történő ellátását, valamint azt is, hogy a lezárt területeken élő gyermekek is jussanak hozzá a mentális egészségüket biztosító ellátásokhoz. Emlékeztettek arra, hogy a korlátozások következménye lehet, hogy a gyermekek fokozott fizikai és lelki erőszakot szenvednek el otthonukban, vagy olyan otthonban kényszerülnek tartózkodni, amely túlzsúfolt, illetve nem tesz eleget a lakhatáshoz szükséges feltételeknek. A zárt ajtók mögött a fogyatékossággal élő, illetve magatartási problémákkal küzdő gyermekek és szüleik további nehézségekkel találhatják magukat szembe. Mindezekkel összefüggésben az állam feladata, hogy megerősítse a telefonon vagy online történő segítségkérések rendszerét, s hogy fokozza a tudatosságot a televízió, a rádió és az online média eszközeivel. A COVID-19 gazdasági és társadalmi hatásának enyhítése érdekében olyan intézkedéseket kell az államnak életbe léptetnie, amelyek a gyermekek védelmét célozzák, különös tekintettel a szegénységben élő és a megfelelő lakhatás körülményeket nélkülöző gyermekekre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
