Alig telt el egy év és Visegrády Antal professzor, a PTE Jog- és Állambölcseleti Tanszékének vezetője, az MTA doktora, újabb művel jelentkezett.
Az új tankönyv a Jog- és Állambölcselet címet viseli és a Dialóg Campus Kiadó gondozásában látott napvilágot az Institutiones Iuris sorozat részeként.
A mű jelentőségét nagyban növelik a következő tényezők. Először: 1970 óta nem jelent meg jog- és állambölcseleti tankönyv. Másodszor: ez mindenben megfelel a rendszerváltás követelményeinek a jogi oktatásban. Végül, de nem utolsó sorban a legfrissebb kutatási eredményekre épül.*
A Jog- és Állambölcselet című tankönyv tizenkettő fejezetben tárgyalja a diszciplina legfontosabb témaköreit.
Az I. fejezet az állam- és jogtudományok tárgyával és rendszerével, a jog- és állambölcselet tárgyával, valamint a jogi kultúrával foglalkozik.
A szerző felfogása szerint a jog- és állambölcselet elméleti és filozófiai jellegű, általános állam- és jogtudomány, amely egyúttal gyakorlatorientált is.
A jog- és állambölcselet főbb témakörei az alábbiak:
- az állam és a jog keletkezésének, fejlődésének, társadalmi meghatározottságának kérdései, a politikai rendszer ebben játszott szerepe (genetikus problémák),
- az állam és jog fogalma,
- az állam és jog belső szerkezete és egymáshoz való viszonya (strukturális problémák),
- az állam és a jog társadalmi hatásának, funkcióinak kérdése (funkcionális problémák),
- az állam és a jog helyessége (axiológiai problémák),
- az állammal és a joggal foglalkozó gondolkodás történetének kérdései, beleértve napjaink jellemző elméleti felfogásait is,
- az állam és a jog kutatásának tudományelméleti és módszertani kérdései, középpontban az állam és jogelmélet tudományelméleti kérdéseivel. (1.1-3. p.)
A jogi kultúra fogalmának kifejtésére és csoportosítására (külső-belső, regulatív-orientatív) kerül sor ezek után. A szerző kifejti, hogy a kultúra és a jog között állandó a kölcsönhatás, amelyet két alapvető tételben lehet összefoglalni: egyfelől a jog egyik összetevője az adott társadalom kultúrájának, másfelől pedig nincsen olyan jog vagy jogrendszer sem, amelyet ne hatna át a társadalom kultúrája.
Ezek után Visegrády Antal érdekes és napjainkban időszerű problémájával, a "jogátültetéssel" (jogtranszplantációval), valamint az új, a kialakulóban lévő "európai jogi kultúrával" foglalkozik. A szerző hangsúlyozza, hogy az Európai Unió joga nem egyenlő az "európai jogi kultúra"-val, hanem az európai jogi kultúrák terméke. Az "európai jogi kultúra" most van kialakulóban, melynek jelei pl. a technikai jogszabályok sokasodása és ezzel egyidőben a jogrendszer egységének és vertikális pluralitásának erősödése. A jövendő európai közös jog ugyanakkor többet jelent mint a különböző jogterületek szabályainak egyre inkább megvalósuló összhangját.
Az Európa-jog eurocentrikussága nem jelenti azt, hogy csak a nyugat-európai államok jogrendjeire építkezik. Az USA-ból, Ausztráliából és Új-Zélandból is átvett jogi megoldásokat. A jövő egyik kérdése az, hogy ez a komplex, ám homogén jogrend hogyan fogadja be majd a kelet-európai államok jogi hagyományait. (1.4. p.)
A mű II. fejezete a jogbölcselet modern és posztmodern irányzatait taglalja.
Ebben a fejezetben a szerző a modern és posztmodern jogbölcselet vezető irányzatait veszi górcső alá. Így például foglalkozik a neoanalitikai jogtudomány képviselőivel: Herbert Hart, Joseph Raz, Ronald Dworkin elméletével.
A jogi moralizmussal, melynek fő képviselői: Lon Fuller, Deryek Beyleveld, Roger Bronsword.
Ezután sorra veszi a kritikai jogelmélettel (Critical Legal Studies, CLS) foglalkozó gondolkodókat, külön kiemelve a feminista jogelméleti irányzat képviselőit (Kennedy Unger Cathrine A. MacKinnon Susan Est-richt).
A jog gazdasági elemzése irányzat merően új oldalról, a gazdaság oldaláról közelít a joghoz. Főbb képviselői: Guido Calabresi (normatív gazdaságtani irányzat, Richard Posner; pozitív gazdaságtani irányzat, Cento Veljanovski).
Az Igazságosság elméletek (Fridrich Audust Hayek, John Rawls) modern jogbölcseleti irányzatát követően Humberto Maturana chilei biológus által kidolgozott autopoiézis-koncepciót alapul vevő a jog autopoietikus elméletével foglalkozó irányzat részletes bemutatása következik. Ezen irányzat képviselői: Niklas Luhmann, Günther Teubner.
Ezen modern jogbölcseleti irányzatokat követően Visegrády professzor a skandináv jogelmélettel foglalkozik. A skandináv realizmus alapvető meglátása az, hogy az olyan jogi fogalmak, mint pl. érvényesség vagy kötelezettség, nem rendelkeznek objektív valósággal és valódi hatásukért adott eljárásokra és a nyelvhasználatra irányuló pszichológiailag kondicionált reakciókra támaszkodnak. Képviselői, pl. Axel Hagerström, Vilhelm Lundstedt, Ross, Olivecrona. Ezen fejezet az amerikai és skandináv realizmus hasonló és eltérő jellemzőinek tárgyalásával zárul.
Meg kell jegyezni, hogy a szerző a későbbiekben több elemet beépít ezekből a saját gondolatrendszerébe. (2.1-2.7. p.)
"A társadalmi normák és a jog" címet viseli a tankönyv III. fejezete. (3.1-3.4. p.)
Bevezetésül a szerző tisztázza a norma mibenlétét és fajtáit. Rámutat arra, hogy a norma általános jelentése szerint magatartási szabály, amely a lehetséges cselekedetek közül előírja a helyeset, a követendőt. A normák közös, jellemző tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek a következők: általánosság, érvényesség, is-mételtség, hipotetikus szerkezet, normativitás, szankció, reciprocitás és értékviszony.
Fajtáit tekintve szintén többfajta normát különböztetünk meg. (Pl.: nyitott normák, zárt normák, anyagi kötelező erő normái, formális kötelező erő normái, értékelést felállító normák stb.)
Ezt követően a szerző kitér a jognak egyéb társadalmi normákkal (erkölcs, szokások, vallás és méltányosság) való sokrétű kapcsolatára is.
Külön kiemelést érdemel a jog és méltányosság kérdésköre. Először megismerkedhetünk a méltányosság tudománytörténetével (pl. Arisztotelész, Platon elméletével), majd a szerző részletesen elemzi az uzuális és a legális méltányosság mibenlétét. A nyugat-európai kodifikált jogrendszerek méltányosság koncepcióját követően, a magyar jogfejlődést tekinti át. (3.1-3.3. p.)
A különböző társadalmi normák és a jog kapcsolatában hangsúlyozza, hogy a jogi szabályozás hatékonyságának fontos kondicionáló tényezőiről van szó.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
