A határozatnak tartalmaznia kell a tőkeleszállítás végrehajtásának módját is [259. § (2) bekezdés a) pont]. Amennyiben a leszállítás nyomdai előállítású részvényeket érint (nyilvánosan működő részvénytársaságnál a Tpt. 6. § és 408. § értelmében 2004. december 31-éig valamennyi nyomdai részvényt már dematerializált részvénnyé kellett átalakítani), azt kell megjelölni, hogy az alaptőke-leszállítás a lebélyegzéssel, cserével, vagy a részvények számának csökkentésével hajtandó végre. (Nincs elzárva a társaság attól, hogy erre vonatkozóan adatot a kérelemben megjelöljenek.)
Dematerializált részvények esetében a végrehajtás technikai módja a Tpt.-ben szabályozottak szerint az értékpapír számlán (számlákon) történő átvezetéssel (módosítással) hajtható végre.
(A módozatoknál értelemszerűen figyelemmel kell lenni az alaptőke-leszállítás egyes eseteire, így például, ha a leszállítás indoka visszaváltható részvényhez kapcsolódó joggyakorlás, vagyis a visszaváltható részvénytársaság általi megszerzése folytán válik szükségessé az alaptőke-leszállítás, nyilvánvaló, hogy a technikai megoldás összességében a részvények számának csökkentésével valósul meg, nem pedig lebélyegzéssel, vagy cserével.)
Ugyancsak tartalmaznia kell a határozatnak nyomdai részvények esetén a technikai lebonyolítással, móddal összefüggésben a részvénybenyújtási határidót is [259. § (2) bekezdés d) pont]. E vonatkozásban figyelemmel kell lenni arra, hogy az alaptőke-leszállítás végrehajtására, vagyis a részvények lebélyegzésére, cseréjére, számának csökkentésére csakis az alaptőke-leszállítás cégbejegyzését köve-tően kerülhet sor, továbbá a 263. § (1) bekezdésében írtakra, amely szerint a részvénybenyújtásra a részvénytársaság igazgatóságának (vezérigazgatónak) kell felhívnia a részvényeseket, éspedig a cégbírósági bejegyzést követő harminc napon belül. A cégbíróság a határozatában tehát az említett keretek között -azok szem előtt tartásával - rendelkezhet a benyújtáshoz szükséges határidő megjelöléséről. (Értelemszerűen szükségtelen ilyen határidőről rendelkezni, ha az alaptőke-leszállítás kötelező esete saját részvény, vagy visszaváltható részvény társaság általi megszerzését követően válik szükségessé, hiszen a leszállítással érintett részvények ilyenkor már a társaság birtokában vannak.)
Végül az alaptőke-leszállítás összegének megjelölésén túl a technikai végrehajtás módját is figyelembe véve a határozatnak ugyancsak ki kell terjednie a tőkeleszállítás eredményeként módosuló részvényösszetételre is. Ez ugyanis a Gt. 259. § (3) bekezdéséből, és különösen a 237. § (2) bekezdéséből következően a tőkeleszállítás összegével szorosan összefügg, attól el nem választható, és ily módon a közgyűlési határozat "helyébe lépő" cégbírósági elrendelő határozat tartalmát is képezi.
Tekintettel arra, hogy a Gt. e sajátos eljárásra nézve a törvényességi felügyeleti eljárás szabályait rendeli alkalmazni, a kérelmet elutasító végzéssel szemben, de ugyanakkor a kérelemnek helyt adó, vagyis az alaptőke-leszállítás lefolytatását elrendelő végzéssel szemben is helye van fellebbezésnek. Fellebbezési jog azonban álláspontom szerint - az egypólusú eljárásban - csakis az eljárással érintett társaságot illeti meg.
(Korábban olyan vélekedések is olvashatók voltak, hogy a tőkeleszállítást elrendelő végzéssel, mint a kérelemnek helyt adó végzéssel szemben a kérelmező fellebbezési joga kizárt. A mára már egységesnek mondható gyakorlat szerint a Gt. által alkalmazni rendelt Ctv. szabályokra - és a mögöttes Pp. szabályokra -, valamint arra figyelemmel, hogy a végzés a tőkeleszállítás elrendelésén túl további számos, a leszállítás végrehajtása körébe tartozó jelentős rendelkezést tartalmaz, a társaság részére a fellebbezési jogot garanciális okokból is biztosítani kell.)
(Átalakulás esetén, ha a végleges vagyonmérleg és a vagyonmérleg tervezet saját tőkeösszege negatív különbözetet mutat.)
E tőkeleszállítás során visszafizetés nincs, az alaptőke-leszállítással veszteségrendezés történik, azonban
- figyelemmel arra, hogy a Gt. 262/A.§ a) pontja alá ez az eset nem vonható - a hitelezői felhívás nem mellőzhető. (A tőkeleszállításra jogszabály határidőt nem szab, a kérelmet tehát nyomban a feltétel bekövetkeztének észlelésekor be kell nyújtani a cégbírósághoz.)
(Dolgozói részvény hat hónapon belüli átruházásának sikertelensége esetén, amennyiben az azt követő első közgyűlés nem hozza meg a szükséges határozatot, akár az alaptőke "önkéntes" leszállításáról, akár a dolgozói részvény (részvények) törzsrészvény-nyé, vagy elsőbbségi, illetve kamatozó részvénnyé átalakításáról.)
Az alaptőke-leszállítás kötelező esete ilyenkor az eredménytelen közgyűlést követően következik be. A jogszabály határidőt ez esetben sem szab, a kérelmet tehát szintén késlekedés nélkül be kell nyújtani a cégbírósághoz. A leszállítás e módjánál értelemszerűen visszafizetés történik az örökös, vagy volt munka-
vállaló részére, az alaptőke-leszállítással tehát tőkekivonás valósul meg, ebből következően a hitelezői felhívás is kötelező.
(Visszaváltható részvény részvénytársaság általi megszerzése.) (A részvényhez kapcsolódó joggyakorlás.)
A joggyakorlás tényének cégbírósághoz történő bejelentését és Cégközlönyben történő közzétételét követően haladéktalanul be kell nyújtani a tőkeleszállítás elrendelése iránti kérelmet a cégbírósághoz. Tekintettel arra, hogy e részvények már a társaság tulajdonában vannak - azokat a társaság jegyzett tőkén felüli vagyonából szerezhette meg -, visszafizetésre értelemszerűen nem kerül sor, a tőkeleszállítás ezen esete a saját tőkén belül, a tőketartalék javára történő átcsoportosítással valósul meg, figyelemmel a 2000. évi C. törvény (Szvt.) 36. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra is. (Utóbbi Szvt. rendelkezés szerint a visszaváltható részvények visszavásárlási (megszerzési) értékét a lekötött tartalékban kell nyilvántartani.)
(A részvényesi jogviszony Gt. 13. §-ában foglaltak miatti megszűnése esetén, ha nincs olyan személy, aki vagyoni hozzájárulás teljesítésének kötelezettségét átvállalná.)
Tekintettel arra, hogy a tőkeleszállítás ezen esetében a részvényes már teljesített részleges hozzájárulást, e hozzájárulás pedig a tőkeleszállítást követően a részvényesnek visszafizetésre kerül, a tőkeleszállítás ezen esetében tőkekivonás történik, erre figyelemmel pedig a hitelezői felhívás is kötelező.
(Ha a saját részvény szerzése törvénybe ütköző volt, és egy éven belül a részvényeket a társaság nem idegenítette el.)
Az egy éves határidő leteltét követően a tőkeleszállítás kötelező esete bekövetkezik, a társaságnak nyomban intézkednie kell, a cégbírósághoz a kérelmet késlekedés nélkül be kell nyújtani. Tekintettel arra, hogy a saját részvény megszerzésére a társaság vagyonából (jegyzett tőkén felüli vagyonából) került sor, a tőkeleszállítást követően visszafizetési kötelezettség (lehetőség) nincs, a tőkeleszállítás ezen esete
- hasonlóan a visszaváltható részvényeknél elmondottakhoz - a saját tőkén belüli átcsoportosítással valósul meg, figyelemmel az Szvt. visszaváltható részvényeknél már hivatkozott 36. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdés a) pontjában írtakra. Ez esetben tehát a hitelezői felhívás a Gt. 262/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint nem irányadó.
(A részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, és ez az állapot az e tényt megállapító közgyűlés befejezését követő három hónapon belül változatlanul fennáll.)
A harmadik hónap leteltét követően tehát a tőkeleszállítás kötelező esetének feltétele megvalósul, a társaság köteles haladéktalanul e tárgyban a cégbírósághoz kérelmet benyújtani. A leszállítás ezen esetében veszteségrendezés történik, visszafizetésre tehát nem kerülhet sor. A Gt. 262/A. § a) pontjában írtak szerint hitelezői felhívásra ilyen esetben nincs szükség. (Felmerült kérdésként, van-e jogszabályi akadálya annak, hogy a társaság a három hónapos "moratórium" letelte előtt önként hozzon egyebekben a jogszabályi kötelezettség szerinti alaptőke leszállításról határozatot, és ez esetben a cégbíróság a közgyűlési határozatra alapítva jegyezze be az alaptőke leszállítását. Kialakult gyakorlatról e körben még nem beszélhetünk, de tekintettel arra, hogy a harmadik hónap utolsó napjának leteltét követően amúgy is haladéktalanul intézkedni kellene a kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáról, és mert ilyen esetben egyebekben a Gt. 262/A. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hitelezői felhívás mellőzendő, véleményem szerint nem kifogásolható az ilyen eljárás, hiszen hitelezői, vagy egyéb jogsérelem, érdeksérelem nem mutatható ki.)
(Alaptőkén felüli vagyonból történő alaptőke-emelés esetén, ha az új, vagy felülbélyegzett részvények értékesítése hat hónapon belül nem vezet eredményre, és a részvénytársaság legkésőbb a következő közgyűlésen nem hozza meg a határozatot az alaptőke leszállításáról.)
A tőkeleszállítás kötelező esete tehát akkor következik be, ha a közgyűlés elmulasztja a szükséges határozathozatalt. Ilyen esetben a társaságnak haladéktalanul be kell nyújtania a cégbírósághoz a kérelmet az alaptőke-leszállítás elrendelése iránt. Tekintettel arra, hogy ilyenkor a volt részvényes részére visszafizetés történik, a tőkeleszállítás e módja tőkekivonást eredményez, erre figyelemmel pedig a hitelezői felhívás és biztosítéknyújtás szabályai nem mellőzhetők.
[Ha az alaptőke-leszállítás során esetlegesen kibocsátott új, vagy lebélyegzett (cserélt) részvényeket nem veszik át, s azok értékesítésére hat hónapon belül nem kerül sor.]
Ilyen esetben a volt részvényes részére szintén visszafizetés történik, tehát a tőkeleszállítás tőkeki-vonást eredményez, ezért a hitelezői felhívásra és biztosítéknyújtásra vonatkozó, a Gt. 262. §-ban írt szabályok alkalmazandók. ■
Lábjegyzetek:
[1] (folytatás)
Visszaugrás