Nagy érdeklődéssel olvastam a Jegyzők Országos Szövetsége lapjában megjelent dr. Slánicz Katalin körjegyző és dr. Tilk Péter egyetemi docens értekezéseit a közös önkormányzati hivatalok létrehozásáról és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szabályozása kapcsán felmerült anomáliákról. Kistelepüléseken tevékenykedő jegyzőként jómagam is megosztanám néhány gondolatomat e téma iránt érdeklődőkkel.
A statisztikák szerint hazánk, Magyarország lakosságának több mint 30%-a él községekben. Az ezer lakosnál kevesebbel bíró települések száma meghaladja az 1700-at és ezen belül is kiemelkedő az ötszáz főnél kisebbek száma, úgy 1050 van belőlük. Ebből adódóan Magyarország minden harmadik községében ötszáz főnél kevesebben élnek. A kistelepülések aránya különösen magas a dél-dunántúli megyékben, így szűkebb hazámban, Somogy megyében is. A Somogy megyei kis falvak önkormányzatainak a rendszerváltás óta természetes az, hogy bizonyos feladatok ellátása érdekében együtt kell működniük, egymásra vannak utalva. A megyében az önkormányzatok igazgatási feladatainak ellátására több mint 60 körjegyzőség alakult és működik a mai napig.
A kialakult hivatali rendszert jelentősen megváltoztatja és felülírja a Mötv. szabályozása, hiszen nem általános, hogy e hivatalokat fenntartó önkormányzatok lakosságának száma meghaladja a kétezer főt vagy 7 település tartozzon egy körjegyzőséghez. Az új törvényi szabályozásnak történő megfelelést bonyolítja, hogy a közös önkormányzati hivatalok létrehozásának kényszerén túl Magyarországon egy teljes körű közigazgatási reform zajlik a "jó állam" kiépítésének jegyében, melynek része a járási államizgatás kialakítása, és ezzel együtt a helyi közügyek körébe tartozó hatáskörök, valamint az államigazgatási hatáskörök szétválasztása is. Ezen felül teljes körűen átalakul az önkormányzati finanszírozás is, új alapokra helyeződve normatív helyett feladatalapúvá válik. A pénzügyi ösztönzőkkel létrehozott és mára már "bejáratott" többcélú kistérségi társulások megszűnésével, valamint az Mötv. rendelkezései miatt átalakul az önkormányzati társulások rendszere is. Egyszóval: az önkormányzatok életében szinte minden változik.
Mint minden változás esetén most is rendkívül bizonytalan a helyzet, napról napra jönnek az új információk és bizonyos esetekben ezekkel nem is rendelkezik a kis települési vezetők nagy része. Egy ilyen helyzetben nehéz hosszú távú, egy vagy több település életét jelentősen befolyásoló, megalapozott döntéseket hozni. A közös önkormányzati hivatal létrehozása egy ilyen döntés.
Szakmailag érthető és támogatható az új önkormányzati hivatali rendszer kialakítása, de jó néhány kérdésre még annak ellenére nem ismertek még a válaszok, hogy vészesen közeledik az év vége és az új költségvetési év.
A teljesség igénye nélkül tekintsünk át két kérdéskört azok közül, amelyek leggyakrabban felmerülnek a közös önkormányzati hivatal létrehozását megelőző tárgyalások során:
A körjegyzőségek finanszírozásához most is hozzájárul a központi költségvetés, igaz nem túl bőkezűen, hiszen jó esetben is mintegy 20-25%-át teszi ki a normatíva a működési költségeknek.
Ismerjük az Mötv. szabályozását, mely szerint a hivatal működési költségeit az állam a költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben és az ellátott feladatokkal arányban finanszírozza. Elfogadott költségvetési törvény nincs, az országgyűlés most tárgyalja e törvény tervezetét. A tervezet, amely a parlament honlapján megtalálható, szinte semmit nem mond az önkormányzatok vagy a közös önkormányzati hivatalok finanszírozásáról. Ellenben a törvényhez készült egy módosító javaslat (T/7655/425), melyet szeptember közepén terjesztettek elő és ez részletesen taglalja azt, hogy az önkormányzati hivatal működéséhez mekkora összeget biztosít a központi költségvetés és az hogyan számítandó. Főszabályként 4 580 000 forint/foglalkoztatott fő összegű támogatást irányoz elő és részletesen leírja, hogy a közös önkormányzati hivatalokban ez a létszám miként alakulhat. Sajnos e szabályozás sem egyértelmű, hiszen a 2013. évre jutó költségeket kétfelé bontva 4/12-ed és 8/12-ed arányú finanszírozást állapít meg. Ebből a 2013. év első négy hónapjára járó időarányos támogatás - úgynevezett átmeneti támogatás - annak a figyelembevételével illeti meg az önkormányzatot, ahogy az önkormányzati hivatal működtetéséről 2012. december hónapban gondoskodott. Ha ez igaz, akkor egy négy településes körjegyzői hivatal az év első négy hónapjában időarányosan mintegy másfél millió forint állami támogatásban részesülhet, tehát a közös önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatoknak fel kell készülniük arra, hogy a hivatal első negyedéves működését és a létrehozása során felmerülő költségeket viselniük kell. Egyébiránt a módosító javaslatban szereplő finanszírozás 8/12-ed része elegendő lesz a májustól decemberig terjedő működésre és bízom benne, hogy az irányszámok 2014-évre sem csökkennek. Amennyiben így lesz, akkor a gyakran önhibáján kívül forráshiányos kis önkormányzatok egy jelentős tehertől szabadulnak meg. A törvénymódosítási javaslatban előirányzottakat a hivatalok biztonságos működését megalapozó pozitív intézkedésként értékelem.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
