A tanulmány a vagyonkezelő alapítványt olyan magánjogi jogintézményként mutatja be, amelyet kifejezetten a többgenerációs családi vagyontervezés igényeire szabtak, és amely külön törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv mögöttes szabályai alapján működik. Lényegi sajátossága a professzionális portfóliókezelés - ideértve az általa bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon "hibrid trust" jellegű vagyonkezelést is -, és a célhoz kötött, szabályalapú juttatási rend. Kormányzási modelljei az alapítói jogok három lehetséges gyakorlójára - alapító, kuratórium, vagyonellenőr - épülnek, kötelező könyvvizsgálattal és felügyelőbizottsággal vagy protektori jogosítványokkal rendelkező vagyonellenőri kontrollal. Prudenciális korlát a tőkeminimum - jelenleg 600 millió Ft -, a minimumvagyonhoz kötött kifizetés és a három egymást követő évnyi tőkeminimum alatti állapothoz kapcsolt megszűnés. A tanulmány amellett is érvel, hogy egy mérsékelt tőkeminimum-csökkentés, szigorú kockázati és kormányzati szabályokkal párosítva, szélesebb kör számára tenné elérhetővé a jogintézményt a stabilitás sérelme nélkül.
The article examines Hungary's asset management foundation as a private-law structure designed for multigenerational family wealth planning, operating under its own rules and the background provisions of the Civil Code. It highlights the foundation's core feature, professional management of its own portfolio and, uniquely in a "hybrid trust" manner, assets taken under trust management, with distributions tied to purpose-bound, rule-based payouts. Governance can be structured through three holders of founders' rights (founder, board, or supervisory controller), alongside mandatory audit and either a supervisory board or an external controller with protector-like powers. Prudential constraints include a minimum capital (currently HUF 600 million), spending limits anchored to a minimum-wealth floor, and a three-year sub-minimum dissolution trigger. The paper also argues that a moderate reduction of the threshold, paired with strong risk and governance limits, could broaden access without compromising stability.
A magyar jogban az alapítvány[1] sajátos típusaként, a 2019. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vkatv.) alapján kerültek bevezetésre a vagyonkezelő alapítványok. Vonatkozásukban az alapítványokról szóló, a Polgári Törvénykönyvben, a 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) található általános szabályok mögöttes joganyagként szolgának. Vagyonkezelő alapítvány közérdekű célra is alapítható, viszont a jelen elemzés kifejezetten a magáncélra, alapvetően a családi vagyonkezelési célra létrehozott vagyonkezelő alapítványokra koncentrál.[2]
Az alapítványok általános rendszerében is el kell helyezni a vagyonkezelő alapítványt. A korábbi magyar Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) a rendszerváltás után is csak tartós közérdekű célra engedte meg alapítvány létrehozását. A hatályos Ptk. nem írja elő a közérdekű célt, vagyis megnyitotta a magáncélú alapítvány alapításának az útját. A Ptk. rendje szerint viszont az alapító abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, és az alapító hozzátartozója abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása.
A gazdasági és jogi diskurzusban viszont megjelent az igény, hogy természetes és jogi személyek egyaránt létrehozhassanak olyan alapítványokat, amelyek főtevékenységként professzionális vagyonkezelést folytatnak. A bizalmi vagyonkezelés szabályainak lefektetése ezt az igényt nem szüntette meg, mivel nemzetközi példák igazolják, hogy az alapítvány jogi személyként hosszú távon, akár generációkon át is alkalmas magánvagyon kezelésére.[3] A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény célja e piaci igény teljesítése volt, olyan speciális alapítványi forma megteremtésével, amelynek fő tevékenysége a vagyonkezelés.
A vagyonkezelő alapítvány tehát a magánalapítványok új típusaként jött létre. Ahogy általánosan értékelték, "a magyar szabályozás megalkotása illeszkedik az elmúlt évtizedek nemzetközi trendjébe, szabályai az egyes külföldi megoldásokkal versenyképesek."[4]
- 27/28 -
a) Sajátos cél. Ezt a típusú alapítványt az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás céljából alapítható. E speciális alapítvány lényeges rendeltetése, hogy az alapító okiratban meghatározott kedvezményezett(ek) részére vagyoni juttatást biztosítson.[5]
Ezen alapítványi forma lényege, hogy nem feltételezi a konkrét kedvezményezett megjelölését sem, elegendő az olyan alapítói rendelkezés, amely a kedvezményezetti kör beazonosításához szükséges szempontrendszert határozza meg.[6]
Az alapítvány célja nyilvánvalóan nem irányulhat jogellenes, erkölcstelen vagy közrendbe ütköző tevékenységre.[7]
A vagyonkezelő alapítványok céljai rendkívül sokrétűek lehetnek, ezért a vonatkozó törvény elsődleges feladata a közös jellemzők rögzítése, valamint azoknak a sajátosságoknak a meghatározása volt, amelyek e jogintézményt a Ptk.-ban szabályozott általános alapítványtól megkülönböztetik. E speciális alapítványtípus esetében a tevékenység - elsősorban a befektetési és portfóliókezelési feladatok - jelenti a lényegi elkülönítő jegyet.
b) Gazdasági tevékenység. A vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységként a javára rendelt, illetve bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését végezheti.
A vagyonkezelő alapítvány az alapító okiratban meghatározott célok és kedvezményezettek érdekében kifejezetten vagyonkezelésre jön létre, és a tevékenysége révén keletkező hozam biztosítja céljainak megvalósítását.
A vagyonkezelő alapítványok a vagyonkezelési, ezen belül a befektetési tevékenységet kizárólag saját portfóliójuk tekintetében folytatják, harmadik személyek részére befektetési szolgáltatást nem nyújtanak. Gazdasági tevékenységként azonban nemcsak a javukra rendelt, hanem a bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését is elláthatják.[8] Ez érdekes újítás, amelyet úgy értékeltek, hogy vagyonkezelő alapítvány megalkotásával a magyar jogalkotó "a világon elsőként vezette be az úgynevezett hibrid trust megoldását, amely lehetőséget teremt arra, hogy a vagyonkezelő alapítvány nemcsak a javára rendelt, hanem az általa bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését is végezheti."[9]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
