4. Az új Ptk. 6:98. §-a feltűnő értékaránytalanság esetén továbbra is lehetővé teszi a szerződés megtámadását. Nem marad meg azonban a megtámadás objektív alapján, hanem kizárja a megtámadás lehetőségét, ha a fél a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát az vállalta.
A felismerés lehetőségére és a kockázat vállalására a 6:90. § (3) bekezdéséhez fűzött magyarázat vonatkozik. Egyebekben a PK 267. sz. állásfoglalás továbbra is irányadó.
Újdonság, hogy a felek (kivéve a vállalkozó és a fogyasztó között létrejött szerződést) e megtámadás lehetőségét már magában a szerződésben kizárhatják. Ha erre nem kerül sor, a megtámadás jogát a 6:89. § (5) bekezdése szerint lehet megszüntetni.
5. Az új Ptk. XIX. Fejezete az érvénytelenség következményeit más jogelméleti szempontok szerint jobb szerkezetben és a régi Ptk. alkalmazása során a bírósági gyakorlat által kidolgozott (lényegében a törvény rendelkezéseit kiegészítő) tételek befogadásával szabályozza. Ehhez képest a szabályozás lényegét illetően csak kevés változással találkozunk.
a) Az új Ptk. 6:88. §-a a semmisség mibenlétét a hagyományos módon határozza meg, és ugyanezt fejezi ki a megtámadás vonatkozásában a 6:89. § (1) bekezdése is. Figyelmet érdemel azonban a 6:88. §, amely szerint a semmisségre csak az hivatkozhat és ezzel kapcsolatos pert is csak az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik. Ehhez azonban mindjárt hozzá kell fűznünk a 6:108. §-nak az "Az érvénytelenség következményeinek levonása" cím alatti rendelkezéseit. Ezekben figyelemmel kell lennünk a következőkre:
aa) az (1) bekezdés a hagyományos módon fejezi ki, hogy érvénytelen szerződésre jogot alapítani és annak teljesítését követelni nem lehet. Ehhez azonban a jogalkotó hozzáfűzte az 1/2010. (VI. 28.) PK véleményben kifejezett szempontot, amely szerint a bíróság a semmisség további következményeit csak a fél kérelmére az "elévülés és az elbirtoklás határai között" alkalmazhatja.
ab) Újdonság a (2) bekezdésben annak megengedése, hogy a fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását akkor is kérheti, ha kérelme a jogkövetkezmények alkalmazására nem terjed ki. A törvénynek ez a rendelkezése kivonja a kérelem előterjesztését a Pp. 123. §-a által felállított korlátok alól.
ac) Végül a (3) bekezdés befogadta az 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 5/a. pontjában kifejtett azt a szempontot, amely szerint a bíróság a felek keresetéhez és viszont keresetéhez nincs kötve, hanem azoktól eltérő döntést is hozhat, kivéve azt, amely ellen mindkét fél tiltakozik.
b) Az új Ptk. a szerződés semmisségének következményeit kétféle módon szabályozta.
ba) A Ptk. 6:112. § az eredeti állapot helyreállításáról szól. Lényege abban van, hogy az eredeti állapot csak természetben állítható helyre. Amennyiben az eredeti állapot természetben nem állítóható helyre, a 6:113. § szerint az alaptalan gazdagodás pénzbeli megtérítésének lehet helye.
Az eredeti állapot helyreállításának módját a Ptk. 6:112. § (1) bekezdése körülményesen, de hiányosan határozta meg. Akként, hogy bármelyik fél akkor kérheti az általa nyújtott szolgáltatás természetben való visszatérítését, ha maga is természetben téríti vissza a számára nyújtott szolgáltatást. Ez a megfogalmazás azonban nem zárhatja ki, hogy a bíróság a gazdagodás pénzbeli megtérítésére irányuló kereseti kérelem teljesítése helyett az eredeti állapot helyreállítását válassza.
Ezenfelül nem világos az a rendelkezés, amely szerint a visszatérítési kötelezettség az elévülési vagy elbirtoklási idő elteltétől függetlenül terheli az eredeti állapot helyreállítását kérő felet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
