Hazánk polgári eljárásjogát alapjaiban változtatta meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2018. január 1-jén történt hatálybalépése. A jogszabály az Európában érvényesülő perjogi megoldásokhoz igazodva, illetve a magyar eljárásjogi hagyományokra figyelemmel számos területen hozott módosításokat - melyek közül, véleményem szerint a szakértői bizonyításra vonatkozó szabályanyag megújítása az egyik legkiemelkedőbb. A jogalkotó - szakítva a magyar polgári peres eljárást több, mint hatvan évig meghatározó 1952. évi III. törvény bizonytalan, néhol joghézagokkal övezett szabályozásával[1] - többek között törvényi szintre emelte a magánszakértői bizonyítás jogintézményét, állást foglalt a szakértő hosszú évtizedekig kérdéses szerepkörének tárgyában,[2] továbbá a szakértő alkalmazásának esetkörei is kiterjesztésre kerültek. Így a Pp. megteremtette egy észszerűen és következetesen működő, hatékonyságon alapuló szakértői bizonyítási rendszer törvényi alapjait.[3]
Azonban a Pp. hatálybalépését követően az eredeti célkitűzéseknek ellentmondó, nemkívánatos tendenciák ütötték fel a fejüket a joggyakorlatban - melyekre a Pp. alkalmazásának tapasztalatai, az Alkotmánybíróság határozatai, valamint a jogalkalmazó szervek visszajelzései is rávilágítottak. Az ellentétes jogértelmezések által bizonytalanná vált joggyakorlat körüli problémák feloldása végett a törvény egyes rendelkezéseinek finomhangolása, átgondolása vált szükségessé, amely indokolttá tette a Pp. első novelláris módosítását - ezt a feladatot a 2020. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Pp. Novella) volt hivatott megvalósítani. Jelen tanulmány során azt vizsgálom, hogyan hatott a Pp. Novella hatálybalépése a szakértői bizonyításra vonatkozó rendelkezésekre, valamint a szakértői bizonyítás mely területeit érintették a jogszabályi változások.
A Pp. alkalmazásával kapcsolatban felmerült visszajelzések alapján a szabályozás rugalmasabbá tétele, a joganyag egyszerűsítése elengedhetetlenné vált. Erre tekintettel a Pp. Novella elsődleges célja, hogy megkönnyítse a jogkereső közönség bírósághoz fordulása jogának gyakorlását - mindezt úgy, hogy a tervezett változtatások mellett is biztosíthatók maradjanak a koncentrált per feltételei, fennmaradjanak az osztott perszerkezet előnyei és a felek önrendelkezési joga is messzemenően érvényesüljön.[4] A Pp. Novella reformjainak első olvasatra való áttekintését követően megállapítható, hogy az újítások többsége a peres felek igényérvényesítéséhez[5] köthető, hiszen legfontosabb novumként a jogszabály a keresetlevél előírásaihoz kapcsolódó előírásokat észszerűsíti, könnyíti a jogi képviselő nélkül eljáró felek bírósághoz fordulását, egyszerűsíti a keresetváltoztatás, ellenkérelem-változtatás megtételére irányadó rendelkezéseket.[6] Így jogosan merül fel a kérdés, hogy a Pp. szabályait módosító törvényben hol kapott helyet a szakértői bizonyítás?
A Pp. Novella az alapjaiban megreformált szakértői bizonyítás általános szabályait nem érinti. Ennek oka abban lelhető fel, hogy a Pp. által kimunkált rendszer a hatálybalépés óta eltelt évek alatt hatékonynak, jól működőnek bizonyult, ebből adódóan a jogalkotó nem látta szükségességét a szabályanyag módosításának. Azonban a Pp. Különleges eljárások címet viselő Hetedik Részének bizonyos rendelkezései néhány helyen módosításra szorultak, amely korrekciók kapcsolatban állnak a szakértői bizonyítás jogintézményével is. A változtatások főként a személyi állapotot érintő perekben mutatkoznak meg, így véleményem szerint e rendelkezések közelebbi elemzése mutatkozik célszerűnek.
A Pp. 334. §-ának alapján, a per megindítását megelőzően, avagy annak folyamatban léte alatt az érdekelt fél ké-
- 33/34 -
relmére előzetes bizonyításnak van helye, amennyiben a bizonyítás a per folyamán, illetve annak későbbi szakaszában nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna; a bizonyítás előzetes lefolytatása a per elkerülését, illetve észszerű időn belül történő befejezését elősegíti; vagy a bizonyítás előzetes lefolytatását jogszabály megengedi. A Pp. Novella által beiktatott 434. § (6) bekezdése rögzíti, hogy a személyi állapotot érintő perekben e feltételek fennállása nélkül is helye lehet előzetes bizonyításnak, különösen akkor, ha a kiskorú gyermek érdekei megkívánják - erre korábban csak gondnoksági és származási perekben kerülhetett sor. A Novella indokolása alapján e kiegészítésre az eljárások rugalmasabbá tétele érdekében[7] volt szükség.
Ez a szabály érdekes kérdést vet fel a keresetek összekapcsolása tárgyában, amely a szakértői bizonyítással is szintén összefügghet. Hiszen felvetődik a kérdés, hogy a házassági bontóperben előterjesztett házastársi közös lakás használatának rendezése tárgyában (ahol a házastársi közös lakás értékének megállapítása céljából szakértőt lehet igénybe venni) van-e helye előzetes bizonyításnak, a Pp. 334. §-ában foglalt feltételek hiányában is? Tágabb értelemben megfogalmazva: a személyi állapotot érintő perek közös, speciális szabályait lehet-e alkalmazni a kapcsolt keresetek elbírálása során?[8] Ahhoz, hogy a kérdésre átfogó választ kapjunk, célszerű megvizsgálni a Pp. 455. §-át, valamint a 462. passzust.
A házassági perek különös szabályai között található 455. § (1) bekezdése kimondja, hogy a házastársak utolsó közös lakás használatának rendezése és a házastársi tartás kapcsolható össze a házassági perrel. Bár vagyonjogi igényekről van szó, elválasztásuk indokolt volt: hiszen, ha a felek egyező akaratnyilvánítással kérik a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2)-(3) bekezdésekre alapozva, egyezségüknek ki kell terjednie az utolsó közös lakás használatának rendezésére is, amíg a házastársi tartásra csupán eshetőleges jelleggel terjedhet ki. A kiskorú gyermek érdekeinek védelme szintén kardinális szempont, mivel célszerűvé teszi, hogy e kérelmek egyetlen perben kerüljenek elbírálásra.
A Pp. kommentárok a 455. §-hoz fűzött magyarázatokban mindössze csak arra térnek ki, hogy a házassági bontóperhez kapcsolható névviseléstől való eltiltásra - ha arra a házassági perben kerül sor - a személyi állapotot érintő perek különös szabályai alkalmazandók, míg, ha ezen igényt külön perben érvényesítik, az eljárást a Pp. általános szabályai szerint kell lefolytatni.[9] Mindezekre tekintettel analógia alapján megállapítható, hogy amennyiben a házassági bontóperben kapcsolt keresetként jelenik meg a házastársak utolsó közös lakás használatának rendezése iránti igény, e kérdésben helye van előzetes bizonyítás elrendelésének, mivel kivételt képez a Pp. általános eljárási szabályai alapján elbírálandó házassági vagyonjogi igényektől, illetve szoros összefüggésben áll a kiskorú gyermek érdekével, melyre hivatkozással különösen helye van a törvényen alapuló előzetes bizonyítás elrendelésének a személyi állapotot érintő perekben.[10]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
