Az Európai Bizottság olyan állásfoglalást készül elfogadni, melyben arra biztatják a tagországokat, hogy intézményeikben nyílt forráskódú programokat használjanak. A javaslat feltehetően a közintézményekre, közigazgatási szervezetekre vonatkozóan fogalmaz meg ajánlást. Az Európai Szabad Szoftver Alapítványt (Free Software Foundation Europe) képviselő Carlo Piana szerint ez természetes válasz arra a monopoltörekvésre, amely a Microsoftot jellemzi, s folytatja azt a tendenciát, melynek keretében többek között Szingapúrban, Hollandiában, Németországban, Franciaországban is egyre több állami intézmény vált nyílt forráskódú operációs rendszerre, illetve nyílt forrású alkalmazásokra. Igaz, a váltás nem halad gyorsan. Valerie Rampi, az adminisztratív ügyekért felelős európai biztos, Siim Kallas szóvivője azt mondta, hogy hamarosan megjelenik egy olyan "stratégiai vázlat", mely érvekkel alátámasztva propagálja majd a szabad szoftvereket. Maga az Európai Bizottság is elkezdte rendszerei átállítását a nyitott forráskódú programokra. (itcafe.hu)
Közbeszerzési Döntőbizottság előtt támadta meg három hazai cég azt 25 milliárd forint értékű közbeszerzési kiírást, mely a közintézményi számítógépek Microsoft ("vagy azzal egyenértékű") szoftverekkel ellátását tűzi ki. Az Open SKM Agency, az ULX és a Multiráció szerint a kiírás versenyellenes, visszaél a törvényben szereplő kivételekkel. A közbeszerzési törvény értelmében jogellenes a kiírásban terméket vagy implementációs megoldást megnevezni, mely alól csak néhány kiemelt esetben lehet eltérni. A kiemelt esetek közé tartoznak az üzemi folytonosságot biztosító kritikus rendszerek frissítései, vagy a különösen jelentős, megkülönböztető innováció. A homogén környezetnek további hátránya a közoktatásban a Microsoft-specifikus tudás születése, miközben a piacon különböző szoftverek is elérhetőek. A Microsofthoz való ragaszkodás a költségeket is fokozza, kifogást emelő cégek szerint a Vista megugrott hardverkövetelményeinek rengeteg géppark nem felel már meg, vagyis egyúttal új számítógépek beszerzése is szükségessé válik, tökéletesen pazarlóan és feleslegesen. (HWSW)
Nem tolerálja tovább az Európai Unió a rendkívül magas mobiltelefonos adatroamingdíjakat - Viviane Reding, az Európai Bizottság távközlési biztosa Barcelonában gyakorlatilag ultimátumot adott a szolgáltatóknak: vagy önként csökkentik a tarifákat, vagy július elseje után az Unió szabja meg az árakat. A szolgáltatók szerint nincs szükség ilyen drasztikus beavatkozásra, az árak ugyanis maguktól is folyamatosan csökkennek, ráadásul egy durva ármérséklés komoly béklyót jelenthetne a fejlesztéseknek. Reding tavaly egy csatát már nyert a mobilcégekkel szemben; akkor a szolgáltatók belementek, hogy az Európai Unió területén egységesen nettó 49 eurócentben maximálják a beszédre vonatkozó roamingtarifákat. Az Európai Bizottság elvárásai szerint a szolgáltatóknak három feltételt kell teljesíteniük júliusig. Először is minden előfizető figyelmét határozottan fel kell hívni arra a tényre, hogy a külföldi mobilinternetért lényegesen nagyobb összegeket kell fizetniük, mint ha az anyaországon belül használnák a rendszert adatátvitelre. Másrészt minden szolgáltatónak be kell vezetnie július elsejéig legalább egy olyan kedvezményes árú tarifacsomag-kiegészítést, mely adott korlátok (forgalom vagy idő alapján) lehetővé teszi, hogy egy EU-s roamingpartnernél a hazaival teljesen egyező díjért cserébe internetezhessen az előfizető. Végül a nagykereskedelmi roamingtarifák jelentős csökkentését várja a Bizottság a szolgáltatóktól, bár azt egyelőre nem tudni, hogy mekkora mértékű ármérséklést tart minimum elfogadhatónak. (itcafé.hu)
Minden eddiginél nagyobb, 899 millió eurós (232 milliárd Ft) bírságot szabott ki az Európai Bizottság a Microsofttal szemben. A cég ezúttal tizenhat hónapra szóló kötbért fizethet visszamenőleg, amiért nem tett eleget Brüsszel 2004 márciusi szabályozásának (az ügyről lásd a Joggyakorlat rovatban Tóth-Lenk Zsuzsanna írását). A bírság nemcsak az összeg nagysága miatt unikum, hanem azért is, mert az EU ötvenéves története során még egy céget sem kellett külön amiatt megbüntetni, hogy nem felelt meg egy trösztellenes döntésnek. Az EU januárban mindettől függetlenül újabb két vizsgálatot indított a Microsofttal szemben. Az egyik vizsgálat, amely az interoperábilitásért dolgozó európai szervezet panaszára indult, többek között az új Office Open XML fájlformátumot veszi górcső alá. A másik termékkapcsolásra vonatkozik: ezúttal az Internet Explorerrel kapcsolatban merült fel hasonló gyanú, mint korábban a MediaPlayer esetében. (Népszabadság Online)
Megjelent az EU Hivatalos Lapjában (Official Journal) a postai monopóliumok lebontásáról szóló direktíva, amely 2010. december 31-éig ad időt a tagállamoknak piacaik teljes megnyitására. Az EU szorosan nyomon követi majd az új irányelv tagállami alkalmazását, illetve annak akadályozására tett bármilyen formájú kísérletet. (Világgazdaság)
Nicolas Sarkozy francia államfő döntése nyomán megkezdte működését az a nemzetgyűlési képviselőkből és médiaszakemberekből álló bizottság, amelynek feladata javaslatokkal szolgálni az új, reklámmentes közszolgálati médiumok jövőbeni finanszírozására. Az államfő azután döntött a bizottság felállításáról, hogy múlt szerdán a francia közszolgálati média valamennyi csatornájának munkatársai sztrájkot hirdettek, így tiltakozva az ellen, hogy a köztelevízióban és a közrádióban megszüntetendő reklámok miatt kieső bevételek kompenzálására egyelőre semmilyen állami garanciát nem kaptak, és így működésük veszélybe került. Sarkozy ígéretet tett arra, hogy egyetlen csatornát sem fog privatizálni a kormány, mert szerinte a digitalizáció korában csak az olyan, több csatornás választékot kínáló televízióknak van értelmük és értékük, mint amilyen a közszolgálati France Télévisions. Az elnök azt is megígérte, hogy minden kieső eurót pótolni fog az állam. Az államfő a reklámok eltörlésére két lehetőség megfontolását javasolta a bizottságnak: az első szerint a közszolgálati tévécsatornákon 2009. január 1-jétől egyáltalán nem lesz reklám, a második szerint a reklámok fokozatosan tűnnének el, eleinte csak este 8 órától. A reklámok megszűnése 840 millió eurós bevételkiesést jelent a köztelevíziónak és 40 millió eurós hiányt a közrádiónak. A France Télévisions bevételeinek 30 százalékát, a Radio France-nak pedig 8 százalékát biztosítják a reklámok. A köztévé vezetősége szerint viszont 1,2 milliárd euróra becsülhető a teljes hiányzó összeg, ugyanis a felszabaduló műsoridőt kitöltő programok gyártási költségeit is biztosítania kell az államnak. Az évi 116 eurós (30 ezer forintos) előfizetési díjat a francia elnök nem kívánja emelni, hanem inkább 1-2 százalékos adót vetne ki minden új vásárlású televízióra, számítógépre, mobiltelefonra vagy DVD-lejátszóra. Elképzelése szerint az így befolyó 170-340 millió eurós összeget a közmédiumok támogatására fordítaná a kormányzat, és a bevételkiesés többi részét a kereskedelmi csatornák hirdetési bevételére kivetendő adóból finanszírozná. (Világgazdaság)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
