Az Európai Bíróságnak az ír bíróság kérdéseire adott további válaszai a következők:
"3. Az 1346/2000. számú Rendelet 16. cikke (1) bekezdésének első albekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés értelmében azon jogi aktus tekintendő a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatnak, melyet a Rendelet A. mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének megindítására irányuló és az adós fizetésképtelenségére irányuló és az adós fizetésképtelenségére alapított kérelem alapján valamely tagállam bírósága hozott, amennyiben e határozat az adós vagyonának lefoglalásával jár.
E vagyonlefoglalás magában foglalja azt is, hogy az adós a vagyona feletti rendelkezési jogot is elveszíti."
Az Eurofood Ltd. esetében az ír bíróság ideiglenes felszámolót jelölt ki a felszámolási eljárást elrendelő végzés meghozataláig, akinek jogában állt az adós társaság vagyontárgyait birtokba venni, a társaság ügyvezetését ellátni, bankszámlát nyitni, és akinek kijelölése azzal a joghatással járt, hogy az adós társaság ügyvezetői nem járhattak el a továbbiakban a társaság nevében. A kérdés arra vonatkozott, hogy egy ilyen eljárás megindítása megfelel-e az 1. és a 2. cikk fényében a 16. cikk szerinti fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatnak?
Az Európai Bíróság hivatkozott a Rendelet 1. cikkében megfogalmazottakra, mely szerint a Rendelet az olyan kollektív fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozik, amelyek az adós vagyon feletti rendelkezési jog részleges vagy teljes elvonását és felszámoló kijelölését foglalják magukban, valamint arra, hogy a Rendelet A. melléklete tartalmazza ezen eljárások felsorolását, a C. melléklete pedig a felszámolók jegyzékét. A Bíróság ugyanakkor megjegyezte, hogy a Rendelet kielégítő pontossággal nem határozza meg a "fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat" fogalmát. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy egy fizetésképtelenségi eljárás megindításához megkívánt feltételek és alakiságok a nemzeti jog hatálya alá tartoznak, és államonként igencsak különbözőek. Vannak olyan tagállamok, amelyek az eljárást a kérelem benyújtását követően megindítják, és a szükséges bizonyításokra csak később kerül sor, mint például az Egyesült Királyságban. Ugyanakkor más tagállamokban a fizetésképtelenség vizsgálatát előbb lefolytatják, és csak ezután indítják meg az eljárást. Ez a gyakorlat a kontinentális országok többségében, így Magyarországon is. Ugyanakkor vannak olyan országok, ahol az eljárások "ideiglenesen" is megindíthatók. Ezért nagyon fontos tisztázni a "fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat" fogalmát.
A Bíróság álláspontja szerint nemcsak az a jogi aktus tekintendő eljárást megindító határozatnak, amely a döntést hozó tagállam joga szerint formálisan eljárást megindítónak minősül, hanem az a határozat is, amelyet a Rendelet A. mellékletében meghatározott eljárás megindítása iránt, az adós fizetésképtelenségére alapított kérelem benyújtását követően hoznak, amennyiben e határozat az adós vagyonának lefoglalásával és a C. mellékletben meghatározott felszámoló kinevezésével jár.
Az ír High Court ideiglenes felszámoló kinevezéséről döntött, mely a Rendelet C. mellékletének felsorolásában szerepel.
Talán az Európai Bíróságnak feltett kérdések és az arra adott válaszok közül ennek volt a legnagyobb jelentősége magyar szemszögből, hiszen a magyar csődtörvényt vizsgálva lényeges megállapítani, hogy a magyar bíróságok mely végzései tekinthetők a "fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat"-nak.
Itt a fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó végzések három fajtája kerülhet szóba. A csődeljárást megindító végzés, az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő végzés, és végül a fizetésképtelenséget megállapító, a felszámolót kijelölő végzés. Valamennyi végzéstípus kollektív fizetésképtelenségi eljárás, így ezzel nincs gond. A másik szempont, hogy melyik eljárás szerepel a Rendelet A. mellékletében, Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozására vonatkozó Csatlakozási Szerződése szerint a csődeljárás, valamint a felszámolási eljárás. A csődeljárás szerepeltetése az Európai Bíróság döntése függvényében igencsak kérdésesnek tűnik, mivel a csődeljárás nem fosztja meg az adóst a vagyonától, a vagyonfelügyelő nem veszi át a rendelkezést az adós vállalkozás felett. Ez a probléma már Németországban és Franciaországban is felmerült, ahol a német és a francia csődtörvény ún. debtor-in-possession típusú fizetésképtelenségi eljárás alkalmazását teszi lehetővé. Ugyanez igaz tulajdonképpen az ideiglenes vagyonfelügyelő kinevezésére is, mivel a magyar csődtörvény nem ruházza fel ugyanolyan jogosítványokkal az ideiglenes vagyonfelügyelőt, mint az ír csődtörvény az ideiglenes felszámolót.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
