Kisebb ütemtervváltozással Nagy Csongor István tanszékvezető egyetemi docens (SZTE ÁJK) rövid megnyitója után a Nemzetközi Magánjogi Szekció megkezdte ülésezését, az elhangzott referátumok felölelték a közelmúltban a nemzetközi magánjog területén hozott jogalkotási újításokat. A hallgatóság körében üdvözölhettük Burián László tanszékvezető professzor urat, és Raffai Katalin tanárnőt is.
Elsőként Vincze Gabriella (doktoranda, PPKE JÁK) tartotta meg a referátumát " Új lépés az egységes európai szerződési jog felé: az egységes adásvételi jogból szóló rendelettervezet" címmel, amely az Európai Bizottság új, még el nem fogadott opcionális jogi eszközének[1] ellentmondásos, merőben szokatlan jogi természetét elemezte, és annak következményeit a hasonló területet szabályozó főbb jogi eszközök, a Róma I. Rendelettel, és a Bécsi Vételi Egyezménnyel kapcsolatos viszonyára. Az előadás után kibontakozó vita is jól szemléltette azokat a kételyeket, amelyek az európai szakemberek körében is felvetődtek a tervezetet illetően, Burián László
- 308/309 -
tanszékvezető úr kifejezte abbéli reményét, hogy a rendelettervezet nem ebben a formájában kerül elfogadásra, majd alkalmazásra.
A következő előadást Szilágyi Ferenc (doktorandusz, PPKE JÁK) tartotta "A számítási felhő szolgáltatások szerződési jogi kérdései egy közös európai szerződési jogi eszköz megalkotására figyelemmel" címmel. Az előadás első részében felvázolta a kérdéskör kontextusát, amelyet az Európai Bizottság közös európai adásvételi jogról szóló rendeletjavaslata, másrészt a 2012 szeptemberében "A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában" címmel közzétett közleménye[2] ad meg. Bár az előbbi tartalmaz rendelkezéseket a digitális tartalmakra, ezek nem fedik le a számítási felhő szolgáltatások minden vonatkozását. Az előadás második részében a számítási felhő szolgáltatás meghatározását és a különböző szolgáltatások kategorizálását[3] követően a kategóriák lefedte szerződéses viszony azonosítására tett kísérletet. A doktorandusz szerint a minél pontosabb beazonosítás segíthet az atipikus szerződéses viszony tipizált szabályainak kialakítása során. A jellemző szolgáltatást alapul véve öt szerződéstípus tesztelésére került sor: az adásvételi, a megbízási jellegű, a vállalkozási jellegű, a letéti, valamint a bérleti szerződésé. Az előadó arra a következtetésre jutott, hogy a számítási felhő által lefedett viszonyok a bérlet jegyeit hordozzák, bár ez szolgáltatásokként változó lehet.
Az ebédet követően Margittay-Mészáros Árpád (doktorandusz, SZTE ÁJK) tartotta meg előadását "Az EU új nemzetközi magánjogi rendelettervezete a házassági vagyonjogról" címmel. Először a tervezet előzményeit, a Stockholmi Programot ismertette, majd a Bizottság rendelettervezete és a felek által jelenleg alkalmazható jog összefüggéseit. A referátumot azzal zárta, hogy előkészületben van a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők vagyonjogáról szóló rendelet, amelyet eddig érdekes módon nem vitattak, és valószínűleg gond nélkül elfogadásra kerül.
Bodzási Balázs (doktorandusz, BCE) "Az európai uniós jog legújabb fejleményeinek hatása a tagállami szerződési jogokra" előadásának keretében először leszögezte, hogy a Banco Espanol-ügyben[4] hozott határozat komoly következményekkel járt a tagállami jogokra, és a bíróságok gyakorlatára. Ismertette magát a jogesetet, majd a 93/13/EGK irányelv[5] azon rendelkezését, amelyet az ügyben eljáró spanyol bíróság értelmezni kért. A Bíróság értelmezése szerint az irányelvvel ellentétes minden olyan tagállami jogszabály, így a fogyasztók és felhasználók védelméről szóló törvényt átdolgozó spanyol rendelet is, amely lehetővé teszi a nemzeti bíróságnak, hogy a tisztességtelen feltétel miatt érvénytelen szerződést kiegészítse. Az előadó megállapította, hogy a magyar bíróságok gyakorlata ezzel ellentétes, és ezen az új Ptk. sem változtatott, vagyis valószínű, hogy ellentétben lesz e téren az Unió jogával.
- 309/310 -
Bozsó Zoltán (doktorandusz, PPKE JÁK) a "Bécsi Vételi Egyezmény és az Egységes Kereskedelmi Törvénykönyv (UCC) rövid összevetése" során tett érdekes összehasonlításokat. Először azt tárgyalta, miért fontos a két kódex összevetése (a nemzetközi kereskedelem volumene, gyakori alkalmazásuk, stb.), ismertette röviden jellemzőiket, majd rátért azoknak a rendelkezéseknek az ismertetésére, ahol a különbségek a legfeltűnőbbek. Ezek hét ponton érhetők tetten: a szerződés tárgyi hatályára, a szerződéskötés formai követelményeire, a szerződési ajánlat visszavonására, a szerződéses dokumentumok eltérő tartalmára, a szavatossági kötelezettségek kizárására, a hibás teljesítésre és elállásra, valamint az egyoldalú vételár csökkentésére vonatkozó rendelkezéseknél.
Czugler Péter Áron (doktorandusz, ELTE ÁJK) " A Róma I. rendelet 6.cikk (2) és 8. cikk (1)bekezdései a gyakorlatba - miben is áll a védelem?"című referátuma a Róma I. rendelet[6] fogyasztói szerződésekre irányadó 6. cikk (2), illetve munkaszerződésre vonatkozó 8. cikk (1) bekezdései alkalmazásával kapcsolatos jogalkalmazási nehézségekre kívánta felhívni a figyelmet. A kedvezőbb jog elvén alapuló kollíziós szabály alkalmazása a gyakorlatban igen nehezen megválaszolható módszertani kérdéseket vet föl, azon kívül megkívánja a felek által választott és az egyébként irányadó jog összehasonlítását. Az előadó szerint azonban el kell dönteni, hogy az összehasonlítás milyen szinten, és milyen ismérv alapján történjék, és a problémát az okozza, hogy a több módszer közül a rendelet nem jelöli ki az irányadót. A jogtudósok körében az objektív alapokon álló, jogintézmények szintjén elvégzett összehasonlításnak van a legnagyobb támogatottsága. Ez a nézőpont azonban nincs összhangban a gyakorlattal, amely mégis az egyes jogszabályi rendelkezéseknek az igény szempontjából való összehasonlítása módszerét látszik követni. Az előadó azzal zárta következtetéseit, hogy mivel az Unió Bírósága kifejezett értelmezést eddig még nem adott, nehéz megítélni, hogy a nemzeti bíróságoknak miként kell majd eljárniuk, azonban már most is érzékelhető, hogy a vizsgált szabályok hiányosak.
Bartóky-Gönczy Balázs (doktorandusz, PPKE JÁK) "Joghatósági kérdések az interneten elkövetett személyiségi jogi jogsértések esetén" című előadását azzal a megállapítással kezdte, hogy az internet sem lehet "hors de la loi" azaz jogon kívüli terület, és különösen a territorialitás elvére épülő joghatósági kérdések újragondolása szükséges az új jelenség körében. Kiemelte az online média sajátosságait, nevezetesen, hogy a károkozás mértéke nagyobb, mint a nyomtatott sajtó esetében a kisebb ellenőrizhetőség, és a nagyszámú felhasználáshoz való eljutás miatt. Bartóky-Gönczy Balázs a Brüsszel I. joghatósági szabályaiból indult ki, a jogeseteken (pl. Shevill-ügy, Martinez- és az eDate Advertising-ügy) keresztül követte végig a "károkozás bekövetkeztének helye" terminus technikus fejlődését, és annak értelmezését az internettel elkövetett jogsértésekre. Kiemelte a mozaik-elvet, amelyet a Shevill-ügy óta alkalmaznak, és arra a következtetésre jutott, hogy alkalmazása az internet korában meghaladott és sérti az előreláthatóság elvét.
- 310/311 -
Az utolsó előadást követő élénk vita után ért véget a szekcióülés. Hasznos és tartalmas napot töltöttünk együtt. Remélhetőleg így lesz jövőre is, mert a rendezvény nem csupán megmérettetésre adott lehetőséget, hanem arra is, hogy a fiatal kutatók jobban megismerhessék egymást, és közelebb hozza egymáshoz a különböző jogterületeken végzett munkák eredményeit.■
JEGYZETEK
[1] Az Európai Parlament és Tanács Rendelete a közös európai adásvételi jogról. Javaslat. COM (2011) 635 végleges (2011/0284 COD).
[2] COM(2012) 529 végleges.
[3] Az ún. XaaS kategóriák alapján.
[4] C-618/10. sz. ügy.
[5] A Tanács 93/13/EGK irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről.
[6] A Parlament és Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre irányadó jogról.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző doktoranda, PPKE JÁK
Visszaugrás
