A hivatásos sportolók sporttevékenységére irányuló szerződések esetében is releváns és vizsgálandó kérdésként merül fel a szerződések klasszifikációja és elhatárolása. A kérdés relevanciája egyrészről abban rejlik, hogy az adott szerződéstípus jellege határozza meg a szerződő felek jogait és kötelezettségeit az egybehangzó akaratnyilatkozatuk révén létrejött jogviszony keretein belül. Másrészről pedig a szerződéses keretrendszer megválasztása jelentős mértékben függ a szerződés tárgyát képező tevékenység természetétől. Az előbb említett alapvetés nyomán megfigyelhetjük, hogy az üzleti szférában kialakuló gyakorlatok és maga a sport dinamikája folyamatosan újabb és újabb kérdéseket, illetve problémákat vetnek ebben a tárgykörben. Ezért a tanulmány célja, hogy összevesse az egyes minősítő szempontokat és tényezőket a hivatásos sportolók sporttevékenységére irányuló szerződések tekintetében.
The classification and delimitation of contracts for the sporting activities of professional sportsmen and sportswomen is a relevant issue to be examined. The relevance of this issue lies, on the one hand, in the fact that the nature of the type of contract in question determines the rights and obligations of the contracting parties within the framework of a legal relationship established by their consensual expression of will. On the other hand, the choice of contractual framework depends to a large extent on the nature of the activity which is the subject of the contract. In the light of the foregoing, it may be observed that the evolving practices of the business world and the dynamics of sport itself are constantly raising new questions and problems in this area. Therefore, the aim of this study is to compare the various qualifying criteria and factors with regard to contracts for the sporting activities of professional sportsmen and sportswomen.
Die Einordnung und Abgrenzung von Verträgen über die sportliche Betätigung von Berufssportlern ist eine relevante Fragestellung, die es zu untersuchen gilt. Die Relevanz dieser Frage liegt zum einen darin, dass die Art des jeweiligen Vertragstyps die Rechte und Pflichten der Vertragsparteien im Rahmen eines durch ihre übereinstimmende Willensäußerung begründeten Rechtsverhältnisses bestimmt. Zum anderen hängt die Wahl des vertraglichen Rahmens in hohem Maße von der Art der Tätigkeit ab, die Gegenstand des Vertrags ist. In Anbetracht der vorstehenden Ausführungen ist festzustellen, dass die sich entwickelnden Praktiken der Geschäftswelt und die Dynamik des Sports selbst ständig neue Fragen und Probleme in diesem Bereich aufwerfen. Ziel dieser Studie ist es daher, die verschiedenen Qualifikationskriterien und -faktoren für Verträge über die sportliche Betätigung von Berufssportlern zu vergleichen.
Az egyes szerződéstípusok esetében irányadó eltérő szabályozás miatt is fontos beazonosítani a hivatásos sportolókkal kötött szerződések típusát és az azokat meghatározó aspektusokat,[1] ugyanis ez a kísérlet rámutathat esetleges hiányosságokra, illetve további megválaszolandó kérdésekre a sporttevékenyégre irányuló jogviszonyokkal kapcsolatban. Ezért a tanulmány célja, hogy áttekintse a hivatásos sportolók foglalkoztatása céljából alkalmazott munkaszerződés és megbízási szerződés közötti határvonalat meghatározó aspektusokat, illetve azon körülményeket, amelyek a két szerződés elhatárolását nehezíti és a két jogviszony hipotetikus összeolvadását eredményezheti.
A hivatásos sportolók foglalkoztatásával kapcsolatban alapvetően két szerződéstípus áll rendelkezésre. A sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban Stv.) rendelkezései szerint a sportszervezettel kötött munkaszerződés vagy megbízási szerződés keretében fejtheti ki a sportoló a tevékenységét. Mindkét jogviszony a magánjogi normák - és a munkaszerződés ezen belül a munkajog magánjogi - rendszerében helyezkedik el, mégis mindkét szerződés típusnak megvannak azon sajátos ismérvei, amelyek a szerződő felek jogait és kötelezettségeit meglehetősen eltérő módon szabályozzák egymáshoz képest. Egyik ilyen szempont - amely azonnal felmerül e tárgykörben - a felek közötti hierarchikus viszony a munkaszerződés relációjában, illetve az egymás mellé rendelt pozíció a megbízási jogviszony keretében. Az előbb említett két szerződéstípus markáns jellemzőit összevetve, jelentős eltérést figyelhetünk meg a tevékenység kivitelezésére vonatkozó szabályozások tekintetében. Hiszen alapesetben a munkaszerződés kere-
- 32/33 -
tében a munkavállaló, azaz a tevékenységet kivitelező fél önállótlanul végzi a munkáját, míg a megbízási jogviszony alapján eljáró megbízott kötetlenebb formában teljesíti a rábízott feladatot. Jelen esetben a sportolók szemszögéből jól érzékelteti a dilemmát azon példa, miszerint a munkaszerződéssel foglalkoztatott sportoló köteles megjelenni azokon a versenyeken és edzéseken, amelyekkel kapcsolatban a munkáltatói jogot gyakorló személy a sportszervezet képviseletében úgy rendelkezik. A Ptk. 6:27. §-a alapján a megbízási szerződés keretében a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles, azonban - a polgári jogi jogviszonyokra alapesetben irányadó diszpozitivitás jegyében - a felek akár megállapodhatnak abban is, hogy - a küzdősport szférában elterjedt nemzetközi gyakorlatot követve[2] - a sportoló maga dönti el, hogy mely versenyeken kíván részt venni, illetve miként alakítja az edzéstervét. Ebből az okból kifolyólag a rendszerváltást megelőzően is fontos kérdésként merült fel a munkaviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok elhatárolása, ugyanis a perek tekintetében kiemelt jelentőséggel bírt a szerződésekből fakadó jogok és kötelezettségek megállapítása. A piacgazdaságra való átállást követően a jogviszonyok elhatárolása inkább az adó és a foglalkoztatással járó terhek meghatározása miatt vált fontossá.[3]
Azonban a hivatásos sporttevékenységre irányuló szerződések esetében az előbbi ok miatt fontos vizsgálni a jogviszonyok elhatárolásának kérdését és problematikáját, ugyanis az Stv. 8. § (1) bekezdése szerint a sportoló megbízási díja a számviteli törvény szerint bérköltségként kerül kifizetésre, tehát az adó és a foglalkoztatással járó terhek elkerülése kevésbé indokolják a klasszifikációt, amely folytán a kérdés jelentősége érdekes módon a rendszerváltás előtti célokhoz kanyarodik vissza a klasszifikáció tekintetében, a piacgazdaság ellenére.
Mindezek alapján adódik a kérdés, hogy miként lehet a meglévő klasszifikációs szempontok alapján elhatárolni a hivatásos sportolók sporttevékenységre irányuló szerződését, ugyanis egyik vagy másik jogviszonyból eltérő jogok és kötelezettségek származnak, amelyek jelentősen befolyásolhatják a sporttevékenység kivitelezésének módját.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
