Rendkívüli taggyűlések a Gt. 5 1. § (2)-(3)-(4) bekezdése, illetve a Ct. 54. § (1) bekezdés d) pontjának összehasonlítása. Az 1988. évi VI. törvény is figyelemmel volt a társaság életében kisebbségben maradt tagok jogainak védelmére. Az 1997. évi CXLIV. törvény a korábbi szabályozást új alapokra helyezte, mikor az 51. §-ban 3 fő kérdésben szabályozta a kisebbségvédelmet.
A szabályozás jellemzője, hogy csak minősített kisebbségnek engedélyez meghatározott jogosítványokat, amelyeket a társaság ügyvezetése köteles akceptálni.
Igényük elutasítása vagy a döntés halogatása esetén a cégbíróságtól, vagy a peres bíróságtól kérhetnek jogvédelmet.
1. A kisebbségi jogok első területe a társaság legfőbb szervének összehívására irányuló kezdeményezés joga.
2. A másik terület az utolsó éves beszámolóval, illetve az utolsó 2 év ügyvezetésével kapcsolatos könyvvizsgáló kirendelése kezdeményezésére vonatkozik.
3. A harmadik terület a vezető tisztségviselők által okozott károk megtérítésére vonatkozik, abban az esetben, ha a taggyűlés a Gt. 29. § (1) bekezdése alapján szabályszerűen benyújtott ilyen indítvány tárgyában a határozathozatalt mellőzte.
Ezt az igényt peres eljárásban kell a kisebbségben maradt tagoknak érvényesíteni.
A későbbiekben a szabályozás első két területével foglalkozom, mert gyakorlati tapasztalatokkal itt rendelkezem.
A Gt. 51. § (1) bekezdése szerint, ha a szavazatok legalább 1/10-ét képviselő tagok az ok és cél megjelölésével kérik, az ügyvezető a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles a taggyűlés összehívására. E rendkívüli taggyűlésen a tagoknak a javasolt napirenden túl dönteniük kell arról, az összehívás indokolt volt-e, vagy sem, s ha nemleges határozatot hoznak, a taggyűlés összehívásának költségeit a kezdeményezőkre háríthatják.
Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított 30 nap alatt a taggyűlést nem hívja össze, az indítványozók a cégbírósághoz fordulhatnak, s ha a rendkívüli taggyűlés költségeit vállalják, és az összes többi feltételt biztosítják, a cégbíróság hívja össze 30 napon belül a legfőbb szerv ülését.
A Gt. 51. § (3) bekezdése szerint, ha a taggyűlés elveti azt az indítványt, amely szerint
- az utolsó éves beszámolót, avagy
- az utolsó 2 év ügyvezetésében előfordult bármely eseményt könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazók legalább 1/10-ét képviselő tagok a taggyűléstől számított 30 napon belül jogvesztés terhe mellett előterjesztett indítványára a cégbíróság rendeli el. Ha a cégbíróság a kérelemnek helyt ad, a könyvvizsgálót ő jelöli ki, költségeit azonban a társaság köteles előlegezni. A cégbíróság által összehívott taggyűlésen a tagok döntenek arról, hogy a felmerült költségeket a társaság, vagy az indítványozók viselik.
A Ct. 51. §-ban szabályozott eljárás speciális eljárás, tehát a törvényességi felügyeleti eljárás szabályai nem vonatkoznak rá. Így az indítványt a cégnek nem kell megküldenie nyilatkozattételre, ez a 30 napos határidőbe nem is férne bele.
Itt azt kell igazolni, hogy a tagok legalább 10%-a terjesztette elő az indítványt, az okot és a célt megjelölve, azt az ügyvezető átvette és 30 napon belül nem hívta össze a rendkívüli taggyűlést, nyilatkozni kell továbbá arról, hogy az indítványozók a feltételeket biztosítják és a költségeket előlegezik.
Érdekes, hogy a Gt. 51. § (1) bekezdése nem állapít meg határidőt a kérelem előterjesztésére, csak az 51. § (2) bekezdésénél, pedig indokolt lett volna.
Ami az ok és a cél megjelölését illeti. Tehát sem az ügyvezető, sem a cégbíróság nem mérlegelheti a rendkívüli taggyűlés összehívásának indokoltságát, köteles a kérelemnek eleget tenni, elegendő garancia az, hogy az indítványozó a költségek megfizetését vállalja?
Azért nem árt az intézkedés előtt tájékozódni!
Az egyik kérelemnél például az ügyvezető a felhívásra a taggyűlés jegyzőkönyvekkel igazolta, hogy az indítványozó által megjelölt tárgykörökben a taggyűlésen már határoztak, ott a kérelmező részt vett, és elfogadta a határozattervezeteket, később meggondolta magát. A bíróság az indítványt elutasította, mert a tag a bizonyítékok felsorakoztatása után nem látta értelmét, hogy a költségeket fedezze.
A Gt. 51. § (1)-(2) bekezdései szerinti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Jellemző, hogy az indítványozók, a jogi képviselők irodájába kérik a taggyűlést összehívni, mert csak úgy tudják vállalni a lebonyolítást, félő, hogy az ügyvezető a cég székhelyén a taggyűlést meghiúsítja. Ezt az érvelést a cégbíróság nem fogadhatja el, ha a szerződés eltérően nem rendelkezik, a feltétel biztosításának hiánya esetén a kérelem elutasításra kerül, de akkor is, ha a tagoknak nincs jogi képviselőjük.
A költségek megállapítása is nehéz kérdés.
Ismerni kellene a helyszínt és a tagok körülményeit. Feltételezésekre alapítva megállapíthatunk egy összeget, legfeljebb ha később a tagok bizonyítják, hogy a taggyűlés költsége kevesebb volt, rendelkezünk a letét egy részének visszautalásáról. A kérelmezők egy része, már a költségek megelőlegezésére való felhívás után meggondolja magát akkor is, ha az indítvány megalapozottnak látszik.
A Gt. 51. § (1)-(2) bekezdései szerinti eljárásban a cégbíróság az indítványozók által megjelölt tárgyban a taggyűlést a cég székhelyére összehívja. Jogosult-e, ha ezt a cég társasági szerződése megengedi, a határozatképtelenség esetére a következő taggyűlés időpontjáról is rendelkezni? Álláspontom szerint nem, ez esetben viszont a bíróság feleslegesen dolgozott.
A Gt. 52. § (3) bekezdésénél a könyvvizsgáló kirendeléséhez szükséges, hogy a taggyűlés az ott írt tárgykörökben indokolatlannak minősítse a könyvvizsgáló igénybevételét, vagy e napirendben a szabályszerűen előterjesztett indítvány kérdésében a határozathozatalt mellőzze. Ennek az indítványnak azonban csak olyan cégeknél van értelme, ahol nem alkalmaznak könyvvizsgálót.
Ott tehát szükséges előzetesen taggyűlést tartani, az indítványt a taggyűlés megtartásától számított 30 napon belül kell előterjeszteni, mely határidő jogvesztő. A bíróság döntési határidejét nem állapítják meg, és a kirendelés is mérlegelhető. Azzal viszont, hogy indokolt kérelem esetén a szakértő költségeit a társaságra hárítják, a kirendelés megtorpedózható. A szakértő költségeit a bíróság nem viselheti, de ha azt a társaság nem előlegezi, a kérelmet elutasítani, mert annak megfizetését a cégeljárásban nem lehet kikényszeríteni.
Míg a Gt. 51. § (1)-(2) bekezdései esetén, ha a bíróság az indítványnak helyt ad, és a taggyűlést összehívja, a végzése ellen nincs helye fellebbezésnek, ha a könyvvizsgálót kirendeli - álláspontom szerint - végzése ellen van helye fellebbezésnek, és természetesen elutasítás esetén is.
Míg a taggyűlés összehívásáról a bíróságnak 30 napon belül kell dönteni ám az indítvány elutasítására nem állapít meg határidőt, ami azt is jelenti, hogy fellebbezéssel támadható az elutasító végzése.
Mi a helyzet akkor, ha a taggyűlés összehívásáról a bíróság objektív okokból nem tud 30 napon belül dönteni?
A taggyűlést 15 napon belül kell összehívnia, de a költségek előlegezésénél is adódhatnak bonyodalmak. Ha a bíróság a taggyűlést összehívja, végzése ellen akkor sincs helye fellebbezésnek, ha a 30 napos határidőt túllépi?
Az 1997. évi CXLV. törvény (1) bekezdésének d) pontja értelmében a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lezárásaként a kérelem indokoltsága esetén a cég törvényes működésének helyreállítása céljából összehívhatja a társaság vezető testületét.
A két eljárás lényegesen különbözik egymástól. A Gt. 51. §-ban meghatározott eljárás a Gt.-ben szabályozott társasági formákra vonatkozik, míg a Ct. 54. § (4) bekezdés d) pontja a fenti társaságokon túl a Ct. hatálya alá tartozó szövetkezetekre, erdőbirtokossági társulatokra és vízgazdálkodási társulatokra is.
Az igazsághoz tartozik, hogy a szövetkezeteknél és a társulatoknál gyakorlatilag kivitelezhetetlen lenne ezt az intézkedést alkalmazni, hiszen a tagjairól a bíróság nem vezet nyilvántartást és számuk hónapról hónapra változik, a tagok felderítése és meghívása rendkívüli többletmunkát igényelne.
A törvényességi felügyeleti eljárásra a Pp. nemperes eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ha a Ct. másként nem rendelkezik.
Az eljárásban szünetelésnek és bizonyításfelvételnek - az okirati bizonyításon kívül nincs helye.
Az eljárást a Ct. 52. § (1) bekezdésében felsorolt szervezetek, illetve az kezdeményezheti, aki az eljáráshoz fűződő jogi érdekét valószínűsíti, de a cégbíróság hivatalból is folytathat le törvényességi felügyeleti eljárást, ha a Ct. 50. § (1) bekezdésében foglaltakat megállapíthatónak ítéli.
Kérelemre indult eljárásban köteles a kérelmet, illetve az indítványt a cégnek megküldeni nyilatkozattétel végett. Az eljárás megindítása határidőhöz kötött, és az eljárásban a cégbíróság csak a Ct. 54. § (1) bekezdésében foglalt intézkedéseket alkalmazhatja. A kérelmező nem kötelezhető az eljárás költségeinek viselésére, az eljárásban a jogi képviselet sem kötelező.
A törvényességi felügyeleti ügyek száma nem jelentős, de annál bonyolultabbak, eldöntésük körültekintést igényel, megítélésük során nagy segítséget jelentenek a Legfelsőbb Bíróságnak e tárgyban megjelent eseti döntései.
A Gt. 51. § értelmezését még nem segíti a joggyakorlat, de biztos vagyok abban, hogy ebben a körben is nagyszámú eseti döntés fog megjelenni. ■
Visszaugrás
