E tanulmányban jogösszehasonlítási módszerrel vizsgáljuk az európai és a magyar polgári törvénykönyvek, azaz egyes országokban a különálló öröklési törvények által a végrendelet rendszerinti és rendkívüli formáinak szabályait, figyelemmel e formák rendeltetésére. A formarendeltetés rendszerint az örökhagyó autentikus, szabad akaratnyilatkozatának szavatolása, a kötelesrészre és a végrendeleti örökösök jogainak és jogi érdekeinek oltalma, nemkülönben a közérdekvédelem. Külön figyelmet szenteltünk annak, hogy egyes országokban az örökhagyót érintő rendkívüli helyzetekben bevezetett új, digitális végrendeleti forma egymagában vagy külön feltételekkel szavatolja-e a végrendelet rendszerinti vagy különleges alakszerűségei rendeltetésének biztosítását.
2.1. A végrendelet az örökhagyó egyoldalú visszavonható szabad jogügyleti akaratnyilatkozata, melynek célja vagyonának halála esetére szóló örökös(ök)re való átruházása. A végrendelet az örökhagyó egyoldalú visszavonható[1] akaratnyilatkozata, melynek tárgya az örökhagyó (aktív és passzív[2]) vagyonának örökösökre való átruházása az örökhagyó halála esetére.
2.2. A végrendelet szigorúan formális jogügylet. A forma lényeges, konstitutív eleme a végrendeleti nyilatkozatnak, és csak vagy saját kezűleg írt és aláírt,[3] vagy a végrendelkező akarata szerint más által írt, de általa és a tanúk által aláírt alakban[4] állítható ki. A végrendelet szóban csak kivételesen, rendkívüli helyzetben, állítható ki, de ekkor tartalmát illetően tanú bizonyításával jöhet létre.[5] A magyar Ptk. nem rendelkezik kifejezetten a szóbeli végrendelet érvényének tartamáról, de más Ptk.-k kifejezetten megszabják, hogy a szóbeli végrendelet csak a rendkívüli helyzet tartamáig, azaz azt követő törvényben meghatározott rövid határideig marad érvényben. Ez ugyan tág értelmezéssel értelemszerűen vonatkoztatható a magyar jogra is, bár ilyen irányú kifejezett rendelkezés pótlása szükségesnek mutatkozhat. Magánvégrendelet mellett a magyar jogban a végrendelet közvégrendeleti formában is kiállítható, mégpedig a közjegyző előtt.[6]
2.3. A végrendeletnek mint kényszerítő jellegű alaki kellékhez (formához) kötött jogügylet és a kétoldalú jogügyletek formájához való viszonyítása.[7] A végrendelet fajai szerinti formák. Míg a kétoldalúan kötelező jogügylet, a szerződés alaki fő szabálya szerint a jogügylet érvényessége nem függ valamely formakényszertől és formaközvetítés nélkül, egyszerű szóbeli akaratmegegyezéssel is megköthető,[8] addig a végrendelet csak kivételesen állítható ki szóban,[9] fő szabály szerint vagy saját kezű írásbeli és aláírt formában,[10] vagy más által írt, a végrendelkező által aláírt,[11] rendszerint tanúk jelenlétében adott nyilatkozat.[12] Többféle végrendelet ismeretes, ezek közül valamennyi az adott végrendelettípushoz fűződő, előírt kötelező formához kötött. Ilyen a saját kezű vagy más által írt de a végrendelkező által aláírt magánvégrendelet, vagy a közvégrendelet, mely jogösszehasonlítási és nemzetközi magánjogi szempontot is figyelembe véve lehet bírósági, közjegyzői, hajón írt, polgármester előtti. Megkülönböztethető a rendes, vagy rendszerinti végrendelet - ez legtöbbször a saját kezű, és a bírósági továbbá, közjegyzői végrendelet. Rendkívüli végrendelet olyan esetben érvényesíthető, amikor a rendszerinti forma valamely, az örökhagyót érintő akadály (pl. életveszély, katonai szolgálattétel, járvány stb.) nem tehet eleget a rendszerinti formának és így valamely "könnyített" forma áll rendelkezésre (pl. tanú jelenlétében tett szóbeli nyilatkozat). Legtöbb jogrendszerben, így a magyarban is, a valamely technikai eszköz igénybevételével (pl. írógép, számítógép, elektronikus úton tett nyilatkozat) nem tekinthető saját kezű végrendeletnek, még akkor sem, ha ezeket az eszközöket maga az örökhagyó használta.[13]
2.4. A végrendelet címzetlen jogügyleti nyilatkozat. Egyfelől a végrendelet azért tekinthető címzett jognyilatkozatnak, mert lényeges elemét képezi az örökösök nevezése és jogosultsága. Más szóval azért, mert megszabja a jogügylet kedvezményezetteit, jogosultjait és öröklési jogaikat. Másfelől azonban a végrendelet joghatását akkor is kifejti, ha az örökös, azaz a jogosultság várományos címzettje nem adott elfogadási nyilatkozatot. Ennélfogva a végrendelet jogi szempontból címzetlen jogügyletnek minősíthető. Szemben a szerződéssel, mely mindig címzett jogügylet. A szerződésnél ugyanis az ajánlati nyilatkozat címzettje a potenciális másik szerződő fél, akinek elfogadási nyilatkozatával jön létre a szerződés. A végrendelet ezzel szemben
- 32/33 -
kifejtheti öröklési jogi hatását anélkül, hogy az örökös tudomást szerezne az örökösnevezésről vagy elfogadási nyilatkozatot tenne.[14] Ez különösen az ex lege örökösödési rendszerekben jut kifejezésre. Más kérdés, hogy az örökös lemondhat örökségéről általában, vagy valaki más javára. [15]
2.5. A végrendelet halasztott hatályú jogügylet. A végrendelet vagyonátruházási hatálya majd csak az örökhagyó halála időpontjában áll be. Két átruházási rendszer imeretes: a törvény alapján történő átszállás (ex lege, vagy ipso iure) és az ún. fekvő örökség (hereditas iacens) rendszere. Az első rendszer szerint az örökség átszállása mind a törvényes öröklés, mind a végrendeleti öröklés esetén, a törvény alapján a halál időpontjában (delatio) történik meg. A fekvő örökség esetében a potenciális örökösök keresettel lépnek fel az örökhagyó vagyonával "szemben", az öröklési jog és örökrész bírósági megállapítása céljából és az átszállásra majd csak a bírósági határozat jogerőre emelkedésével kerül sor. Gyakorlatilag azonban az átszállásra mind a törvényi, mind a végrendeleti öröklés esetében majd csak a bírósági végzés jogerőre emelkedésével történik meg. A magyar jog, mint a legtöbb európai jog (pl. osztrák, német) az ex lege rendszert fogadja el.[16] Az átszállás ugyan virtuálisan a halál beálltával történik meg, de gyakorlatilag az, ami e pillanatban megtörtént, utólagosan kerül megállapításra az öröklési eljárást lebonyolító szerv (bíróság, közjegyző) által. Így e szerv határozata az ex lege rendszerekben deklaratív jellegű, szemben a hereditas iacens rendszerekkel, amelyekben a határozat konstitutív, mivel az örököst az örökösödési (peren kívüli) eljárást lefolytató szervének törvény, azaz a végrendelet alapján meghozott határozata nevezi ki. A végrendelet mint a szerződés tartalmazhat bontó vagy halasztó feltételt.[17] Az öröklési szerződés egyik neme, az örökhagyó vagyonának örökhagyó életében történő örökösökre való átruházási szerződés - a végrendelet az örökhagyó haláláig halasztott (mortis causa) hatályával szemben - azonnal hatályú, tehát az örökhagyó örököseivel megkötött szerződés értelmében a vagyon még az örökhagyó életében, pontosabban a szerződés megkötésének időpontjában, tehát élők között (inter vivos) száll át az örökösökre. Általában ez a szerződés ingyenes, tehát nem tartási jellegű. Legtöbbször azonban az örökhagyó lakás- vagy ház ingatlanát illetően az örökhagyónak a szerződés értelmében, ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetően élethossziglani szolgalmat (használatot) biztosít.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
