Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!
ElőfizetésA Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság előtt indult ügyben a felperes keresetet nyújtott be alperessel szemben. A kereseti tényállás szerint a felperes az alperessel bérleti szerződést kötött a megépítendő épület, vízi szállítási műtárgy és az azokhoz tartozó terület bérletére (bérleti szerződés).
A bérleti szerződés szerint a felek szándéka az volt, hogy az alperes az ingatlanon a már jóváhagyott építési engedély alapján megépíti a bérleti szerződés melléklete szerinti műtárgyakat, míg a felperes a már jóváhagyott építési engedély alapján saját költségén megvalósítja az alperes tulajdonában lévő vízfelületen a kikötői úszóművet, amelyet az annak átvételétől számított határozott időtartamra kibérel.
A bérleti szerződés szerint az alperesnek kötelezettsége volt, hogy az épületet és a vízi szállítási műtárgyat és a sólyapályát határidőre megépítse. A szerződés szerint a bérbeadó alperes a bérleményeket kivitelezett állapotban, jegyzőkönyv felvétele és a jogerős használatbavételi engedély megléte adja át a bérlőnek.
A szerződés szerint a bérbeadó alperes hozzájárult, hogy a bérlő felperes a vízi műtárgyat kiépítse, fenntartsa és használja. A szerződés szerint a felperes, mint bérlő kötelezettsége volt a működéshez szükséges valamennyi hatósági engedélyt saját költségén, az épület jogerős használatbavételi engedélyének átadását követően, késedelem nélkül intézni és a kikötött határidőig megszerezni.
A felperes e-mailben és ajánlott levélben pedig azonnali hatállyal felmondta a bérleti szerződést.
A felmondás három indokot tartalmazott. Az első az volt, hogy a felperes által megvalósított műtárgy belső oldala közepes és alacsony vízállásnál rendeltetésszerűen nem használható annak ellenére, hogy a tervek szerint annak az idényszerű üzemeltetés mellett a teljes hajózási időszakban korlátozás nélküli üzemeltetést kellett volna biztosítania. A másik indok az volt, hogy a műtárgyra vonatkozó használatbavételi engedély a felmondás napjáig nem került beszerzésre, a műtárgy ezen időpontig nem készült el, balesetveszélyes, arra használatbavételi engedély felperes szerint nem volt beszerezhető. A harmadik indok pedig az volt, hogy az épület nem a bérleti szerződés mellékleteként csatolt mellékleteknek megfelelően készült el, teraszának árnyékolása elmaradt.
Az alperes vitatta a felmondási indokokat és állította, hogy a bérlemény határidőben átadásra alkalmas volt, amit a felperes jogtalanul megtagadott. Az alperes ebből vezette le, hogy a bérlemény átadottnak volt tekintendő, a felperes bérleti díjfizetési kötelezettsége pedig ezzel megkezdődött. Mivel a bérleti díj számlákat a felperes az alperes felszólítása ellenére nem fizette meg, az alperes lehívta a bankgarancia összegét, mely nem fedezte a teljes számlatartozást, és mivel a bankgaranciát a felperes nem töltötte fel, az alperes jogosult volt a szerződést ugyancsak azonnali hatállyal felmondani.
A Választottbíróságnak a perben azt kellett elbírálnia, hogy a felperes azonnali hatályú felmondása az abban megjelölt okok vizsgálata alapján indokolt, megalapozott volt-e vagy sem. Amennyiben ugyanis a felperes megalapozottan mondta fel azonnali hatállyal a bérleti szerződést, úgy ez az alperes viszontkeresetének a sorsát is meghatározta.
A Választottbíróság a műtárgy használhatósága tekintetében megállapította, hogy az épületre vonatkozó jogerős használatbavételi engedély idejében kiadásra került, és határidőben jogerőre is emelkedett. Az engedély annyit jelent, hogy az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelel [193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 37. § (2) és (3) bek.]. A felperes a szerződés aláírása előtt a vonatkozó tervdokumentációt megismerte. A szerződésben a felperes igazolta, hogy a bérleményt saját céljaira alkalmasnak találta. A Választottbíróság a bizonyítási eljárás során nem talált olyan dokumentációt és bizonyítékot, mely igazolta volna, hogy a valóságos partfal eltér a dokumentációban feltüntetettől, illetve, hogy a tervek bármely okból hibásak lennének. A partfal, mint földrajzi képződmény, nem állandó.
A Választottbíróság osztotta az alperes azzal kapcsolatos álláspontját, hogy a kivitelező nem jelzett semmiféle problémát a kivitelezési munkálatok során, és a szerződést követő több év eltelte után, illetve a bérlemények tervezett átadását követő, egy évnél hosszabb eltelt idő után már nem lehet azt kérni a szakértőtől, hogy a partfal, illetve a meder jelenlegi állapotát figyelembe véve állapítsa meg, hogy annak idején milyen esetleges munkálatokat kellett volna elvégezni, hogy a felperes által jóváhagyott tervek szerinti műtárgy használhatósága biztosított legyen. Ezért a Választottbíróság a felmondás ezen indokát nem látta bizonyítottnak, illetve bizonyíthatónak.
Az árnyékolás szerződésellenes hiányával kapcsolatosan a Választottbíróság rögzítette, hogy az alperes az épület és a műtárgy kivitelezésével fővállalkozót bízott meg. A felek az épület kiviteli munkáinak egyeztetése és a munkaterület bejárása céljából a helyszínen megjelentek, ahol a munkálatokat ellenőrizték is. A felek által készített jegyzék az épület árnyékolását nem tartalmazta. A jegyzőkönyv szerint a megállapodott műszaki tartalom elkészült, mely ismét nem tartalmazta az épület árnyékolását. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély kiadásra került és jogerőre emelkedett. A Választottbíróság álláspontja szerint a felek által írásban felvett jegyzőkönyvek eleget tesznek a szerződés írásban történő módosítása követelményeinek, mivel ezeket a jegyzőkönyveket a felperes utólagosan írásban tudomásul vette. A Választottbíróság így ezek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez a felmondási ok nem szolgálhat alapul a felek hosszú távú, határozott idejű szerződésének azonnali hatállyal történő megszüntetéséhez.
A műtárgy elkészülte, illetőleg annak rendeltetésszerű, balesetmentes használata viszont a Választottbíróság álláspontja szerint egy olyan kiemelt kérdés, ami ön-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás