2012. december 3-án a Magyar Igazságügyi Akadémia a csőd és felszámolási ügyeket intéző bírák számára szervezett képzést. Az ott felmerült kérdéseket, és a többségi, illetve kisebbségi véleményt összefoglaltuk, mert úgy véljük, hogy az ott megbeszéltek nemcsak a bírák, hanem minden fizetésképtelenségi eljárással foglalkozó szakember számára segítséget nyújthatnak.
Nem minden kérdésben sikerült egységes jogi álláspontot kialakítani. A szöveg tartalmazza a felmerült kérdéseket és az azokra adott válaszokat, illetve az esetleges eltérő álláspontokat. (Vastagítottan szerepel a tanácskozáson kialakított álláspont.)
10/11
A gyakorlatban egyre gyakrabban merül fel, hogy az adós vezető tisztségviselőjének a személye bizonytalanná válik a felszámolási eljárásnak a fizetésképtelenség vizsgálata szakaszában, mert az új tisztségviselővel kapcsolatos változásbejegyzésre valamilyen okból nem kerül sor.
A Ctv. 22. § (1) bekezdése szerint "A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait." A (3) bekezdés értelmében a cég a cégjegyzékbe bejegyzett adatra, illetve a cégnyilvántartásban szereplő - az adat igazolására szolgáló - okiratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, hogy az adat a Cégközlönyben közzétételre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve okiratot már korábban ismerte.
Kérdés: A bíróság a cégnyilvántartásban szereplő, vagy a be nem jegyzett vezetőtől származó nyilatkozatot köteles figyelembe venni és értékelni?
A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak csak a cégjegyzékben szereplő bejegyzett adatokat kell vizsgálnia, és azokat figyelembe vennie, vagy pedig köteles a cégnyilvántartásba benyújtott, a cégbíróság által még el nem bírált bejegyzéseket is figyelembe venni akkor, amikor azt vizsgálja, hogy az adós képviselőjétől származik-e a nyilatkozat?
A tanácskozáson kialakult álláspont szerint meg kell különböztetni az alábbi eseteket:
- Ha a cégnyilvántartásba bejegyzett vezető állítja, hogy megszűnt a vezető tisztségviselői jogviszonya, bár a cégnyilvántartás még őt tünteti fel. Ilyen esetben a bejegyzett vezetőnek be kell csatolnia azokat az iratokat, melyek a vezető tisztségviselői jogviszony megszűnését alátámasztják, s amennyiben lemondás történt és a Gt. 31. § (2) bekezdésében írt 60 napos határidő is eltelt a lemondás bejelentésétől és nincs új bejegyzett vezető tisztségviselő, a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a Pp. 74. §-a alapján ügygondnokot kell kirendelnie, és neki kell az iratokat kézbesítenie.
- Ha a cégnyilvántartás tartalmaz bejegyzett vezető tisztségviselőt, ám a társaság legfőbb szerve új vezető tisztségviselőt választott, a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak az új vezető tisztségviselő bejegyzéséig a korábbit kell a gazdálkodó szervezet vezetőjének tekinteni. Ennek oka az, hogy a felszámolási eljárást lefolytató bíróság a közhitelű cégnyilvántartás adatait köteles figyelembe venni, és nem vonhatja el a cégbíróság hatáskörét a társasági határozatok megítélése és bejegyzése vonatkozásában. A bejegyzésig tehát ilyen esetben a korábbi vezető tisztségviselő nyilatkozatait kell figyelembe venni.
- A bejegyzett cégjegyzésre jogosulttól eltérően csak akkor lehet figyelembe venni az adós legfőbb szerve által megválasztott új vezető tisztségviselőt, amennyiben az adós már felszámolás alatt áll és cégjegyzésre jogosultként a felszámoló van bejegyezve, ám az adós legfőbb szerve új vezető tisztségviselőt választott, mely a társaság belső jogviszonyaiban gyakorolja a vezető tisztségviselő jogait, illetve kötelességeit. Az új vezető feladata az adós képviselete lehet a felszámolás során [kivéve a Cstv. 41. § (2) bekezdését].
Ilyenkor azért kell a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak megítélnie, hogy az adósnak ki a belső jogviszonyaiban a vezető tisztségviselője, mert a cégnyilvántartásba nem kerülhet bejegyzésre - ezért a cégbíróság sem bírálja el a beadványt -, ugyanakkor a felszámolási eljárásban való képviseleti jogát állítja.
1. Kifogás
Kérdés: Ha az egyik hitelező a vagyonfelügyelő ellen kifogást terjeszt elő azért, mert az a másik hitelező igényét befogadta, s a másik hitelező követelésének a jogalapját vagy összegét kifogásolja, akkor a bíróságnak a vagyonfelügyelő tájékoztatásával egyidejűleg a támadott hitelező részére is meg kell-e küldenie a kifogást a beavatkozás - Pp. 54. § - lehetőségét felkínálva számára a vagyonfelügyelő oldalán?
A kialakult álláspont szerint a kifogást a vagyonfelügyelőnek történt megküldéssel egyidejűleg kötelező megküldeni annak a hitelezőnek is, akinek a követelését érinti a kifogás, s egyidejűleg a beavatkozás lehetőségéről kell tájékoztatni.
Amennyiben az elsőfokú eljárásban az érintett hitelező beavatkozóként eljárt, úgy az eljárást befejező határozat elleni jogorvoslatban támadhatja a kifogás tárgyában hozott döntést.
E kérdés körében az a polgári eljárásjogi alapelv merül fel, hogy az, akinek a jogáról, követeléséről döntenek, lehessen fél az eljárásban. Az eljárás speciális jellege miatt nem a két hitelező jogvitáját kell a bíróságnak elbírálnia, hanem az egyik hitelező a vagyonfelügyelőnek a másik hitelező követelése tárgyában tett nyilatkozatát támadja. Ez a helyzet - függetlenül attól, hogy a kifogás elbírálására igen rövid a határidő - kötelezően azt igényli, hogy annak, akinek a jogát a kifogás érinti, részt vehessen az eljárásban.
11/12
2. Moratórium alól kivett követelések
Cstv. 11. § (1) bek. a) pont a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és kezdő időpontja után keletkezett […] a villamosenergia- és földgázellátásért fizetendő díjak (beleértve a rendszerhasználati díjakat is), valamint minden egyéb, szolgáltatási kötelezettség alapján járó vagy külön jogszabályban meghatározott közműdíj
Kérdés: A megjelölt részt kizárólag a szolgáltatók felé való teljesítésként kell értelmezni, vagy a bérbeadó által továbbszámlázott gáz-, áram- és rendszerhasználati díjat is?
A kiakult álláspont szerint a bérbeadó által fizetett és átszámlázott ilyen díjak - a szövegből megállapíthatóan - nem tartoznak ide. Ugyanakkor a 11. § (1) bekezdés d) pontja szerinti - gazdasági tevékenység folytatásához - vállalt fizetési kötelezettségi körbe tartoznak.
Kérdés: Ha az adós nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének a bérbeadó felé, mivel szankcionálható ez a mulasztás, illetve szankcionálható-e egyáltalán?
A moratórium alól kivett követelésekre semmilyen módon nem vonatkozik a csődmoratórium, illetve az, hogy az adós csődeljárás hatálya alatt áll.
Az adósnak egyenként kell a moratórium alá nem tartozó követelések jogosultjaival megállapodni - ha nem tudja őket kifizetni -, mely megállapodások nem részei a csődegyezségnek. Ha az adós a moratórium alól kivett követeléseket nem fizeti meg, ez a csődegyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedése után - függetlenül attól, hogy a bejelentkezett hitelezőivel egyezséget kötött, és az egyezségben foglaltakat teljesíti - alapjául szolgálhat egy felszámolási kérelemnek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
