"A név bizonyos értelemben forma, amelybe a szülők beletöltik a gyerekeket, amelyet ők aztán kitöltenek." Iselin C. Hermann dán író nem tudta, hogy ezt az öntőformát a gyámhatóság is kalapálhatja Magyarországon. Azt meg végképp nem sejtette, hogy a hivatalok ugyanazon szabályból eltérő következtetéseket vontak le. A következő néhány oldalon arra hívom fel a figyelmet, hogy a Polgári Törvénykönyv egyik bekezdése a közigazgatási szerveknél különböző értelmezést nyert, és feltehetőleg a hatóságok nem egyeztetik egymással azokat a jogszabályokat (sem), amelyek saját eljárásukra vonatkoznak.
Ez a jelenség már önmagában sérti a norma világosságának a követelményét. Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutatott rá arra, hogy a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság - amely az Alkotmányban, ma pedig az Alaptörvényben deklarált jogállamiság fontos eleme - megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon.[2] A testület leszögezte: "A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam - s elsősorban a jogalkotó - kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. Vagyis a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is."[3]
A Ptk. 4:175. §-a a különélő szülők közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogával kapcsolatban a következő rendelkezést tartalmazza: "(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta. (2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása. (3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt."
A Ptk. Kommentár[4] több helyen is utal ugyanerre a rendelkezésre, így a 4:165. §-nál, amely kimondja, hogy a szülőknek, "még ha megállapodásuk szerint egyikük gyakorolja is teljeskörűen a szülői felügyeletet, a gyermek életét érintő lényeges kérdésekben továbbra is közösen kell dönteniük. A 4:175. § (2) bekezdése sorolja fel ezeket a kérdéseket részben tágabban, mint korábban a Csjt., és a kérdésekben való döntés a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság hatáskörébe tartozik [4:175. § (3) bek.]. "A 4:175. §-hoz fűzött jogmagyarázat kitér arra, hogy a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések körét a Csjt.-hez képest a Ptk. kiegészíti a gyermek állampolgárságának megváltoztatásával. A továbbiakban a kommentár a gyermek óvodai környezetének megváltoztatásán, és az iskolaválasztáson keresztül illusztrálja az együttdöntési jog jelentőségét a gyermek sorsának alakulásában. A jogalkalmazással kapcsolatos hivatkozások is az oktatási-nevelési intézmények, illetve a tartózkodási hely megválasztásával kapcsolatosak[5].
Nem tér ki a Kommentár az állampolgárság változás és a névváltoztatás kérdésére, holott nagyon is lényeges a gyermek sorsát érintő kérdések között az állampolgárság, valamint a gyermek nevének megváltoztatása. Miért? Mert mindkettő olyan hatáskör, amelyek esetében törvények határozzák meg az eljárásra jogosult közigazgatási szervek hatásköreit, és ezek közül egyik sem a gyámhatóság. Sajnos a szerzők és jogesetek nem adnak eligazítást a (3) bekezdés értelmezéséhez.
Az értelmezési probléma nem a lényeges kérdéseknek a Ptk. 4:175. § (2) bekezdésében meghatározott körére vonatkozik, hanem abban áll, hogy a (3) bekezdés kiterjeszthető-e, és ha igen, mennyiben az állampolgárság megváltozására, illetve a névváltoztatásra. Hol van a határa a gyámhatóság hatáskörének ezeken a jogterületeken? Vajon a Ptk. feljogosítja-e a gyámhatóságokat arra, hogy elvonják a hatáskörét a köztársasági elnöknek, illetőleg a névváltoztatás tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatalának?
Az állampolgárság megváltozására vonatkozó gyámügyi rendelkezéseket a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) vég-
- 138/139 -
rehajtására kiadott kormányrendeletek tartalmazzák. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Gyár.) 1. § (1) bekezdése alapján a gyámhatósági feladat- és hatáskört:
• a települési önkormányzat jegyzője,
• a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, azaz a gyámhivatal,
• a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.
A gyámhatóságok eljárásaival kapcsolatos részletes szabályokat a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) tartalmazza. Ennek a szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos III. fejezetében általános szabályként határozzák meg, hogy ha az együtt élő vagy különélő szülők a szülői felügyelet közös gyakorlása körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezésre jutni, akkor - a Ptk. 4:166. §-a alapján - a gyámhivatal döntését bármelyik szülő kérheti, ide nem értve a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdéseket. [18. § (1) bek.]A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések körében a gyámhatóság eljárást folytat le, és közös szabály, hogy az egyet nem értő szülőket személyesen meghallgatja, a vita eldöntése céljából közvetítői eljárás igénybevételét rendeli el. A Gyer. a szülőknek a gyermek állampolgárságának megváltoztatásával összefüggő vitája miatti eljárást a járási gyámhivatalokhoz telepíti.
"25. § (1) A gyermek állampolgárságának megváltoztatása kérdésében a szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérheti a gyámhivatal döntését. (2) A gyermek állampolgárságát megváltoztatni kívánó, külföldön letelepedett szülő a kérelméhez csatolja a) a hontalanság elkerülése érdekében azt az okiratot, amely valószínűsíti a gyermek számára a másik állampolgárság megszerzését, és b) a külföldön történt letelepedését, jövedelmét igazoló okiratot. (3) A vita elbírálása során a gyámhivatal mérlegeli, hogy a) a gyermeknek a különélő szülőjével való kapcsolattartását rendező bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e, és b) a gyermek tanulmányainak külföldön történő folytatása, egészségügyi, szociális ellátásokhoz való hozzájutása vagy egyéb körülmények miatt érdekében áll-e állampolgárságának megváltoztatása."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
