Jelen recenzió Az alkotmánybírósági törvény kommentárja című kötetnek a bírói kezdeményezéssel összefüggő részeit[1] kívánja bemutatni az Alkotmánybírósági Szemle szerkesztősége által indított recenziósorozat keretében.
Egyetértünk a recenziósorozat első elemében foglaltakkal,[2] miszerint a kommentár hiánypótló jellegű, mivel az alkotmánybírósági törvény rendelkezéseit magyarázó kiadvány korábban nem született. Anélkül, hogy megismételnénk a korábban leírtakat, magunk is úgy gondoljuk, hogy az Abtv. első kommentárszerű feldolgozása szakmai kidolgozásában illeszkedik a műfaj legkiválóbbjai sorába.[3]
Különösen felértékeli a kiadvány jelentőségét, hogy az Alaptörvény hatálybalépésével jelentősen megváltozott az alapvető jogok védelmének a rendszere. E változások jelentőségét az Abtv. normaszöveg-javaslatához fűzött indokolás is hangsúlyozza, amely szerint az Alaptörvény az "alapjogvédelem új korszakát nyitja meg azáltal, hogy az alkotmányjogi panasz eljárás keretében [...] lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság az egyedi ügyben hozott bírói döntés esetleges Alaptörvénybe ütközését is megvizsgálja". A bírói döntéssel szemben igénybe vehető alkotmányjogi panasz az Alaptörvény hatálybalépését követően az Alkotmánybíróság jellegadó hatáskörévé vált.[4] Ez egyúttal magával vonta, hogy az általános hatáskörű bíróságok gyakorlatában szükségessé vált az alapvető jogok közvetlen hivatkozása, és felértékelődött az Alaptörvény értelmezésének szüksége. Az Alaptörvény szabályainak végső értelmezője kétségkívül az Alkotmánybíróság, ugyanakkor az alapvető jogok védelmének megváltozott szabályozási környezetében a bíróságok számára az Alaptörvény értelmezése kötelezettséggé vált.
A bírói kezdeményezés jelentőségét ezáltal szükségképpen kiemeli, hogy már a bírósági eljárás folyamán tisztázható: az alkalmazandó jogszabály vagy annak a bírói gyakorlatban követett értelmezése összhangban áll-e az Alaptörvénnyel. A bírói kezdeményezéssel ugyanis "megelőzhető", hogy az eljáró bírónak alaptörvény-ellenes normát kelljen alkalmaznia, és ez a bírói döntés megsemmisítését vonja maga után. Az Alkotmánybíróság ügyforgalmában ugyanakkor nem érzékelhető, hogy az eljáró bírák gyakrabban élnének a bírói kezdeményezés lehetőségével.[5]
Az Abtv. 25. §-a szól a bírói kezdeményezés benyújtásának feltételeiről. Amint arra a vonatkozó kommentárrész szerzője is felhívja a figyelmet, már az Alaptörvényt megelőző időszakban az volt a bírói kezdeményezéssel kapcsolatban felmerülő egyik legfontosabb kérdés, hogy köteles-e a bíró élni ezzel a jogkörével.[6] Az Alkotmánybíróság - összegezve e kérdéssel kapcsolatos két évtizedes gyakorlatát - a 35/2011. (V. 6.) AB határozatban kimondta: alkotmányos követelmény, hogy "a bíró az elé tárt jogvitát alkotmányos jogszabály alapján döntse el". Amennyiben a bíró az előtte folyamatban lévő perben alkalmazandó jog alkotmányellenességét észleli - az alkotmányellenes jogszabály mellőzésére vonatkozó hatásköre hiányában - köteles az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni. Az Alkotmánybíróság rámutatott továbbá arra is, hogy a jogértelmezéssel feloldhatatlan
- 50/51 -
alkotmányellenesség esetén a bíróságnak szükségképpen együtt kell működnie az Alkotmánybírósággal.
Ez az együttműködési kötelezettség az Alaptörvény hatálybalépése után - a megváltozott alapjogvédelmi rendszerben - részben új tartalmat nyert.[7] A bírói döntés alkotmányos felülvizsgálatának a lehetősége ugyanis hangsúlyosabbá tette azt az elvárást a bíróságokkal szemben, hogy az Alaptörvény rendelkezéseire figyelemmel legyenek, és az eljárás során - ha ennek szüksége felmerül - vizsgálják az alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenességét, illetve azt, hogy az irányadó jogszabályok alapján meghozott döntésük az Alaptörvénnyel összhangban áll-e.
Az Alkotmánybíróság és a bíróságok együttműködési kötelezettségének új tartalmat adott az Alaptörvény 28. cikke, amely az Alaptörvénynek a bírói jogalkalmazást érintő egyik legjelentősebb újítása. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény ezen rendelkezésével összefüggésben azt hangsúlyozza gyakorlatában,[8] hogy a bíróságok számára alkotmányos kötelezettségként írja elő: ítélkező tevékenységük során a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék.[9] Ebből a kötelezettségből következik, hogy "[h]a a bíróság az előtte fekvő, alapjogilag releváns ügy alapjogi érintettségére tekintet nélkül járt el, és az általa kialakított jogértelmezés nem áll összhangban e jog alkotmányos tartalmával, akkor a meghozott bírói döntés alaptörvény-ellenes."[10]
A bírói kezdeményezések sok esetben nemcsak alaptörvény-ellenességet állítanak, hanem valamely nemzetközi szerződésbe ütközést is.[11] Ezzel összefüggésben szükséges rámutatni arra, hogy a nemzetközi szerződésbe ütközés kifogása - bírói indítvány esetében is - az egyéb hatáskörökhöz képest tágabb keretek között teszi lehetővé az Alkotmánybíróság vizsgálódását. Ebben a hatáskörben ugyanis az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdésén alapuló hatásköri korlátozás nem érvényesül.[12] Ezért állapíthatta meg az Alkotmánybíróság a 6/2014. (II. 26.) AB határozatban, hogy - figyelemmel az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) döntéseiben[13] foglaltakra - a támadott szabályozás[14] az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) Első kiegészítő jegyzőkönyv I. cikkébe (tulajdon védelme) ütközik. Az Alkotmánybíróság a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata során jellemzően figyelembe veszi a nemzetközi szerződés "hiteles (autoritatív) értelmezésének jogával" felruházott szerv gyakorlatát.[15]
A nemzetközi szerződésbe ütközés körében szükséges még utalni az uniós jog - különösen az alapító szerződések - alkotmánybírósági megítélésére.[16] A testület gyakorlata szerint: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) az Alkotmánybíróság hatásköreinek gyakorlása szempontjából nemzetközi szerződésnek tekinthető, és így nincs akadálya, hogy az indítványozók a magyar jog valamely szabályának nemzetközi szerződésbe ütközését olyan szerződésre tekintettel állítsák, amely egyébként az Alaptörvény E) cikk (2), illetőleg (4) bekezdésének hatálya alá (is) tartozik.[17] Nemrég meghozott döntésében az Alkotmánybíróság ugyanakkor rámutatott, hogy "kifejezetten ellentétes lenne az uniós joggal egy olyan tagállami jogszabály, amely az uniós jogi norma alkalmazásának előfeltételeként megkövetelné az uniós joggal ellentétes tagállami jogszabály alkotmánybírósági megsemmisítését ahhoz, hogy az uniós jogot a hazai jogalkalmazó alkalmazhassa".[18] Abban az esetben ugyanis, ha a nemzeti jog valamely szabálya olyan ellentétben áll az uniós joggal, amely ellentét jogalkalmazói jogértelmezéssel nem oldható fel, "[a]z Európai Unió valamely jogi aktusának a vele kollízióban álló magyar jogszabállyal szembeni érvényesülése érdekében a bíróság az általa elbírálandó konkrét, európai uniós jogi relevanciával bíró ügyben és kizárólag az
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
