A megmentési és szerkezetátalakítási támogatások az uniós Bizottság támogatáspolitikai besorolásában a működési támogatásokkal együtt az úgynevezett funkcionális támogatási csoportba tartoznak.1 A Bizottság arra törekszik, hogy az állami támogatások összvolumene és nemzeti GDP-khez képesti aránya csökkenjék, az állami támogatásokat pedig ne nyújtsák, vagy ha a támogatás politikailag elkerülhetetlen, akkor a támogatást ún. támogatási programok keretében nyújtsák. A Bizottság az ágazati támogatásokkal szemben az ún. horizontális támogatásokat preferálja, azaz olyan társadalmilag méltányolható célok - környezetvédelem, foglalkoztatás, képzés, kutatás, területfejlesztés stb. - támogatását, amelyekre az állami támogatásokkal jelentős pótlólagos magánforrást lehet mozgósítani, mely utóbbit a Bizottság támogatás intenzitásának szabályozásával ér el. A Bizottság a horizontális célokon belül meghatározza azon tevékenységeket, amelyeket a gazdaság maga is megfizetne vagy amelynek költségeit normálisan vállalnia kellene - mint a környezetnek, mint externáliának a helyreállítását - és a Bizottság által meghatározott illetve a nemzetközi gyakorlatban kialakult elveknek megfelelően bizonyos tevékenységek támogatását ezen belül sem engedi meg. Így például új beruházás környezeti célú támogatást nem kaphat, hiszen ez pl. a szennyező fizet elvével lenne ellentétes.
A funkcionális támogatások olyan támogatások, amelyeket nem aszerint határoznak meg, hogy kinek adják, hanem az, hogy a vállalat milyen célra illetve feltételekkel kapja. Ennyiben persze a funkcionális támogatások hasonlítanak a horizontális támogatásokhoz, de egyetlen felosztás sem tökéletes.
A funkcionális támogatások annyiban is különböznek a többitől, hogy míg a Bizottság a horizontális-vertikális támogatások vagy az eddig nem említett honi illetve export támogatások vonatkozásában világosan állást foglal, és míg a párokban az előzőket feltételekkel engedi, addig az utóbbiakat kivételekkel, de tiltja, addig az ún. funkcionális támogatások megítélése a Bizottság és a Bíróság nem ennyire egyértelmű. Az úgynevezett működési támogatásokat - amelyeknek az a céljuk, hogy a támogatott gazdasági egység működési költségeit csökkentsék - általában tiltja míg az ún. megmentési és szerkezetátalakítási támogatásokat feltételekkel, de engedélyezi.
A működési támogatások vonatkozásában a Bizottság azért teljesen elutasító, mert úgy tekinti, hogy a működési támogatásnak súlyosan negatív következményei vannak a piaci szereplőkre, mivel kifejezetten az ellen hat, hogy alkalmazkodjanak a változó piaci helyzethez. 2 A Bizottság maga ugyanakkor gyakorlatában bizonyos esetekben még a működési támogatás nyújtását is lehetővé tette rendkívüli körülmények esetén.3 A működési támogatások vonatkozásában a bizottsági gyakorlat szétaprózott, egyes konkrét eseti döntésekből ismerhető meg. Ez azonban annyiban nem jelent problémát, hogy a gyakorlatban a Bizottság annyira szűk körben engedi meg az ilyen célú támogatásokat, hogy nem szükséges azok normative szabályozása.
Az Európai Bizottság már egy évtizede egyre részletesebb iránymutatásokkal szabályozza a megmentési és a szerkezetátalakítási támogatásokat. Ez gyakorlatilag soft-law jellegű szabályozás, amely a magyar APEH publikált iránymutatásaihoz hasonlóan pusztán indikatív jelleggel tájékoztatja az érintetteket (azaz a tagállamokat és a vállalatokat), hogy hogyan értelmezi a Bizottság a némiképp keretjellegű Uniós jogszabályokat.4
Az 1994-es és 1997-es és 1999-es iránymutatások. A Bizottság 1994-ben fogadta el első iránymutatását a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról.5 1997-ben a Bizottság a mezőgazdaságra vonatkozó különös szabályokkal egészítette ki iránymutatását.6 1999-ben a Bizottság úgy találta, hogy bizonyos cégeknek visszatérő jelleggel adtak a tagállamok megmentési támogatást.7 Erre tekintettel a szigorítás jegyében az iránymutatás új változatában ismételték meg "először és utoljára" elv alkalmazását. Ez azt jelentette a gyakorlatban, hogy a megmentési támogatást kapott vállalat a jövőben többé nem kaphatott volna támogatást.8 A ’99-es megfogalmazásban nem volt ugyanakkor például egyértelmű, hogy egy vállalat mikor minősül "nehéz helyzetben lévőnek" és így 2000-es telekom válság és a 2001-es légi szállítási válságban érintett, de technikailag még nem fizetésképtelen vállalatok kezelése sem volt egyértelmű.9 Ugyanígy az újonnan alapított és a vállalatcsoporthoz tartozó vállalatokkal kapcsolatos bizottsági politika is tisztázásra szorult. A gyakorlatban az "először és utoljára" elvet nem alkalmazták következetesen, nem alkalmazták a megmentési támogatásokra és gyakorta inkább megmentési támogatást nyújtottak szerkezetváltási helyett, hogy elkerüljék az utóbbival kapcsolatos többletkötelezettségeket. A szerkezetátalakítási támogatások kapcsán visszatérőleg előfordult, hogy a szerkezetváltási terv ellenére az átszervezett társaság összeomlott.10 A piactorzító hatást csökkenteni hivatott kompenzációs intézkedések körének meghatározása nélkülözte az objektivitást, és nem volt egyértelmű, hogy az adott engedmény kiköszörüli-e a piacnak a támogatással okozott kárt.11
Az 1999-es iránymutatást a Bizottság ötéves időszakra bocsátotta és így az 2004. október 9-én lejárt. A 2004 év során széles körű konzultációt követően a Bizottság új iránymutatást bocsátott ki,12 amelynek célja volt, hogy reagáljon a gazdasági és politikai környezetben lezajlott változásokra13 és a korábbi iránymutatás alkalmazásának nehézségeit korrigálja. Ennek ellenére nem mondható, hogy a korábbi iránymutatás radikális felülvizsgálatára került volna sor.
A 2004-es iránymutatás alkalmazási köre. Az iránymutatás a szén- és acélágazat kivételével valamennyi ágazat vállalkozásaira vonatkozik. Az iránymutatás 79. pontja kivételével alkalmazandó a halászatra és a haltenyésztésre is. Az iránymutatás 5. fejezete további szabályokat tartalmaz a mezőgazdaságra vonatkozóan.
A nehéz helyzetben lévő vállalkozások. Az iránymutatás 10. és 11. pontjai szerint valamely vállalkozás, méretétől, illetve a körülményektől függetlenül, akkor tekinthető nehéz helyzetben lévőnek, ha:
a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén törzstőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el;
b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; vagy
c) a hazai jog szerint az adott vállalkozás - függetlenül a vállalkozási formától - megfelel a fizetésképtelenségi eljárás kritériumainak (ami a magyar jog szerint 60 napon túl lejárt adósságokat jelent).
A vállalat akkor is nehéz helyzetben lévőnek14 tekinthető, ha pl. a növekednek a veszteségei, csökken a forgalma, felhalmozódó leltárkészletei, sok a fölös kapacitása, lanyhuló a pénzforgalma, növekszenek az adósságai, emelkednek a kamatköltségek és eszközeinek értéke zuhan vagy minden nullára leírt vagy egyéb ilyen a nehéz helyzetére utaló jelek mutatkoznak. Sőt a vállalkozás már akár de facto vagy de iure fizetésképtelenné is válhatott. Az utóbbi esetben az iránymutatás az ilyen eljárással összefüggésben nyújtott valamennyi olyan támogatásra vonatkozik, amelynek eredményeként a vállalkozás folytatni tudja üzleti tevékenységét.
Az újonnan - azaz három évnél nem régebben - alapított vállalkozások még akkor sem minősülnek nehéz helyzetben lévőnek, ha induló pénzügyi helyzetük egyébként bizonytalan vagy akár kilátástalan.15 Még ekkor sem jogosultak egyébként támogatásra, ha egy nagyobb vállalatcsoporthoz tartoznak (az ott meghatározott kivételekkel).
A nagyobb vállalatcsoporthoz tartozó vagy azáltal átvett vállalat rendszerint nem jogosult megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, kivéve, ha a vállalat igazoltan saját működése, és nem a csoporton belüli önkényes költségfelosztás eredményeként jutott bajba, és a nehézségek túl súlyosak ahhoz, hogy csoportszinten megoldhatóak legyenek. Amennyiben a nehéz helyzetben lévő vállalat leányvállalatot hoz létre, a leányvállalat az őt ellenőrző nehéz helyzetben lévő vállalattal együtt csoportnak tekintendő és az e bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelően támogatásban részesülhet.16
Fogalma. A megmentési támogatás súlyos gazdasági válságban lévő vállalatnak nyújtott, rövid időtartamú, célzott segítségnyújtás, amely jellegénél fogva átmeneti és visszafordítható. Lehetővé teszi egy olyan társaság ideiglenes támogatását, mely pénzügyi helyzete számottevő romlásával szembesül, s ez akut likviditási válságban vagy technikai fizetésképtelenségben nyilvánul meg.
Célja. A megmentési támogatás célja, hogy addig segítsen felszínen tartani egy nehéz helyzetben lévő vállalkozást, amíg ki nem dolgozzák a szerkezetátalakításra vagy a felszámolására vonatkozó tervet. Az ilyen ideiglenes támogatással idő nyerhető a nehézségekhez vezető körülmények elemzésére és a nehézségek orvoslását szolgáló megfelelő terv kidolgozására.
Ezen túlmenően a Bizottság elképzelése szerint a megmentési célú támogatást a minimális mértékűre kell korlátozni.
Időbeli korlát. A megmentési célú támogatás rövid - hat hónapot semmiképp meg nem haladó - haladékot biztosít a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára. Az olyan azonnal végrehajtandó intézkedéseket, melyeket melyek a veszteségek halmozódásának megállításához szükségesek, ideértve a strukturális intézkedéseket is (pl. a veszteséges tevékenységi területekről való azonnali kivonulás) el lehet kezdeni a megmentési célú támogatással. Nem lehet viszont pl. az állam részvételét a vállalat saját tőkéjében megmentési célú támogatással finanszírozni. A szerkezetátalakítási vagy felszámolási terv kidolgozásától nyújtott minden támogatás szerkezetátalakítási támogatásnak tekintendő. Az első részlet folyósításától számított legfeljebb tizenkét hónapon belül minden kölcsönt vissza kell fizetni és minden kezességvállalásnak meg kell szűnnie.
Ha a tagállam az engedélyezés időpontjától számított hat hónapon belül szerkezetátalakítási tervet nyújtott be17 a kölcsön visszafizetésének vagy a kezességvállalás megszűnésének határidejét addig hosszabbítják meg, míg a Bizottság döntést hoz a tervről, kivéve akkor, ha a Bizottság úgy határoz, hogy e meghosszabbítás nem igazolt.
A 659/1999/EK rendelet 23. cikkének és a 88. cikk (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a Bizottság eljárást kezdeményezhet, amennyiben a tagállam elmulasztja értesíteni a Bizottságot arról, hogy elkészült egy hitelt érdemlő és kellően indokolt szerkezetátalakítási vagy felszámolási terv, illetve nem szolgáltat bizonyítékot arról, hogy a kölcsönt teljesen visszafizették és/vagy hogy a kezességvállalás a hat hónapos határidő lejárta előtt véget ért.
A megmentési célú támogatás jóváhagyása nem feltétlenül jelenti azt, hogy következésképpen a szerkezetátalakítási terv keretében kért támogatást jóváhagyják; ez utóbbi támogatást saját érdemei alapján kell elbírálni.
Tartalmi feltételek. A megmentési célú támogatás hitelgarancia, illetve kölcsön formájában nyújtott likviditási támogatásból állhat. A kölcsön kamatlábának mindkét esetben legalábbis összehasonlíthatónak kell lennie a jól működő vállalkozásoknak nyújtott kölcsönöknél szokásos kamatlábbal, és különösen a Bizottság által elfogadott referencia-kamatlábakkal.
A nehéz helyzetben lévő vállalkozás mindenesetre csak akkor jogosult támogatásra, ha igazolni lehet, hogy képtelen saját erejéből, illetve a tulajdonosai/részvényesei vagy a hitelezők által biztosított források bevonásával talpra állni.
A működési támogatást mindig súlyos szociális problémáknak kell indokolniuk, és nem megengedhető, hogy versenytorzító hatásai begyűrűzzenek a többi tagállamba. A bejelentéskor az érintett tagállamnak köteleznie kell magát arra, hogy a megmentési célú támogatás engedélyezését követő hat hónapon belül a Bizottság elé terjeszt egy szerkezetátalakítási vagy egy felszámolási tervet, illetve annak bizonyítékát, hogy a kölcsönt teljes egészében visszafizették és/vagy a kezességvállalás megszűnt.
A támogatás legfeljebb olyan összegű lehet, amely a vállalkozás üzleti tevékenységének fenntartásához szükséges abban az időszakban, amelyre a támogatást engedélyezik; mely összeg magában foglalhatja a sürgős szerkezeti intézkedések támogatását is. A szükséges összeget a vállalat veszteségekből fakadó likviditás szükségletei alapján kell megállapítani, és azért kell elosztani kettővel, mert a támogatás legfeljebb 6 hónapra szól. A fenti összeg megállapításakor tekintetbe kell venni a következő egyenlet alkalmazásának eredményét:
| EBITt + értékcsökkenést + (működőtőket + működőtőket-1)18 |
| 2 |
Amennyiben az egyenlet eredménye pozitív, azaz leegyszerűsítve a vállalat feljövőben van, a támogatás külön indokolásra szorul: a tagállamnak magyarázattal kell szolgálnia arról, hogyan állapították meg a vállalkozás jövőbeni pénzforgalmi szükségleteit és a megmentési célú támogatás összegét.
Ezen felül tiszteletben kell tartani az "először és utoljára" feltételt is.
A bankszektorban a megmentési célú támogatásnak azt is biztosítania kell, hogy a hitelintézet ideiglenesen a prudenciális jogszabályoknak19 megfelelően folytathassa banki tevékenységét. A támogatás itt is csak kölcsön vagy hitelgarancia formájában nyújtható és meg kell felelnie a megmentési célú támogatás általános elveinek és a bank saját pénzeszközeihez kapcsolódó strukturális pénzügyi intézkedések nem alkalmazhatók.
Egyszerűsített eljárás. A megmentési támogatás esetén gyakorta fellépő extrém válsághelyzetre tekintettel a Bizottság igyekszik egy hónapon belül döntést hozni a megmentési célú támogatások tekintetében.20
A szerkezetátalakítási támogatás rendszerint súlyos versenytorzító hatásokkal jár, hiszen versenyképtelen társaságokat versenyképessé tesz állami pénzen, ezért csak szigorú követelmények betartásával csak akkor nyújtható, ha a verseny torzulását ellensúlyozzák a vállalkozás életben maradásából fakadó előnyök21, és a támogatott vállalat megfelelő kompenzációs intézkedéseket hajt végre a versenytársak javára.
A támogatás engedélyezésének feltételei
• a vállalkozás támogathatósága;
• A hosszú távú életképesség helyreállítása;
• Szerkezetátalakítási terv;
• Ellentételező engedmények a vállalat és az állam részéről;
• Az egyéb támogatások bejelentése;
• Saját erő;
• Monitoring.
A vállalkozás támogathatósága. A vállalkozásnak, az iránymutatás értelmezésében, nehéz helyzetben lévőnek kell minősülnie.
A hosszú távú életképesség helyreállítása. A támogatás nyújtásának feltétele a szerkezetátalakítási terv végrehajtása, amelyet valamennyi egyedi támogatás esetén jóvá kell hagyatni a Bizottsággal, kivéve a KKV-k esetében.
Szerkezetátalakítási terv. A szerkezetátalakítási támogatásra váró vállalatnak tehát szerkezetátalakítási tervet kell készítenie. A szerkezetátalakítási tervnek a jövőbeni működési körülményekre vonatkozó reális feltételezések alapján, ésszerű időn belül helyre kell állítania a vállalkozás hosszú távú életképességét. A kellően részletes tervet, beleértve egy piacfelmérést is, be kell nyújtani a Bizottságnak elfogadásra.
Az iránymutatás tartalmi követelményeket is megfogalmaz a szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatban. A szerkezetátalakítási tervben olyan belső intézkedéseket kell leírni, amelyek révén a vállalat életképesebbé válhat. A javulás azonban alapulhat olyan külső tényezőkön is, mint az ár- és a keresletbeli változások, amelyekre a vállalkozásnak nincs jelentős befolyása, amennyiben a piaccal kapcsolatos feltételezések általánosságban elfogadhatók. A szerkezetátalakításnak együtt kell járnia azoknak a tevékenységeknek a beszüntetésével is, amelyek az átalakítást követően is strukturálisan veszteségesek maradnának.
A szerkezetátalakítási tervnek fel kell tárnia mindazokat a körülményeket, amelyek nehéz helyzetbe hozták a vállalkozást, lehetővé téve annak elbírálását, hogy a javasolt intézkedések megfelelőek-e. A tervnek figyelembe kell vennie - többek között - az érintett termékpiacon uralkodó és a jövőben várható keresleti-kínálati viszonyokat, forgatókönyveket készítve a helyzet legkedvezőbb, illetve legkedvezőtlenebb alakulására, valamint egy köztes állapotra vonatkozó feltételezések alapján, és feltüntetve a vállalkozás erős, illetve gyenge vonásait. A tervnek lehetővé kell tennie, hogy a vállalkozás hosszú távon életképes szerkezetet alakítson ki.
A tervet a Bizottság akkor fogadja el22, ha olyan fordulatot eredményez, amely lehetővé teszi a támogatandó vállalkozás számára, hogy a szerkezetátalakítást követően fedezni tudja valamennyi költségét, beleértve az amortizációt és a pénzügyi terheket is. A várható tőkemegtérülésnek elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy az átalakított vállalkozás saját erejéből is versenyképes legyen a piacon. Ha a vállalkozás nehézségei vállalatirányítási rendszerének hibáiból fakadnak, akkor a vállalatirányításban is megfelelő módosításokat kell bevezetni.
A támogatandó vállalkozás saját kompenzációs intézkedései. A verseny torzulását ellentételező engedményeknek kell tompítania. A kompenzációs intézkedéseknek nevezett ellentételező engedmény lehet például a támogatott vállalkozás kibocsátásának, piaci részesedésének csökkentése.23
Arról, hogy az ellentételező engedmények megfelelően tompítják-e a támogatás versenytorzító hatását a Bizottság dönt. Ennek során figyelembe veszi a piac szerkezetét és az érintett piacon fennálló aktuális és a támogatás elmaradása esetén potenciális versenyfeltételeket.24
A kompenzációs intézkedést a támogatás torzító hatásaival, és különösen az adott vállalkozás (1) méretének és (2) relatív piaci jelentőségének illetve a (3) piac szerkezetének megfelelően kell meghatározni.25
(1) A kisvállalkozásokra általában nem kell csökkentő intézkedéseket alkalmazni, mivel a kisvállalkozásoknak nyújtott ad hoc támogatások általában nem torzítják jelentősen a versenyt.26
(2) Az elkészítendő piackutatás nyomán végrehajtandó rendszerint termeléscsökkentő intézkedéseket különösen azon piac(ok)on kell meghozni, ahol a szerkezetátalakítás után a támogatandó vállalkozás jelentős piaci helyzetbe kerül.27
(3) Ha a kedvezményezett (egy hosszú távú szerkezeti többletkapacitással szembesülő piacon) tevékenykedik,28 a vállalkozás kapacitásának vagy piaci jelenlétének csökkentése esetleg el kell, hogy érje a 100%-ot.29
A Bizottság az érintett vállalkozások nagysága alapján meghatározta, hogy a vállalatnak mekkora saját anyagi eszközöket kell mozgósítania a szerkezetátalakításhoz: ez kisvállalkozások esetében legalább 25%, középvállalkozások esetében legalább 40% és nagyvállalkozások esetében legalább 50%. Kivételes körülmények között és különösen a tagállam által tanúsított nehéz helyzetekben a Bizottság alacsonyabb hozzájárulást is elfogadhat.
A támogató állam kompenzációs intézkedései. A támogatás jóváhagyásához a Bizottság a támogató állam részéről is kompenzációs feltételek teljesítéséhez kötheti a szerkezetváltási támogatás nyújtását. Így például előírhatja, hogy az érintett tagállam: a) maga tegyen meg bizonyos intézkedéseket30; b) meghatározott kötelezettségeket rójon a kedvezményezett vállalkozásra; c) a szerkezetátalakítás időtartama alatt tartózkodjon a kedvezményezett vállalkozás egyéb formában való támogatásától. Az iránymutatás ezen rendelkezéseit az Alstom ügyben hozott döntés is inspirálhatta. Franciaország például azt vállalta, hogy megnyitja a verseny előtt a vasúti járműpiacot, hogy négy éven belül eladja az Alstomban szerzett részesedését.31
A versenytorzulás minimalizálása. A torzító hatás korlátozása érdekében a támogatás összegét vagy a támogatásnyújtás formáját a Bizottság akkor fogadja el, ha a támogatandó vállalkozás nem jut olyan forrástöbblethez, amelyet a szerkezetátalakítási folyamathoz nem kapcsolódó piacfoglalásra használhat fel. A Bizottság ennek megfelelően vizsgálja felül a vállalkozás szerkezetátalakítás utáni forrásainak szintjét.32 Semmilyen támogatást nem engedélyez olyan új beruházás finanszírozására, amely nem elengedhetetlen a vállalkozás életképességének helyreállításához.
Minimálisra korlátozott támogatás. A Bizottság a támogatás összegét és intenzitását a vállalkozás, a részvényesek vagy a vállalkozást magában foglaló csoport pénzügyi erőforrásai alapján, a szerkezetátalakításhoz szükséges minimumra próbálja korlátozni. Ebbe a minimumba beleszámítja az előzőleg nyújtott megmentési célú támogatást is
Saját erő. A támogatás kedvezményezettjeinek a szerkezetátalakítási tervhez jelentős mértékben hozzá kell járulniuk saját forrásaikból, ideértve olyan eszközeik eladását, amelyek nem nélkülözhetetlenek a vállalkozás túléléséhez. A támogatás nyújtását megkönnyíti, ha a támogatandó vállalkozás piaci feltételek mellett külső finanszírozáshoz tud jutni.33 A Bizottság a támogatandó vállalkozás nagyságától függően, tehát részben az eszközök értékesítéséből, részben a források átcsoportosításából vagy piaci hitelekből eltérő nagyságú önrészt kíván meg.34
A szerkezetátalakítási terv teljes körű végrehajtása és a feltételek betartása. A támogatott vállalkozás köteles teljes mértékben végrehajtani a Bizottság által elfogadott szerkezetátalakítási tervet, és eleget tenni a Bizottság határozatában megállapított minden egyéb kötelezettségének. A Bizottság a támogatással való visszaélésnek tekint minden a terv vagy az egyéb kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos mulasztást.35
A szerkezetátalakítás időtartama alatt nyújtott valamennyi támogatást be kell jelenteni a Bizottságnak. A nagyvállalkozásoknak nyújtott szerkezetátalakítási támogatásról szóló értesítésekben fel kell tüntetni a kedvezményezett vállalkozásnak a szerkezetátalakítási időszak során folyósítani tervezett valamennyi további támogatást, a de minimis szabály körébe, illetve a mentesítő rendeletek hatálya alá tartozó esetek kivételével. Sőt a közép- és nagyvállalkozásoknak a szerkezetátalakítási időszak alatt ténylegesen nyújtott bármely támogatásról, beleértve a jóváhagyott programnak megfelelően nyújtott támogatást is, egyénileg értesíteni kell a Bizottságot.
Monitoring és éves beszámoló. Az érintett tagállam által rendszeresen megküldött részletes beszámolók révén kell a Bizottságot tájékoztatnia a szerkezetátalakítási terv végrehajtásáról. Az eltérő nagyságú vállalatok esetében érthető módon eltér a Bizottság tájékoztatási igénye.
(1) A nagyvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében az első ilyen beszámolót rendszerint a támogatás jóváhagyását követő hat hónapon belül kell a Bizottságnak benyújtani. Ezt követően évente legalább egyszer - egy meghatározott időpontban - beszámolót kell küldeni a Bizottságnak mindaddig, amíg a szerkezetátalakítási tervben foglalt célkitűzések megvalósultnak nem minősülnek. A beszámolóknak tartalmazniuk kell minden olyan információt, amelyre a Bizottságnak szüksége van ahhoz, hogy nyomon követhesse a szerkezetátalakítási program végrehajtását, a vállalkozásnak történő folyósítások ütemezését, a vállalkozás pénzügyi helyzetét, és a támogatást jóváhagyó határozatban megállapított feltételek vagy kötelezettségek betartását.36 Az Alstom ügyben a Bizottság határozatában azt is előírta, hogy évi gyakorisággal ellenőrizni szükséges az Alstom által az egyes termékpiacokon realizált haszonkulcsot, hogy a ragadozó árazás lehetőségét is kiküszöböljék.37
(2) Amennyiben a támogatást jóváhagyó határozat szigorúbb feltételeket nem ír elő, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásoknál általában elég, ha évente megküldik a Bizottságnak a kedvezményezett vállalkozás mérlegét és eredmény kimutatását.
Először és utoljára. Az ún. "először és utoljára" elv mind a megmentési célú mind a szerkezetváltási támogatásokra vonatkozik. A megmentési célú támogatás egyszeri. Elsődleges célja, hogy meghatározott ideig fenntartsa a vállalkozás működését. Az ismételt megmentési célú támogatás gyakorlatilag működési támogatásként működne. Ugyanilyen megfontolások miatt szerkezetátalakítási támogatás is csak egyetlen alkalommal adható és szerkezetátalakítási támogatásban részesült vállalkozás sem részesülhet megmentési célú támogatásban.38 Nyújtható kétszer támogatás, ha a szerkezetátalakítási támogatást a megmentési célú támogatást követően nyújtják, de egyetlen egyszeri szerkezetátalakítási művelet részeként.39
A megmentési illetve szerkezetátalakítási támogatást követően felszámolásba sodródott vállalat eszközeinek kivásárlására ebben a körben speciális szabályok vonatkoznak. Általában az eszközt kivásárló cég sem kaphat az "először és utoljára" szabály jegyében az ott meghatározott időszakban támogatást, kivéve ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: a) az eszköz vevő egyértelműen különálló személy a korábbi vállalkozástól; b) a vevő piaci áron szerezte meg a korábbi vállalkozás eszközeit; c) a korábbi vállalkozás felszámolása vagy fizetőképességének helyreállítása és megvásárlása nem csupán az "először és utoljára" elv alkalmazásának megkerülésére szolgáló eszköz. Ezen szabályok együttese azt mutatja, hogy kifejezetten kockázatos a támogatott vállalat eszközeinek nyomott áron történő felvásárlása, és annak komoly következményei lehetnek.
Azért, hogy az "először és utoljára elv" érvényesülése biztosítható legyen a tervezett megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásról a Bizottságnak küldött bejelentésben közölni kell, hogy az adott vállalkozás kapott-e korábban megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásokat. A Bizottság nem engedélyez további megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatást, amennyiben a szerkezetátalakítási támogatás nyújtása vagy a szerkezetátalakítási időszak vége óta kevesebb, mint tíz év telt el, vagy a terv végrehajtása megtorpant.
Vállalatcsoportok. Különleges szabályok vonatkoznak a vállalatcsoportokra. Bár az iránymutatás 75. pontja finoman szólva nem egyértelmű, de abból úgy tűnik, hogy a vállalatcsoportok esetében a vállalatcsoportnak magának illetve az egyszer már támogatott vállalatnak a Bizottság nem engedélyez további megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatást, ha a vállalatcsoport vagy a vállalat az elmúlt 10 évben40 már részesült ilyen támogatásban.41
Szociális költségek. Az iránymutatás külön rendelkezik a szerkezetátalakítás szociális költségeinek fedezésére nyújtott támogatásokról, hiszen a szerkezetátalakítási tervek megvalósítása általában kapacitáscsökkentéssel, a hatékonyság növelése pedig elbocsátásokhoz vezet. Az iránymutatás kimondja, hogy a tagállamok munkaügyi szabályaiba foglalt és az ilyen helyzetekre is alkalmazható általános szociális biztonsági programok, amelyek keretében végkielégítést és korkedvezményes nyugdíjat fizetnek nem a 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások, különösen, ha az ilyen program alanyi jogot teremt valamennyi munkavállaló számára ágazati korlátozás nélkül. Ha azonban a programot meghatározott iparágak szerkezetátalakításának támogatására használják fel, a program támogatásnak minősülhet szelektív volta miatt. Támogatásnak számít az is, ha az állam a vállalkozásnak a munkaügyi jogszabályokból vagy a szakszervezetekkel kötött kollektív szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítéséhez járul hozzá függetlenül attól, hogy a folyósítás közvetlenül a vállalkozásnak vagy valamely kormányhivatalon keresztül a munkavállalóknak történik. A Bizottság a priori nem ellenzi az ilyen támogatást, mivel az érintett vállalkozás érdekein túlmutató gazdasági hasznot hoznak. A Bizottság általában kedvezően értékeli a szerkezetátalakításhoz nyújtott képzés, tanácsadás támogatás útján történő finanszírozását is.
Speciális szabályok. Az iránymutatás speciális szabályokat határoz meg (1) a támogatott területeken illetve (2) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatások és (3) mezőgazdasági támogatások esetén.
(1) Önmagában az, hogy az érintett nehéz helyzetben lévő vállalkozás támogatott térségben tevékenykedik, még nem indokolja a szerkezetátalakítási támogatással kapcsolatos megengedő megközelítést: közép-, illetve hosszú távon nem segíti ugyanis az adott régiót, ha mesterségesen támogat egyes vállalkozásokat. Ugyanakkor - amennyiben az adott ágazatban nyújtott állami támogatásokra vonatkozó szabályok másként nem rendelkeznek - a támogatás engedélyezésekor a támogatott térségekben kevésbé szigorú feltételek alkalmazhatók a kompenzációs intézkedések mértékét és végrehajtását és a kedvezményezett hozzájárulásának mértékét illetően.
(2) A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott szerkezetátalakítási támogatásokra is különleges szabályok vonatkoznak: (i) a kisvállalkozásoknak nyújtott szerkezetátalakítási támogatás általában nem kapcsolódik a kompenzációs intézkedésekhez; (ii) a KKV-k esetében nem szükséges a szerkezetátalakítási terv Bizottság által történő jóváhagyása42, és (iii) a KKV-k számára a beszámoló tartalmára vonatkozó követelmények is kevésbé szigorúak.
(3) A mezőgazdasági támogatásokra43 vonatkozó szabályok a regionális és a kis- és középvállatokra vonatkozó szabályok alól is kivételt teremtenek. A mezőgazdasági kisvállalkozásoknak nem kell a szerkezetváltási támogatás esetén kompenzációs intézkedéseket tenniük. A kedvezményezett vállalat által végrehajtandó a strukturális többletkapacitás fényében szükséges kompenzációs intézkedés meghatározásához termékkategóriánként határozzák meg a többletkapacitás nagyságát. Ezt annak fényében határozzák meg, hogy az előző három év során milyen és mekkora piacstabilizációs intézkedéseket hajtottak végre, különös tekintettel az export-visszatérítésekre, a piacról való kivonulásra, a világpiaci árak alakulására és az ágazati korlátozások érvényesítésére a Közösség jogszabályaiban.
Amennyiben az értékelés alapján strukturális termelési többletkapacitás áll fenn akkor visszafordíthatatlan kapacitáscsökkentést, illetve -felszámolást44 kell alkalmazni. A nyílt termőterületeket a tényleges kapacitás-felszámolás után 15 évvel lehet újrahasznosítani.45 Az "először és utoljára" feltétel a mezőgazdasági ágazatban is alkalmazandó, de nem 10 év hanem öt éven belül lehet újabb támogatást adni.
A Bizottság a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásokat részben újraszabályozta, és ennek keretében számos fogalmat pontosított, de forradalmi változásokat nem hajtott végre. Az új iránymutatás (1) egyfajta kontinuumban szabályozza a megmentési és a szerkezetátalakítási támogatásokat, és az előbbit kifejezetten átmeneti, rövid távú kölcsönökre vagy garanciákra korlátozza; (2) a korábbinál részletesebben szabályozza az ellentételező illetve kompenzációs intézkedéseket; (3) újraszabályozza az "először és utoljára" elv alkalmazását; és (4) különös szabályokat határoz meg az elmaradott területeken, a mikro, a kis- és középvállalkozásoknak illetve a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatások esetében.
Az iránymutatás 2004. október 10-én lépett hatályba, és elődjéhez hasonlóan öt évig, 2009. október 10-ig marad hatályban. ■
JEGYZETEK
1 Kende&Szűcs: Az Európai Unió politikái Osiris 2002, 558. o.
2 C-278/95 P. Siemens SA v. Commission (1997) ECR I.2507. o.
3 A Bizottság elfogadhatónak tartja a működési támogatás nyújtását bizonyos esetekben, (a) kivételesen és átmenetileg a 87. (3) (a) pont alá tartozó legelmaradottabb és válság által leginkább sújtott területeknek; (b) 87. (3) (c) pont alá tartozó ritkán lakott és távoli területekre irányuló szállítási többletköltségek megtérítésére; (c) a hulladékkezelésből fakadó többletköltségek egy részét vállalja át, (d) néhány szektorban - pl. hajóépítés -, de csak szigorú mennyiségi feltételek teljesítése esetén; (e) a 87. (3) c alá tartozó ultraperiférikus illetve az alacsony népsűrűségű régiókban a szállítási többletköltségek megtérítésére is nyújtható működési támogatás.
4 Kende & Szűcs: Az Európai Unió politikái Osiris 2002 541. o. 36.lb.
5 HL C 368., 1994. 12. 23., 12. o.
6 HL C 283., 1997. 9. 19., 2. o. 1997-es jelentésében a Bizottság hangsúlyozta, hogy a kis- és középvállalatok körén kívül csak a támogatott társaság részéről nyújtott piaci engedmények fejében képzelhető el a piactorzulással járó támogatások engedélyezése. Az engedménynek arányban kell állnia a támogatás által okozott piaci torzulással, különösen a túltermeléssel érintett piacokon. Lásd XXVIIth Report on Competition Policy 1997. 79. o. 301. pont; Lásd XXVIIth Report on Competition Policy 1997. 79. o. 302. pont
7 Guidelines for state aid granted to rescue and restructure firms in difficulty HL C 288., 1999.10.9., 2. o.
8 E feltételek mellett is a támogatást a Bizottság előzetes értesítése mellett hitel vagy hitelgarancia formájában, normál kamatot számítva, maximum hat hónapra lehetett jogszerűen nyújtani, azzal a feltétellel, hogy a támogatásnak nincsenek hátrányos következményei más, az ágazatban tevékenykedő piaci szereplők gazdasági helyzetére. Az Intermills-ügyben (323/82) [1984] ECR 3809, 3832. o.
9 Lásd erről Eva Valle & Koen & van de Casteele: Restructuring of the state aid rescue and restcructuring guidelines CPN 2004/3 58-62. o.
10 Phillip Holzmann Commission Decision of 8. 5. 2001, OJ L 248, 18. 09. 2001 46. o.
11 Lásd erről magát a 2004-es iránymutatást.
12 A Bizottság közleménye a Közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról (2004/c 244/02)
13 Az Európa Tanács 2001. március 23-24-i stockholmi és 2002. március 15-16-i barcelonai ülésein felkérték a tagállamokat, hogy csökkentsék az állami támogatás bruttó nemzeti össztermékében kifejezett arányát és azt a közös érdeknek kohéziós célkitűzéseket is magában foglaló horizontálisabb célkitűzései felé irányítsák át. Az Európai Tanács 2000. március 23-24-én Lisszabonban tartott ülésének következtetéseivel, melyek célja az európai gazdaság versenyképességének fokozása.
14 Az iránymutatás hivatalos magyar szövege az archaikus "nehézségben levőnek" kifejezést használja.
15 Ez akkor fordul elő például, ha egy korábbi vállalkozás felszámolásából új vállalkozás jön létre vagy pusztán átveszi egy ilyen vállalkozás teljes eszközállományát.
16 Annak megállapítására, hogy egy vállalkozás független vagy egy csoport részét képezi-e, a 363/2004/EK (HL L 63., 2004. 2. 28., 20. o.) tanácsi rendelettel módosított 68/2001/EK rendelet (HL L 10., 2001. 1. 13., 20. o. ) I. mellékletében megállapított feltételeket veszik figyelembe.
17 Illetve be nem jelentett támogatás esetében az intézkedés végrehajtásának időpontjától számított hat hónapon belül.
18 Az egyenlet alapját a társaságnak a támogatás nyújtása/vagy annak értesítése előtti évben (t-vel jelölve) elért működési eredményei (a kamatfizetés és adózás előtti eredmény (angol röv. EBIT) képezik. Az EBIT-hez (kamatfizetés és adózás előtti eredmény az alkalmazás előtti év éves beszámolói szerint, t-vel jelölve). Ehhez az összeghez hozzáadták az értékcsökkenést, majd a fentiek alapján kapott összeghez hozzá kell adni a működő tőke változásait. A működő tőke változását úgy kell kiszámítani, mint a forgóeszközök és a folyó kötelezettségek közötti különbséget a legutóbbi lezárt könyvelési időszakokban. Ehhez hasonlóan, ha a működő eredmény szintjén tartalékok vannak, akkor azokat világosan meg kell jelölni, és az eredmény ilyen tartalékokat nem tartalmazhat. Az egyenlet célja a társaság negatív működő pénzforgalmának felbecsülése a támogatásra való jelentkezést megelőző évben (vagy nem értesített támogatás esetében a támogatás odaítélését megelőző évben). Ezen összeg felének elégnek kell lenni arra, hogy egy hat hónapos időszakra biztosítsa a társaság működését. Ezért az egyenlet eredményét el kell osztani kettővel. A támogatás főszabály szerint csak akkor nyújtható, ha az egyenlet eredménye negatív összeg. Amennyiben az egyenlet eredménye pozitív, részletesen indokolni kell, hogy a cég miért is van nehéz helyzetben. Forgóeszközöknek minősülnek ebben a körben a likvid pénzeszközök, követelések (vevő és tartozik-számlák), egyéb forgóeszközök és költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása (prepaid expenses), készletek. Rövid lejáratú kötelezettségeknek minősülnek a pénzügyi tarozások, kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítói kötelezettségek), valamint egyéb rövid lejáratú kötelezettségek, halasztott bevételek, egyéb aktív időbeli kötelezettségek, adófizetési kötelezettségek.
19 A hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 126., 2000. 5. 26., 1. o.
20 Erre akkor kerülhet sor, ha az érintett vállalkozás az iránymutatás 10. pontjában meghatározott és fentebb felsorolt három feltételének egyike szerinti nehézséggel küzdő vállalkozás és a támogatás a fenti egyenlet által meghatározott összeget illetve legfeljebb a 10 millió eurót nem haladja meg.
21 Például, ha a vállalkozás tevékenységének beszüntetésével járó létszámleépítés nettó hatása, a beszállítókra gyakorolt hatásokkal együtt nyilvánvalóan súlyosbítaná a foglalkoztatási problémákat, vagy rendkívüli esetben, ha a vállalkozás eltűnése monopólium, illetve kifejezetten oligopolisztikus helyzet kialakulásához vezetne.
22 A szerkezetátalakítási terv a körülmények változása és a Bizottság előzetes tájékoztatása mellett módosítható. Az iránymutatás 52. szakasza leírja, hogy a Bizottság a változtatásokat mely feltételek teljesülése esetén engedélyezi. Általában elmondható, hogy amennyiben a támogatás csökken, akkor a kompenzációs intézkedések is enyhíthetőek és viszont. A kompenzációs intézkedések végrehajtására meghatározott új ütemtervet csak a vállalkozás befolyásán kívül eső okból lehet elhalasztani.
23 Az iránymutatás 39. pontja szerint "Ezen intézkedések magukban foglalhatják az eszközöktől való megfosztást, a kapacitás csökkentését vagy az érintett piacokra való belépés akadályainak csökkentését." Az Altomnak például a vonatkozó bizottsági döntés szerint értékesítenie kellett turbinarészlegének egy részét valamint áramszállító és elosztó részlegét.
24 Például, hogy intézkedések egyike se rontsa a piac szerkezetét, például azáltal, hogy közvetett módon monopólium, illetve oligopolisztikus helyzet kialakulásához vezet. Ha bizonyítható, hogy ilyen változások következnének be, akkor a kompenzációs intézkedéseket oly módon kell megszerkeszteni, hogy ne alakuljon ki mono- vagy oligopólium.
25 A csökkentés mértékét esetről esetre külön-külön kell megállapítani. A Bizottság a szerkezetátalakítási tervhez csatolt piackutatási felmérés, és adott esetben a Bizottság rendelkezésére álló egyéb információk, az érintett felek által rendelkezésére bocsátott információkat is beleértve, alapján határozza meg a szükséges intézkedés terjedelmét.
26 Kivéve ha arról az egy adott ágazatra vonatkozó állami támogatással kapcsolatos szabályok máshogyan rendelkeznek, vagy ha a kedvezményezett hosszú távú többletkapacitással szembesülő piacon működik.
27 A csökkentés - a szerkezetátalakítási tervben foglaltak szerint - a szerkezetátalakítás szerves részét kell, hogy képezze. Ezt az elvet kell alkalmazni függetlenül attól, hogy a leépítés az állami támogatás megadása előtt vagy után történt, amennyiben az ugyanazon szerkezetátalakítás részét képezi. A hitelek leírása és a veszteséges tevékenységek megszüntetése, melyek mindenképpen szükségesek az életképesség visszaállításához, nem tekintendők a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentésének a kompenzációs intézkedések elbírása céljából. Ezen elbírálás figyelembe vesz minden előzőleg nyújtott megmentési célú támogatást.
28 HL C 70., 2002. 3. 19., 8. o.
29 Ilyen esetekben az iránymutatás 42. pontja szerint a Bizottság csak a szerkezetátalakítás társadalmi költségeit enyhítő támogatást engedélyez, valamint környezetvédelmi támogatást a máskülönben esetleg elhagyott szennyezett területek tisztítására. Az Alstom esetében közös vállalatok létrehozását is előírták és speciális szabályokat határoztak meg az állami vállalatokkal való eggyüttműködések esetére. Christophe Galand & Erwan Marteil & Alberto Bacchiega & Françoise Malbo & Eva Valle: Commission authorizes restructuring aid to Alstom under conditions CPN 2004/3 15.o.
30 Így pl. a közösségi jogra való kellő tekintettel megnyisson a vállalkozás tevékenységéhez közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódó egyes piacokat a Közösség más gazdasági szereplői előtt.
31 Christophe Galand & Erwan Marteil & Alberto Bacchiega & Françoise Malbo & Eva Valle: Commission authorizes restructuring aid to Alstom under conditions CPN 2004/3. 15. o.
32 Ideértve az adósságok esetleges átütemezését vagy csökkentését követő helyzetet is, különös tekintettel üzleti tevékenységének folytatására a vállalkozás ellen az adott ország jogszabályai alapján indított felszámolási eljárást követően.
33 E hozzájárulás azt jelzi, hogy a piacok is hisznek az életképesség visszaállításának lehetőségében.
34 Kisvállalkozások esetében legalább 25%, középvállalkozások esetében legalább 40% és nagyvállalkozások esetében legalább 50%. Kivételes körülmények között a Bizottság alacsonyabb hozzájárulást is elfogadhat.
35 Amennyiben a szerkezetátalakítási műveletek több éven keresztül tartanak, és jelentős összegű támogatás kapcsolódik hozzájuk, a Bizottság előírhatja, hogy a szerkezetátalakítási támogatást részletekben fizessék ki, és i) minden egyes kifizetés előtt igazolni kell, hogy a szerkezetátalakítási terv egyes szakaszait a tervezett ütemnek megfelelően végrehajtották; vagy ii) minden egyes kifizetés előtt a Bizottság jóváhagyását kell kérni, miután bebizonyosodott, hogy a terv végrehajtása megfelelően folyik.
36 A beszámolóknak tartalmazniuk kell a szerkezetátalakítási időszak során bármely céllal, akár egyedi alapon, akár pedig általános program keretében a vállalkozásnak juttatott támogatásokra vonatkozó valamennyi fontos információt. Amennyiben a Bizottságnak szüksége van egyes kulcsfontosságú információk megfelelő időben történő visszaigazolására, pl. üzembezárásokkal vagy kapacitáscsökkentésekkel kapcsolatban, gyakoribb beszámolási kötelezettséget is előírhat.
37 Christophe Galand & Erwan Marteil & Alberto Bacchiega & Françoise Malbo & Eva Valle: Commission authorizes re-structuring aid to Alstom under conditions CPN 2004/3. 15. o.
38 Mert a Bizottság úgy tekinti, hogy a kedvezményezett nehézségei visszatérő természetűek, és hogy az ismételt állami beavatkozások a közös érdekkel ellentétes verseny torzuláshoz vezetnek.
39 Ugyancsak nyújtható a két támogatás egymás után, ha a megmentési célú támogatást nem követte államilag támogatott szerkezetátalakítás, a támogatás óta több, mint öt év telt el és előreláthatatlan és a vállalattól független miatt van szükség újabb megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra. A szabály alkalmazását nem érinti a kedvezményezett vállalkozás tulajdonlásában a támogatásnyújtást követően végbemenő változás, illetve olyan bírósági vagy közigazgatási eljárás, amelynek eredményeként a vállalkozás jobb anyagi helyzetbe kerül.
40 A 10 évet a megmentési célú támogatás nyújtása, a szerkezetátalakítási időszak befejeződése vagy a szerkezetátalakítási terv megvalósításának leállítása óta kell számítani.
41 "Amennyiben egy vállalatcsoport megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásban részesült, a Bizottság rendszerint nem engedélyez további megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatást a csoportnak vagy a csoporthoz tartozó jogalanynak, …. Ha egy vállalatcsoporthoz tartozó jogalany megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásban részesült, - a támogatás korábbi kedvezményezettjének kivételével - a csoport egésze, illetve a csoporthoz tartozó egyéb jogalanyok jogosultak maradnak megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra …."
42 Mindazonáltal a tervnek meg kell felelnie az iránymutatásban megfogalmazott követelményeknek, valamint az érintett tagállamnak azt jóvá kell hagynia és arról a Bizottságot tájékoztatni kell. A támogatás nyújtását a szerkezetátalakítási terv teljes mértékű végrehajtásától függővé kell tenni. A tagállamra hárul az a kötelezettség, hogy igazolja ezen feltételek betartását.
43 Ezek a Római Szerződés I. mellékletében (gazdálkodás) szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges előállításában érintett valamennyi gazdasági szereplőknek nyújtott támogatások. A feldolgozó és forgalmazó vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat ezen iránymutatások általános szabályai alapján bírálják el. Ugyanez a helyzet a halászattal és a haltenyésztéssel.
44 Mezőgazdasági kisvállalkozások esetén a visszafordíthatatlan kapacitáscsökkentés, illetve -felszámolás követelménye az érintett piac szintjén is teljesítettnek tekinthető (nem szükséges, hogy a csökkentés a szerkezetátalakítási támogatás kedvezményezettjeit érintse). A megfelelő piaci szinten vállalt kapacitásfelszámolás hatékonyságának biztosítása érdekében a tagállamnak el kell köteleznie magát amellett, hogy az érintett ágazatban nem nyújt állami támogatást kapacitásnövelésre. Ez a kötelezettségvállalás a kért kapacitáscsökkentés tényleges elérésének időpontjától számított öt éven belül hatályos.
45 A bizonyos termékekre vagy gazdasági szereplőkre irányuló támogatási intézkedések esetén a termelőkapacitás csökkentésének el kell érnie annak a termelőkapacitásnak a 10%-át, amelyre a szerkezetátalakítási támogatást ténylegesen nyújtják. Egyéb intézkedések esetén a termelési kapacitás csökkentésének legalább 5%-ot kell elérnie. Bizonyos esetekben a csökkentés csak kettő vagy egy százalék.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Kende Tamás egyetemi adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Visszaugrás
