- olvasható a Trócsányi László igazságügyi miniszterrel készült interjúban, mely a Mandineren jelent meg 2018. május 30-án. A bírósági szervezet kialakítása a parlament feladata. "Szervezetileg független közigazgatási bíráskodás valósul meg Európa legtöbb országában, így az erről szóló vitát parttalannak és politikailag átfűtöttnek tartom. Egy bizottság - melyben komoly szaktekintélyek a tagok - segíti munkámat és vele együtt ki fogjuk alakítani a rendes bíróságoktól független közigazgatási bíráskodási struktúrát" - fogalmazott a miniszter.
"Szükség van a párbeszédre. Mégsem engedheti meg magának egy társadalom, hogy a szervei, nevezetesen a bírói és a politikai hatalom egymásra lövöldözzön. Magyarországon erősíteni kell a dialógust, ezért fontos, hogy közösen elemezzük a joggyakorlatot." Ne csak a bíróság elemezze, hanem a jogalkotó is el tudja mondani, hogy mi a véleménye a joggyakorlatról - fejtette ki. "A minisztérium feladata az értékelés elvégzése, nem pedig hivatalok létrehozása vagy megszüntetése" - válaszolta a miniszter arra a kérdésre, hogy megszűnik-e az Országos Bírósági Hivatal. Trócsányi László emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben azt mondta: értékelni kell az évtized elején megalkotott új alaptörvény és új igazságszolgáltatási rendszer működését, és hozzátette: "Miniszter úrnak sűrű évei lesznek".
A miniszter a "bírói kormányzás", a "politika eljogiasításának" jelensége kapcsán kifejtette: az emberi jogok második világháború utáni fejlődésével összefüggésben vannak, akik úgy vélik, hogy a politikai hatalom igazi ellenőre a bírói hatalom, szerintük a "bírói kormányzás" jó dolog, a bíró aktív, kvázi politikai funkciót is betölthet. Trócsányi László ezzel szemben - mint mondta - azzal a nézettel azonosul, mely szerint a bíróságok független jogalkalmazó szervek, azaz ne a bíróság határozza meg például a házasság vagy a család fogalmát, vagy azt, hogy mely ország tekinthető biztonságosnak vagy sem, mert ez a jogalkotó feladata. Különösen égető ez a dilemma a strasbourgi emberi jogi bíróság esetében, ahol jól látható, hogy a bírák között is komoly értékkülönbségek vannak, vitájuk tükröződik az ítéletekben is, ezért nehéz nyomon követni a bíróság ítélkezési gyakorlatát - fűzte hozzá.
(2018. május 30.)
Az igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint a kormány benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény hetedik módosítását, amely tíz cikkből áll és alapvetően három témakört érint. Trócsányi László az MTI-nek kiemelte, az Alaptörvény tervezett módosításának egyes rendelkezéseiről 2016 őszén már vita folyt az Országgyűlésben, akkor azonban az ellenzék támogatásának hiánya miatt azokat nem fogadták el.
A miniszter hangsúlyozta, az első témakör Magyarország alkotmányos önazonosságának védelmére és a menedékjogra vonatkozik. Ezen módosítást azt tette szükségessé, hogy Európa és Magyarország olyan új kihívásokkal áll szemben, amelyek "nemzeti szuverenitásunk megerősítését teszik indokolttá" - fogalmazott. Elmondta, hogy a szuverenitás és az alkotmányosság védelme érdekében kiegészül a Nemzeti hitvallás: kötelezettségként írja elő az állam szerveinek - összhangban az Alkotmánybíróság döntéseivel - az alkotmányos önazonosság védelmét. Hozzátette: európai uniós összefüggésben az alapvető jogok és szabadságok gyakorlásának összhangban kell állnia az alaptörvénnyel, valamint Magyarországnak az ország területi egységére, népességére, államformájára, állami berendezkedésére vonatkozó rendelkezési jogosultsága sem korlátozható.
Trócsányi László azt is elmondta, "szakmai meggyőződése 1990 óta egy tapodtat sem változott", így kiemelt fontosságot tulajdonít a közigazgatási bíráskodás szervezeti függetlensége megteremtésének. Az Alaptörvény-módosítás második témaköre megteremti az elkülönült közigazgatási bíráskodás szervezeti alapjait, így mintegy 70 évvel a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság megszüntetése után újra lehetőség nyílik - a magyar történeti hagyományoknak megfelelő - a rendes bíróságoktól elkülönült, a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróság felállítására - mondta.
Az Alaptörvény harmadik témaköre fokozottabb védelemben kívánja részesíteni a magán- és a családi életet, valamint az otthont, figyelembe véve az elmúlt évek tendenciáit (digitalizáció, technológiai fejlődés, drónok) - mutatott rá. A tervezett rendelkezés összhangban van számos más ország nemzeti alkotmányában lévő szabályokkal - összegezte a miniszter.
(2018. május 29.)
- 60/61 -
Fontos, hogy a bírói szerepkör tisztázott legyen, mert ha a bírók átértelmezik a jogot, vagy olyan kiterjesztő értelmezést adnak egy fogalomnak, amely szemben áll a jogalkotó által adottal, akkor bírói kormányzás valósul meg, ami mélyen antidemokratikus. A miniszter hozzátette: a bírók befolyásolni is képesek a politikai küzdelmeket a politikai ügyek vitele során.
A 2018. május 26-i, szombati Magyar Időkben Trócsányi László visszautasította az ellenzéki politikusok és bizonyos szakmai körök kritikáit, akik azonnal a bírói függetlenség sérelmét vizionálják, ha az igazságügyi miniszter kiejti a száján a bíróság szót. Hangsúlyozta: a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga, munkája során rendkívüli módon ügyel arra, hogy a bírák függetlensége semmiben se sérüljön. Megfogalmazása szerint "Az, hogy egy demokráciában az igazságügyi miniszternek van és lehet feladata, véleménye az igazságszolgáltatásról, egyáltalán nem ördögtől való".
Kitért arra is, hogy a jogállamiság egyik alapköve a közigazgatási bíráskodás. "Az, hogy 1989 óta nem történt meg a szervezetileg elkülönült közigazgatási bíróságok felállítása, jól tükrözi, hogy ezt az intézményt mindenkor mostohagyerekként kezelték a bírói szervezetrendszeren belül. Ma lehetőségünk van arra, hogy a kommunista pártállam által 1949-ben megszüntetett önálló Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság felállítását ismét célul tűzzük ki, amivel történelmi adósságunkat törleszthetjük."
(2018. május 26.)
A magyar jogrendszer a legfontosabb anyagi és eljárásjogi kódexeink elfogadásával megújult. Elismerés illeti a jogalkalmazókat, hogy az új kódexek alkalmazása, az ítélkezés színvonalának emelése érdekében minden tőlük telhetőt megtesznek. A nagy kódexek elfogadását követően az igazságügyi miniszter az igazságügyért való felelőssége tekintetében két kihívással szembesül. Egyrészről folytatni kívánja a közigazgatási bíráskodás önálló szervezeti rendszerét érintő jogalkotást, másrészről fontosnak tartja, hogy a rendszerváltást követően alkalmazott három különböző bírósági igazgatási modellel kapcsolatos, közel harmincéves tapasztalatot értékelje, és arról a kormányt tájékoztassa.
Az Igazságügyi Minisztérium szeretné ismételten és hangsúlyozottan rögzíteni, hogy amikor ezen feladatainak tesz eleget, azt az Alaptörvény 26. cikkében foglalt vezérlőelv mellett teszi, azaz teljes mértékben tiszteletben tartja azt, hogy "a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak". Az Igazságügyi Minisztérium számos alkalommal kifejezésre jutatta, hogy a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga.
A Minisztérium annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás területén az általa kitűzött célt megvalósítsa, bizottságot hozott létre, amelynek tagjai egyetemi tanárok, bírák és az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár. Az Igazságügyi Minisztérium a Bizottság által elkészített javaslatokat - azok kormány elé terjesztését megelőzően - a hivatásrendek képviselőivel meg fogja vitatni. A tárca ebben a munkában is kiemelten fontosnak tartja az alkotmányos dialógust, a jogásztársadalommal és a parlamenti pártokkal folytatott párbeszédet.
(2018. május 25.)
Lezárt ügyeket listázó vádiratnak tartja a Sargentini-jelentést az igazságügyi miniszteri posztra jelölt és a tárcát eddig is vezető Trócsányi László, aki a kinevezés előtti meghallgatásán 2018. május 15-én az Országgyűlés európai ügyek bizottságában azt is mondta: nagy vitákra számít ebben az ügyben idén ősszel. A politikus kinevezését támogatták a bizottság kormánypárti képviselői.
Trócsányi László kérdésre válaszolva, a jelentés kapcsán úgy vélekedett: a jelentésben jól tetten érhető az a kettős standard, amely a fiatal demokráciák és a régi demokráciák közötti különbségtételt jelenti, vagyis hogy a régi demokráciákban minden jó, a fiatal demokráciákat viszont meg kell tanítani demokratának lenni. Magyarország ezt nyilvánvalóan nem tudja elfogadni - fűzte hozzá Trócsányi László. Hozzátette: a vitát a politikusok fogják megvívni, ehhez az Igazságügyi Minisztérium megadja a jogi segítséget. Az a feladat, hogy kőkemény válaszokat adjunk a jelentésre - mondta. Az európai ügyészséggel kapcsolatban Trócsányi László szintén kérdésre válaszolva azt mondta: Lengyel ország és Magyarország elvi álláspontja szerint ez egy szuverenitási kérdés, vagyis, hogy föderációs irányba mozdul el az Európai Unió, vagy a nemzetállamok Európája felé. Trócsányi László a minisztérium európai ügyekkel kapcsolatos fontos feladatai között említette az európai polgári kezdeményezések támogatását, kiemelve a Minority SafePacket. Mint mondta, az Igazságügyi Minisztériumnak fel kell tárnia a jogi lehetőségeket arra az esetre, ha az Európai Bizottság félreteszi az ügyet. A miniszter beszámolt arról, hogy Magyarország európai szinten a középmezőnyben van az uniós pilot és kötelezettségszegési eljárásokat illetően. Jelenleg 29 ügy van folyamatban, amiből vannak átpolitizált eljárások, így a CEU, a civiltörvény és a kvóta ügye - tette hozzá.
Trócsányi László a tárca tevékenységéből kiemelte még az áldozatvédelem kérdését, amelyben a minisztérium egy európai projektet vezet jelenleg. Kérdésre válaszolva
- 61/62 -
a miniszter ismét kiállt a közigazgatási felsőbíróság létrehozása mellett és újra visszautasította, illetve személyes és szakmai becsületének megsértéseként aposztrofálta azokat a véleményeket, amelyek szerint ezzel a jogállamiságot számolnák fel. Az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal vitájával kapcsolatban megismételte, hogy a minisztérium nem kíván állást foglalni. Trócsányi László kinevezését hat igen (Fidesz-KDNP), és három nem (LMP, DK, Jobbik) szavazat mellett támogatta az európai ügyek bizottsága.
(2018. május 15.)
Magyarul is olvasható Bertrand Mathieu jogásznak, a párizsi Sorbonne Egyetem tanárának "A jog a demokrácia ellen?" című könyve, amelynek célja, hogy bemutassa: a jog a demokrácia ellen is fordulhat. A kiadvány a Századvég Kiadó gondozásában jelent meg.
Bertrand Mathieu a Budapesti Francia Intézetben tartott könyvbemutatót megelőzően a közmédiának nyilatkozva azt mondta: a könyv ötlete abból a megállapításból jött, hogy egyértelműen demokratikus válságot élünk meg. Az a fajta univerzalista típusú modell, amellyel elképzeltük a demokráciákat, úgy tűnik, már sokkal kevésbé vonzó, mint volt eddig - tette hozzá. Kifejtette, elemzése során arra jutott, hogy sokszor - nem is elhibázott módon - az embereknek az a benyomásuk, már nem számít a szavazatuk a döntéseknél. Bertrand Mathieu szerint ma többféle identitásválságot is megélünk: egyrészt a nemzetekét, másrészt az európai identitásválságot. Összességében ez okozza a demokrácia válságát, amelyet a jog már nem képes megoldani - mondta a szerző.
A jog nem tud egy adott megoldást javasolni, de sokféle utat kijelölhet, és azt mindenféleképpen meg kell értetnünk, hogy az Európai Unióra szükségünk van, de egy olyanra, amely figyelembe veszi a különböző nemzeti sajátosságokat - jelentette ki Bertrand Mathieu. A szerző szerint a nyugati demokrácia rendszere, minden elhajlása ellenére a társadalmi fejlődés és az egyén kiteljesedése szempontjából az egyik legkedvezőbb kormányzási modell tudott lenni. Ezért el kell gondolkozni azon, hogy milyen kormányzati modelleket lehet kialakítani, illetve milyen eszközökkel lehet újra erőt adni a demokráciának. "Egyszerre próbálunk realisták és optimisták lenni. Mielőtt azonban megvizsgálnánk a jog demokráciára gyakorolt nyomását és azokat az eszközöket, amelyek segíthetnének ezen lazítani, az első részben emlékeztetnünk kell arra, hogy a jog maga is a demokrácia egyik alapfeltétele" - olvasható a könyvben.
Trócsányi László igazságügyi miniszter, egyetemi tanár, a kiadvány előszavának szerzője azt mondta, Európában óriás vita folyik arról, hogy a jog és a demokrácia között mi a viszony. Egyrészről a jog védi a demokráciát a hatalommegosztás, az állami intézmények szabályozott működése vagy a választójog biztosítása révén. Mindazonáltal vannak olyan törekvések, amelyek a demokráciát elferdítik jogi eszközök révén - emelte ki. Ez bonyolult kérdéseket vet fel, például, hogy a nép mennyire tud befolyásolni döntéseket és a választott testületeknek milyen súlyuk van. Demokrácia és jog kérdése úgy is felmerül, hogy az európai polgárok mennyire tudják befolyásolni az európai intézmények működését. Ma az alapkérdés az, hogy a döntéshozó technokrata elitnek milyen a viszonya a néphez - fogalmazott Trócsányi László, aki alapvető fontosságúnak nevezte a könyvet. A kötet nagyon jól rámutat azokra a problémákra, amelyek Nyugat-Európában ma jelen vannak. Ilyen például a multikulturalizmus vagy a közösségek a közösségen belül kérdése, továbbá az, hogy ezek milyen feszültségeket képesek kiváltani. Ezek mind mai, élő kérdések, amelyekről viták zajlanak, és ezekben Magyarország is részt vesz - jelezte Trócsányi László.
(2018. május 9.)
Az áldozatsegítésről tartott kétnapos konferenciát az Áldozati Jogok Európai Hálózata (European Network on Victims' Rights, ENVR) Budapesten, 2018. április 23-24-én. A zárónapon Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára újságíróknak hangsúlyozta, hogy Magyarország az áldozatok oldalán áll. Közölte, hogy a 2015-ben Hollandia által életre hívott ENVR 2018-tól budapesti székhellyel, immár állandó szervezettel működik tovább. A Magyarországon létrehozott titkárság megbecsülést jelent - fogalmazott. Az induláskor mindössze hét tagállam volt a szervezet része, mára tizenhat ország kapcsolódott be az együttműködésbe. Mivel azonban a konferenciára nem csupán a hálózatba belépett államok jelentkezhettek, azon huszonnégy ország képviselteti magát. Az Európai Bizottság igazságügyi programja keretében négy évre szóló támogatási összeget kapott Magyarország az ENVR vezetésére - jelezte Kecsmár Krisztián.
Az ENVR valamennyi EU-s tagállam áldozatsegítő szakembereinek együttműködése. A hálózat célja annak előmozdítása, hogy harmonizáltan működjenek, hasonló színvonalú támogatást nyújtsanak a különböző tagországok áldozatsegítő rendszerei.
(2018. április 24.)
- 62/63 -
Trócsányi László igazságügyi miniszter, korábbi francia nagykövet "Párizsi Napló - avagy, ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt... 2010. július - 2014. június" című könyvét mutatták be Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián 2018. április 19-én.
A könyvet kiadó Századvég Alapítvány szervezte eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarországnak sok nemzetközi támadással kellett szembenéznie a tárgyalt időszakban, majd 2014-től napjainkig is. Azt mondta, hogy 2010 nyarától jelentősen meg kellett változnia a magyar diplomáciának, magyarázatul hozzátéve, a diplomáciát alapvetően befolyásolják a külső körülmények, például a külföld hozzáállása az adott államhoz. Szijjártó Péter kijelentette, hogy soha annyi támadás nem érte Magyarországot a rendszerváltás óta, mint a 2010 nyarát követő időszakban. A magyar diplomáciának sokat kellett védenie a kormányzati intézkedéseket, sorsdöntő időszak volt.
Martonyi János korábbi külügyminiszter különlegesen fontosnak, "nehéznek" nevezte a magyar-francia kapcsolatokat. Úgy fogalmazott, hogy a 20. század nem a legkönnyebb pályát készítette elő a Párizsban dolgozó magyar diplomatáknak, nagyköveteknek. Megjegyezte, hogy Trócsányi László nagyköveti időszaka után sokkal több barátja volt Magyarországnak Franciaországban, mint előtte. Ügy tűnik, hogy mindkét állam elfogadja a közösségi identitást, a különböző identitások sorrendjét azonban nem feltétlenül látja mindig ugyanúgy. Martonyi János hangsúlyozta, meg vannak győződve arról, hogy a nemzeti identitás a legfontosabb, de elfogadják és fontosnak tartják az európait is. Ez volna a lényeg: kölcsönösen elfogadni, ami a másiknak fontos. Közép-Európát nem megosztani kell, hanem megérteni és befogadni - hangoztatta a korábbi külügyminiszter. Franciaország nélkül nem képzelhető el az európai integráció, azonban KözépEurópa nélkül sem - fűzte hozzá.
A könyvről Rákóczi Péter újságíró, az esemény moderátora beszélgetett a szerzővel. Trócsányi László kiemelte, hogy a migráció óriási probléma Nyugat-Európában. Lehet szőnyeg alá söpörni a témát, de ettől még tény, hogy párhuzamos társadalmak alakulnak ki, aminek veszélyei vannak - jelentette ki, hozzátéve: alapkérdéssé vált az integráció. A szuverenitásról szólva azt mondta, hogy a kormányéval azonos az álláspontja: mindannyian erős Európát akarnak, de erős nemzetállamokkal. Egyenjogú felek együttműködésében gondolkodnak. Szavai szerint ezek nehéz évek voltak, mert míg Magyarországon stabil kormányzás volt, erős parlamenti legitimációval, addig Franciaországot belső harcok jellemezték. Márpedig párbeszédre stabilitás esetén nyílik lehetőség - jegyezte meg. A magyar Alaptörvény volt az első olyan alkotmány, amelyet közép-kelet-európai országban az uniós csatlakozás után fogadtak el - ismertette, hozzáfűzve, hogy az szemléletében egy újfajta jogszabály. Ügy vélekedett: Nyugat-Európának tudomásul kell vennie, hogy Magyarországon a kereszténységnek van nagy szerepe, szemben az ottani laicitással. Az igazságügyi miniszter kitért arra, hogy szoros kapcsolatot alakított ki a francia jogásztársadalommal. Még sok mindenen kell javítani azért, hogy a franciák megismerjék a magyarokat - emelte ki Trócsányi László.
Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete beszédében hangsúlyozta, hogy nem egy nagykövet válik iriggyé, ha elolvassa, mi mindent tett Trócsányi László. Kijelentette: a magyar politikusnak köszönhető, hogy már nyolc éve látványosan javulnak a két állam kormányközi kapcsolatai. Megjegyezte, hogy az elmúlt három év során baráti viszonyt létesített Trócsányi Lászlóval.
(2018. április 20.)
Európának nemcsak erkölcsi támogatást, hanem több anyagi segélyt is kell nyújtania Jordániának, amely az egyik legnagyobb elszenvedője a szíriai háború kiváltotta menekültválságnak - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a The Jordan Times című jordániai lapnak adott interjújában, az arab országban tett látogatása alkalmával.
Létfontosságú Jordániának és a szíriai menekülteket befogadó többi szomszédos országnak, hogy továbbra is kapjon nemzetközi anyagi segítséget, mindaddig, amíg megoldás nem születik a szíriai válságra, és meg nem teremtik az országban azokat a feltételeket, amelyek mellett a menekültek visszatérhetnek hazájukba, ezáltal enyhül a nyomás a menekülteket ellátó országokon - mondta a miniszter a szerdán megjelent interjúban.
(2018. április 19.)
Az Európa Tanács tagállamainak igazságügyi miniszterei elfogadták a Koppenhágai Nyilatkozatot. A Koppenhágában tartott konferencián Magyarországot Kecsmár Krisztián, az Európai Uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár képviselte. A nyilatkozat az Európa Tanács dán elnökségét lezáró záró dokumentumként értékelhető. A dán elnökség elsődleges célja az Emberi Jogok Európai Bírósága működési reformjának kiteljesítése volt, annak érdekében, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye által létrehozott jogvédelmi mechanizmus hatékonysága biztosítható legyen.
- 63/64 -
Magyarország kinyilvánította elkötelezettségét a reformfolyamat kiteljesítése mellett, és üdvözölte a Koppenhágai Nyilatkozat elfogadását. Kecsmár Krisztián felszólalásában kiemelte, hogy a Bíróság legyen figyelemmel a jelenkor kihívásaira, különösen a migrációs válság okozta bonyolult, a tagállamok szuverenitását és biztonságát veszélyeztető helyzetre. Ezen körülmények között alapvető fontosságú, hogy a strasbourgi ítéletek minősége megfelelő legyen, világos és konzisztens határozatok szülessenek, amelyek nem mutatnak túl az adott állam kötelezettségvállalásán, és amelyek implementálása nem okoz nehézséget a tagállamok számára. Ezekre a kérdésekre is utal a Nyilatkozat szövege, akárcsak a szubszidiaritás elvére. Ezen túl rámutat arra, hogy a tagállamok hatóságainak feladata nemzeti szinten az emberi jogok biztosítása, a Bíróság pedig nem egy negyedfokú döntéshozó szerv, szerepe pedig annak vizsgálata, hogy a tagállamok intézkedései megfeleltek-e az egyezmény követelményrendszerének.
(2018. április 13.)
A terrorizmus és a bevándorlás megfékezéséről is tárgyalt Trócsányi László igazságügyi miniszter algériai kollégájával Budapesten. Mindketten egyetértettek abban, hogy a problémákat helyben kell kezelni. Az algériai miniszter azt mondta, a terrorizmus visszaszorításával és a béke megteremtésével lehet megállítani a migrációt. Tayeb Louh, algériai igazságügyi miniszter elmondta: ha a nemzetközi békét tudjuk támogatni, akkor a bevándorlást is csökkenteni tudjuk. A migráció, az egy olyan nemzetközi jelenség, amelynek a legnagyobb kiváltó oka egy adott ország destabilizációja és a terrorizmus. Ha vissza tudjuk szorítani a terrorizmust, akkor ott megindul a gazdasági növekedés, és csökkenteni tudjuk a migrációt. De mindezt úgy tudjuk megtenni, hogy közösen együttműködünk a nemzetközi közösséggel.
(2018. április 5.)
A kormány kiemelt célja az igazságszolgáltatásban is, hogy a feladatellátáshoz méltó környezet kialakítását segítse - hangoztatta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2018. április 3-án Egerben, a felújított Törvényház átadásán. A teljesen megújult 110 éves épület is szerves része annak a folyamatnak, ami a feltételrendszer megteremtését szolgálja az igazságszolgáltatásban - mondta Völner Pál. Kitért arra is, hogy az elmúlt években nemcsak a tárgyi, hanem a személyi feltételek is javultak. A bírói és az ügyészi illetményalap 2016. október 1. és 2018. január 1. között 15 százalékkal emelkedett, de sikerült megoldani az egyéb bírósági, ügyészségi alkalmazottak illetményének mintegy 30 százalékos növelését is - fűzte hozzá.
(2018. április 3.)
A migrációs politikáról és a határellenőrzés fontosságáról tárgyalt a magyar és a marokkói igazságügyi miniszter Marrákesben. Trócsányi László miniszter az MTI-nek elmondta: az igazságszolgáltatás függetlenségéről rendezett nemzetközi konferencián vett részt a marokkói városban, ennek kapcsán folytatott kétoldalú megbeszélést és tájékoztatta marokkói kollégáját a magyar migrációs politikáról, a határellenőrzések fontosságáról, valamint arról, hogy a migráció kezelése a nemzeti szuverenitás egyik alapeleme. A marokkói igazságügyi miniszter támogatásáról biztosította és kifejezésre juttatta, hogy Marokkó is fontosnak tartja a határellenőrzést, a tiltott határátlépés büntetését. Marokkó számára sem ismeretlenek a migráció kezelésével kapcsolatos nehézségek. Mindketten fontosnak tartották, hogy az európai országok ne csak szóban és idealisztikus elképzelésekkel küzdjenek a migrációval szemben, hanem konkrét támogatásokat nyújtsanak azon afrikai országoknak, amelyek erre rászorulnak. A marokkói miniszter nagyra értékelte, hogy a visegrádi országok 35 millió euróval járultak hozzá az Afrika Alapítvány támogatásához - tette hozzá.
(2018. április 3.)
Trócsányi László igazságügyi miniszter Szalim Dzseisszatival, a libanoni igazságügyi miniszterrel találkozott 2018. március 26-án, hétfőn, aki szakmai delegáció élén érkezett hivatalos látogatásra hazánkba. A tárcavezetők közösen áttekintették a két országot érintő migrációs és egyes igazságszolgáltatási témaköröket.
Trócsányi László ismertette partnerével a magyar álláspontot. Magyarország a biztonságra helyezi a hangsúlyt a migrációs politikája során, és nem fogadja el az Európai Unió által javasolt áthelyezési rendszert. Magyarország rengeteg segítséget nyújt Libanonnak, ugyanis álláspontja szerint azokat az államokat kell támogatni, amelyeket a leginkább sújt a migráció, és ebben Magyarország élen kíván járni - hangoztatta Trócsányi László. Hangsúlyozta, hogy a libanoni igazságügyi minisztérium és a libanoni kúria évek óta szoros kapcsolatot ápol a magyar igazságügyi tárcával. A két minisztérium tavaly aláírt egy együttműködési megállapodást, amelyben leszögezték, hogy sok területen együtt tudnak dolgozni.
Szalim Dzseisszati, Libanon igazságügyi minisztere közölte, három nagy témakört tekintettek át a hétfői megbeszélésen: a migrációs politikát, az áldozatvédelmet, illetve a két ország igazságügyi rendszere közötti kapcsolatot. Libanonban csaknem másfél millió szíriai migráns él, akik közül azonban nem mindenki menekült. A migrációval kapcsolatban kiemelte, hogy Libanont biztonsági, társadalmi és gazdasági szempontból is hatalmas kihívás elé állítja. Szalim Dzseisszati jelezte:
- 64/65 -
Trócsányi László ismertette velük azt a világos védelmi, biztonsági politikát, amelyet az Orbán-kormány képvisel. Libanon megérti és támogatja a magyar migrációs politikát - hangsúlyozta a libanoni igazságügyi miniszter.
(2018. március 27.)
Budapest és Miskolc után Szombathelyen kezdi meg szolgáltatását az áldozatsegítő központ. A belvárosban, a Thököly utca 14-es szám alatt található kríziscentrumot Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára nyitotta meg. A központ létrehozása tükrözi a kormány áldozatsegítés fejlesztését célzó elkötelezettségét, amelyet jelez az is, hogy az áldozatsegítést prioritásként kezeli, a szaktárca pedig mindent meg kíván tenni az áldozatok jogainak széles körű érvényesítése érdekében, ennek jegyében nyilvánította a 2017-es évet hivatalosan az áldozatsegítés évének - mondta.
Szavai szerint minden megyében tervezik áldozatsegítő központ létrehozását, amelyek működésével azt szeretnék tudatosítani, hogy az áldozattá vált embert nem hagyják magára és a legrövidebb időn belül meg kívánják adni neki azt a személyre szabott segítséget, amely garantálja, hogy az életét biztonságos körülmények között folytathassa. A szombathelyi központban kialakítottak egy úgynevezett "patrónus szobát" is, ahol az áldozatok számára átmenetileg biztonságos helyet tudnak nyújtani, amíg védett szálláshelyen való elhelyezésüket intézik.
(2018. március 26.)
- mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter szarajevói tárgyalásait követően az MTI-nek. Látogatása során a tárcavezető megbeszélést folytatott Josip Grubesa igazságügyi miniszterrel, valamint Sefik Dzaferoviccsal, a bosznia-hercegovinai szövetségi parlament alsóházának bosnyák elnökhelyettesével, Milan Tegeltijával, a Legfelsőbb Igazságügyi és Ügyészi Testület elnökével, és Mirsad Cemannal, az alkotmánybíróság elnökével.
Az igazságügyi miniszter a tárgyalásokon hangsúlyozta, hogy Magyarország történelmi hagyományaira tekintettel kiemelten fontosnak tartja a nyugat-balkáni térség, így Bosznia-Hercegovina európai uniós integrációját és minden segítséget megad az ország erőfeszítéseihez mind politikai, mind szakértői szinten. A magyar igazságügyi miniszter részt vett a helyi magyar közösség szervezésében tartott március 15-i nemzeti ünnepi rendezvényen, valamint találkozott az EUFOR békefenntartó misszióban szolgálatot teljesítő katonákkal.
(2018. március 23.)
A budapesti után áldozatsegítő központ nyílt 2018. március 19-én, Miskolcon. A létesítmények átadásával megkezdődött egy országos hálózat létrehozása. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyen több, áldozatokkal foglalkozó civil, karitatív, állami és egyházi szervezet is tevékenykedik, az Igazságügyi Minisztérium ezekkel együttműködve az áldozatoknak nyújtható szolgáltatások színvonalának emelésére törekszik - mondta Vízkelety Mariann igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár az átadáson. A politikus hozzátette: az áldozatsegítő központok országos hálózattá szervezésével szeretnék tudatosítani, hogy ha valaki áldozattá válik, nem hagyják magára, van hová fordulnia és minden szükséges segítséget megkap. Vízkelety Mariann közölte: az áldozatvédelem, áldozatsegítés prioritást élvez a kormány számára, amely a közelmúltban elfogadott kormányhatározattal megerősítette felelősségét az áldozatsegítés terén, és feladatokat szabott a tárcának a már áldozattá vált emberek sérelmeinek hatékonyabb orvoslása érdekében.
(2018. március 19.)
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2018. május 30. * * * ■
Visszaugrás
