Letelt a Windows böngészőválasztó képernyőjét kikényszerítő ötéves megállapodás. Az Európai Unió a 2000-es években indított versenyfelügyeleti eljárást a böngészőpiac monopolizálása miatt a Microsoft ellen, miután a cég rendszeresen újabb és újabb alkalmazásokkal bővítette ingyenesen az operációs rendszer kínálatát. Az Internet Exprorerrel a böngészők, a Media Playerrel pedig a médialejátszók területén terjesztette ki a Microsoft a Windowszal szerzett dominanciáját más piacokra, így hosszas tárgyalás után 2009-ben megállapodott az Európai Bizottsággal arról, hogy öt éven keresztül egy böngésző választóképernyőt mutat az operációs rendszer a telepítését követően, amelyen helyet kapnak a versenytársak, így a Firefox, az Opera és a Chrome, valamint több, kevéssé ismert szoftver is, véletlenszerű sorrendben. A böngészőválasztó képernyő koncepciója nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a Netmarketshare adatai szerint az európai böngészőpiacot érdemben nem befolyásolta annak 2009 végi bevezetése. A rendszergazdák számára írt tudásbáziscikk szerint a böngészőválasztó képernyőt aktiváló frissítés december 17-től már nem érhető el, és a browserchoice.eu oldal tartalmát is törölte a Microsoft. (hwsw.hu)
25 százalékos büntetőadót vet ki a brit kormány számos online vállalkozásra. A brit pénzügyminiszter parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy a multinacionális cégeknek is be kell fizetniük az őket illető adóterheket. Ezt célozza az új "eltereltprofit-adó" (diverted profits tax), amelyet kifejezetten az olyan vállalkozásokra szabtak, amelyek különböző kiskapuk kihasználásával csak minimális adót fizetnek az Egyesült Királyságban szerzett profitjuk után. A 25 százalékos kulcsot április elsejei indulással vezeti be az ország, az új adónem részleteit az elterelt profit definíciójával december 10-én hozták nyilvánosságra. A brit pénzügyminisztérium mintegy 1 milliárd font bevételre számít az intézkedés eredményeként a következő öt évben, és reményeik szerint az új adó megakadályozza majd, hogy a nagy (jellemzően amerikai) vállalatok adóparadicsomokba mentsék az Egyesült Királyságban generált nyereségüket. A Google saját adatai szerint például 17 milliárd eurós európai bevétele után alig 27,7 millió euró társasági adót fizetett be, de számtalan más amerikai nagyvállalat (Amazon, Facebook, Apple, Starbucks stb.) is aktívan kihasználja az európai országok eltérő adózási szabályait, és elképesztő sikerrel optimalizálják a társasági adóra vonatkozó adókulcsot - gyakorlatilag nulla közelébe. Amennyiben a brit példa működőképesnek bizonyul, akkor azt gyorsan követheti a problémával régóta birkózó Németország, Franciaország vagy Spanyolország is. (hwsw.hu)
Megszűnhet Spanyolországban a Google News szolgáltatás az új szerzői jogi törvény miatt. A Spanyol Újságkiadók Egyesülete közleményben kérte a spanyol és EU-s szervek közreműködését annak érdekében, hogy versenyjogi beavatkozással kötelezzék a Google-t a News szolgáltatás további üzemeltetésére. Az egyesület szerint a spanyol News "nem csak egy akármilyen szolgáltatás, lévén domináns piaci pozíciót élvez", ezért működésének beszüntetése "kétségtelenül negatívan érinti a polgárokat és a spanyol vállalkozásokat is." Az ügy előzménye, hogy a lapkiadó szervezetek által kilobbizott új spanyol szerzői jogi törvény (Ley de Propiedad Intelectual) januártól jogdíjat állapít meg a hírkeresőbe átvett címek és rövid kivonatok után is, melyet a Google elfogadhatatlannak tart, ezért bejelentette a spanyolországi News szolgáltatás december 16-tól történő leállítását. Míg a hasonló szabályozást tartalmazó új német szerzői jogi törvény lehetővé teszi, hogy e jogdíjról a kiadók lemondjanak és egyéni megállapodás keretében a tartalmakat ingyen a Google rendelkezésére bocsássák (novemberre szinte valamennyi német kiadó lemondott a jogdíjáról), a spanyol törvényben ez a lehetőség nem szerepel. A keresőóriás azonban a bevételt egyáltalán nem hozó, reklámmentes Hírek fenntartására nem akar az új törvény miatt költeni, hanem inkább az összes, a törvény hatálya alá tartozó forrást eltávolítja belőle, így a spanyol nyelvű szolgáltatását leállítja. A Google lépése európai kontextusban nyomásgyakorlásként is értelmezhető - a cég igyekszik bemutatni, hogy népszerű szolgáltatásai az európai internetes ökoszisztéma szerves részét képezik, amelyek létezésével mindenki nyer. A kiadói szövetség közleménye is ezt erősíti meg, és látványosan szembemegy saját korábbi érveivel, mivel a szolgáltatás megszüntetésével jelentős forgalomtól estek el, a spanyol híroldalak forgalma két számjegyű százalékkal esett vissza a korábbi hét azonos napjának forgalmához képest. (hwsw/Index)
Létrejött az Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és Dokumentumtára (ELDORADO). A magyar könyvtárak új elektronikus szolgáltatásának célja, hogy 2015 első negyedévétől a közkincsnek számító teljes magyar könyvtári állomány otthonról is elérhető legyen az interneten, ezáltal a már kereskedelmi forgalomban nem kapható kiadványok is digitális formában újraéledjenek. A két év alatt 250 millió forintból kifejlesztett rendszerben a folyóiratoktól a könyveken keresztül a nyomtatványokig mindenféle dokumentum megtalálható lesz, és emellett a program a dokumentumok jogtisztaságát is képes lesz biztosítani. A projektben számítanak a könyvtárak, a kiadók és a jogkezelők együttműködésére is, hogy a forgalomból kikerült, szerzői jog által védett dokumentumok is visszahelyezhetők legyenek a piacra. (sg.hu)
Jelentősen szigorítaná az EU a kémszoftverek eladását. Decembertől a kémprogramok eladása is a polgári és katonai felhasználású árucikkek exportjának ellenőrzéséről szóló wassenaari egyezmény hatálya alá tartozik, ugyanakkor Németország létrehozna egy szakértői csoportot, amely felderítené a jelenlegi szabályozás kiskapuit és javaslatokat tenne azok befoltozására. Az ilyen termékek 5 milliárd eurós piacának a felét ugyanakkor nyugat-európai cégek birtokolják, melyek komoly hátrányba kerülhetnek az export korlátozásának következtében. A kémtermékek legnagyobb kiállítását szervező Telestrategies szerint német cégek az elmúlt években többek között Indonéziába, Libanonban, Malajziába, Kuvaitba és az USA-ba; míg tavaly Katarba, Marokkóba és Svájcba is exportáltak kémprogramokat több tízmillió euró értékben. Azért szükséges az eladások erősebb ellenőrzésre, mert rossz kezekben ezek a technológiák az elnyomás és az emberi jogsértések eszközeivé válhatnak. A darthmouthi egyetem szakértői ugyanakkor hibás lépésnek tartják az egyezmény alkalmazását, és még tovább mennek, álláspontjuk szerint minden olyan rendszer exportját ellenőrizni kellene, amelyek képesek az adatok megszerzésére és továbbítására. (sg.hu)
A Sony Pictures teljes rendszerét le kellett állítani egy belső adatokat és filmkópiákat is elérő hackertámadás miatt. A kibertámadás követ-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
