2010-ben a Complex Kiadó gondozásában Vörös Imre szerkesztésében jelent meg "Az EU-elnökség. Jogi, szervezeti és tudománypolitikai vetületek" című munka.[1] A könyv többszerzős mű, a szerzői alkotógárda tagjai többségében az MTA Jogtudományi Intézetének munkatársai (Czigler Dezső Tamás, Fekete Balázs, Friedery Réka, Horváthy Balázs, Knapp László, Vörös Imre).
A kötet témaválasztása magától értetődő módon kapcsolódik az EU 2011 első félévi magyar elnökségéhez. A könyv célja - miként az a szerkesztő által írott előszóból is kiderül -, hogy az EU-elnökségben nyilvánvalóan érintett magyar olvasóközönség részére közérthető, de tudományos igényességgel, akadémiai kutatóintézethez méltó nívón megírt ismeretanyagot és összefoglalót nyújtson az Európai Unió elnökségének néhány lényeges szervezeti - intézményi és működési kérdéseiről. Ennek keretében az elnökség, mint intézmény voltaképpeni lényege és természete is bemutatásra kerül. A kötetben szereplő tanulmányok minden tekintetben megfelelnek a fentiekben kitűzött céloknak.
A kötet négy - szerkezetében is elkülönülő - főbb tartalmi egységre osztható fel. Az első rész az Európai Unió működését mutatja be, különös hangsúlyt helyezve az EU tudománypolitikájára. A tudománypolitikai kérdések fontos, az EU működését lényegileg meghatározó intézményrendszerekkel való összefüggésükben kerülnek bemutatásra, így számos fontos információ olvasható a Közös Kutatóközpontról (Joint Research Center), A Tudományos és Technikai Kutatási Bizottságról (Comité de la recherche scientifique et technique), az Európai Tudomány Alapítványról (European Science Foundation), valamint az Európai Kutatási Térségről (European Research Area).
A második fejezet az EU-elnökség intézményét mutatja be részletesen, figyelmet fordítva az elnökség változó modelljeire az intézményrendszerben, valamint az elnökség működésének jogi kereteire és funkcióira. Ezen fejezet fontos érdeme annak elemzése, hogy az Európai Közösség története során - az EU mint intézményrendszer folyamatos fejlődésével - milyen modellváltásokon esett át az elnökség intézménye. Lényeges megállapítás, hogy az EU elnökségének történeti alapmodelljeként az ÉSZAK Tanácsának Elnöksége kerül megjelölésre.
A kötet harmadik fejezete a 2004-es uniós bővítést követő elnökségi modelleket és tapasztalatokat mutatja be, tág teret engedve az egyes elnökségek leírásának. Így részletes elemzés olvasható a mű ezen részében az ír (2004. január 1-június 30.), a holland (2004. július 1-december 31), a luxembourgi (2005. január 1-június 30.), a brit (2005. július 1-december 31.), az osztrák (2006. január 1-június 30.), a finn (2006. július 1-december 31.), a német (2007. január 1-június 30.), a portugál (2007. július 1-december 31.), a szlovén (2008. január 1-június 30.), a francia (2008. július 1-december 31.), a cseh (2009. január 1-június 30.), a svéd (2009. július 1-december 31.), a spanyol (2010. január 1-június 30.), valamint a belga (2010. július 1-december 31.) elnökségről. A bemutatás az aktuális kérdések tárgyalását megfelelő módon elegyíti az aktualitásoktól olykor szükségképpen nehezen szétválasztható tudományos problémák tudományos igényű vizsgálatával. Az egész fejezeten - a kötet tematikájának megfelelő módon - következetesen végigvonul a tudománypolitika mint szakpolitika aspektusainak elemzése az egyes elnökségek alatt.
A mű negyedik fejezetét képező összegzés a hazai, 2011. év első félévében esedékes elnökség, illetőleg értelemszerűen a mindenkori elnökség számára is jól hasznosítható, értékelő jellegű megállapításokat tartalmaz. Ezek közül különös kiemelést érdemel, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után az elnökség működésében hangsúlyeltolódás következik be, mivel egyes funkciók tartalma, gyakorlásának módja változik, azonban a kötet szerzőinek megállapítása szerint szerepváltozásról, a soros elnökség befolyásának számottevő csökkenéséről nem lehet beszélni. A szerzők véleménye szerint a változás inkább akként értékelhető, hogy a mindenkori elnökségnek megváltozott környezetben kell majd helytállnia, és hatékony együttműködést kell kialakítani az új intézményi szereplőkkel.
A kötet végén a 2004-2010-es időszak eseményeit kronológiai sorrendben bemutató összefoglalás, az egyes elnökségek 1958-tól kezdődő feltüntetése, az EU-elnökség működésére vonatkozó jogszabályok felsorolása, a Tanács formációinak listája, valamint a további szakiro-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
