https://doi.org/10.59851/mj.72.01.2
Jelen tanulmány azt a kérdéskört vizsgálja meg, hogy a magyar jogban a kutatási tevékenységre irányuló polgári jogi szerződések között eredmény- és gondossági kötelem szempontjából milyen elhatárolás tehető, különös tekintettel azokra az eshetőségekre, amikor nem közvetlenül a felek akarata határozza meg a kötelem jellegét. A tanulmány a hatályos szabályozást a releváns történeti előzményekkel együtt bemutatva, a kapcsolódó bírói döntésekre és a szakirodalom megállapításaira figyelemmel járja körbe az említett kérdést (külön kitérve a kutatási és a tervezési szerződés hasonlóságaira). Végül következtetést fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy a létrejött szellemi alkotás jogi minősítése milyen kihatással lehet a szerződés eredmény-, illetve gondossági kötelmi jellegére.
Kulcsszavak: kutatási szerződés; Ptk.; tervezési szerződés; szellemi tulajdon joga; vállalkozási szerződés; megbízási szerződés
The present study examines the question of the distinction that can be drawn in Hungarian Law between Civil Law contracts for research activities in terms of the duty of result and the duty of care, with particular regard to cases where the nature of the duty is not directly determined by the will of the parties. The study will examine this question, including the relevant historical precedents, the applicable rules and the significant judicial decisions and literature (with particular reference to the similarities between research and design contracts). Finally, it concludes on how the legal classification of the resulting intellectual work may affect the nature of the contractual obligation of result or care
Keywords: research contract; Hungarian Civil Code; intellectual property rights; works contract; personal service contract
A felsőoktatási intézményi és a kutatóintézeti kapacitások üzleti jellegű hasznosítása egyre nagyobb relevanciával bír hazánkban is. Egy kutatási eredmény piaci hasznosíthatóságának esélye potenciálisan nő akkor, ha az üzleti partner minél korábbi fázisban kapcsolódik be. Ennek köszönhetően a kutatási szerződés polgári jogi szabályozásának a kérdése is sürgetővé válik, hiszen a letisztult és kiszámítható jogi környezet elősegítheti a kooperációk számának növekedését. Jelen tanulmány a kutatási szerződések gondossági és eredménykötelem alapján való megkülönböztethetőségét veszi górcső alá, választ keresve arra a kérdésre is, hogy a felek akaratán kívül álló tényezők, például a létrejövő szellemi alkotás jogi minősége befolyásolhatja-e a felek felelősségének kérdését és a kockázat eloszlását?
Jelen tanulmány először a kutatási tevékenységre irányuló polgári jogi szerződések kategorizálásának lehetséges módozatait mutatja be, majd a kutatási szerződés által érintett szellemi alkotások csoportosítását követően ismerteti a vállalkozási és megbízási szerződések elhatárolását. Álláspontot fogalmaz meg a tanulmány arra vonatkozóan, hogy milyen, nem közvetlenül a felek akaratához tartozó tényező befolyásolhatja a kutatási szerződésben létrejött kötelem jogi sorsát, és enged-e eltérést ettől a jogi szabályozás. A téma szempontjából jelentős hatályos jogszabályok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.). Megemlítésre kerül még a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Inno. tv.) és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.). A nem hatályos jogszabályok között a téma szempontjából relevánsnak minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.), a kutatási szerződésnél a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT rendelet és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (a továbbiakban: OMFB) 1/1968. (I. 11.) számú rendelete. Illetve a vállalkozási és megbízási szerződés elhatárolása kapcsán az 1928-as Magánjogi Törvényjavaslat is említést nyer. A jogszabályok értelmezésében iránymutatást nyújtó bírói döntések az alábbiak: a BH 1984.30., az EBH 2000.331., a BH 2002.307., az EBH 2010.2237., a PJD 2021.32. számú döntések és a Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.231/2011/5. számú ítélete. A választottbírósági ítéletek közül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság VB 04256. döntése minősült említésre méltónak az ügyben.
A Ptk. a 6:253. §-a alatt szabályozza a kutatási szerződést, rendszertani elhelyezkedéséből (a XV. cím, tehát a vállalkozási szerződések alatt található) és a szerződés definíciójából[1] következik, hogy főszabály szerint a vállalkozási szerződés szabályai az irányadóak mögöttes jelleggel, azonban ügyleti alapon ettől el lehet térni, és a megbízási szerződés szabályai is kiköthetőek.[2] Az 1959-es Ptk.
- 17/18 -
ugyan nem fogalmazott ilyen egyértelműen a kutatási szerződés behatárolásával kapcsolatban, de rendszertanilag szintén a nevesített vállalkozási szerződések között szabályozta.[3] 1978. március 1. és 1993.október 31. között az 1959-es Ptk. általános (kutatási szerződésekre vonatkozó) szabályai mellett a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT rendelet tartalmazott speciális szabályokat a kutatási (fejlesztési) szerződésekre vonatkozóan. Az 1959-es Ptk.-hoz hasonlóan rendelet is előírta, hogy mögöttes jelleggel "a vállalkozási szerződés általános szabályait, illetőleg a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni".[4] Történetileg a legelső szabályozás az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1/1968. (I. 11.) számú rendelete volt, ami kötelező általános szerződési feltételeket határozott meg a kutatási-fejlesztési szerződések számára. A rendelet külön nevesítette a kutatás-fejlesztési szerződést és a "kutatási-fejlesztési társulásra irányuló szerződéseket" is.
A hazai szakirodalom Lontai Endre 1972-es művére visszahivatkozva, a felek közötti funkció[5] és kockázatmegosztás szempontjából különbséget tesz: a) a vállalkozási szerződés formájában; b) a megbízási szerződés formájában és c) a polgári jogi társasági szerződés formájában megvalósuló kutatási szerződések között. Az egyik legjelentősebb különbség a polgári jogi társasági szerződés és a többi formáció között az együttműködés intenzitásában mutatkozik meg, a vállalkozási és megbízási szerződéseknél ugyanis másodlagos jelleggel, a szerződésekre vonatkozó általános szabályokból levezethetően jelenik meg.[6] Ellenben a polgári jogi társasági szerződésnél, ahol főkötelezettségként van jelen az együttműködés.[7] Faludi Gábor[8] és Görög Márta[9] is ezen kategorizálást vette alapul. Annak ellenére, hogy az OMFB elnökének 1/1968. (I. 11.) számú rendelete óta a magyar jogi szabályozás nem szabályozza külön a polgári jogi társasági szerződés alapján végzett kutatást.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
