A büntetőeljárásban végig érvényesül a duplikáció tilalma, tiltott a kétszeres eljárás (ne bis in idem), a kétszeres értékelés, a kétszeres elvonás. A kétszeres eljárás azonban - jogerős ügydöntő határozat nélkül - nem kétszeres büntetés (res iudicata), a kétszeres kötelezés pedig - végrehajtás nélkül - nem kétszeres elvonás. A gazdasági társaság alapítójának, tagjának, tulajdonosának, ügyvezetőjének és magának a gazdasági társaságnak a vagyona elkülönül. Ezt a vagyonelkobzás büntetőjogi intézkedés alkalmazásánál is figyelembe kell venni, s nem egyfajta kettős vagy mögöttes, avagy vagylagos felelősség érvényesül, hanem az, hogy aki bűnösen gazdagodott, attól lehet és kell, kizárólagosan a bűnösen szerzett vagyont elvonni. Ha pedig a nemzetközi magánjog a polgári jog, a családjog, a kereskedelmi jog, a munkajog anyagi jogi szabályainak nemzetközi jogviszonyokra történő alkalmazásánál keletkező összeütközéseket képes rendezni, akkor a "nemzeti közjognak" is képesnek kell lennie - ha a jogalkalmazás önmagában nem alkalmas erre - a közigazgatási jogban az adóhatósági kötelezés, illetve a büntetőjogban a vagyonelkobzás kollízióját feloldani, de nem a kétszeres kötelezés, hanem csupán a kétszeres elvonás tilalmával.
Tárgyszavak: ne bis in idem, vagyoni szankciók, végrehajtás, ítélkezési gyakorlat
A költségvetési csalások (korábban adócsalások) miatti büntetőeljárások egyik neuralgikus pontja, hogy ki gazdagodott a költségvetést megrövidítő összeggel, kitől lehet és kell azt (határozattal) elvonni, majd azt (végrehajtással) behajtani. A büntető jogszabályok látszólag megfelelően rendezik, a Kúria testületi döntései[1] látszólag megnyugtatóan értelmezik a vagyonelkobzás kérdéseit, a végeredmény azonban általában mégiscsak az, hogy az állam kiesett adóbevétele sem a büntetőeljárásban, sem a közigazgatási eljárásban nem kerül megfizetésre, s ennek oka nem csak a végrehajtás nehézségeiben keresendő és lelhető fel.
Az adóhatósági kötelezést és a vagyonelkobzást szabályozó jogszabályok célja, hogy a kiesett adóbevételt behajtsák, a bűnösen szerzett vagyont elvonják, a megsértett jogrend eredeti állapotát helyreállítsák (in integrum restitutio). Amikor azonban a büntetőeljárásban a terhelttel szemben - akinek a zár alá vett, lefoglalt vagyona értéke messze meghaladja az elkövetés összegét - azért nem rendelnek el vagyonelkobzást, mert az adóhatósági eljárásban a kiüresített, felszámolás alatt álló, felszámolás eredményeképp megszüntetett, jogutód nélkül megszűnt gazdasági társaságokat kötelezték az elmaradt adóbevétel (nyilvánvalóan végrehajthatatlan) megfizetésére, akkor - megítélésem szerint - Az Alaptörvény 28. cikke által megkövetelt teleologikus és józan észnek megfelelő értelmezés igencsak csorbát szenved.
A büntetőeljárásban természetesen érvényesül a duplikáció tilalma, tiltott a kétszeres eljárás (ne bis in idem),[2] a kétszeres értékelés, a kétszeres elvonás. A kétszeres eljárás azonban[3] - jogerős ügydöntő határozat nélkül - nem kétszeres büntetés (res iudicata), a kétszeres kötelezés pedig - végrehajtás nélkül - nem kétszeres elvonás. A későbbiekben ismertetett és elemzett jogesetből az az általánosítható következtetés vonható majd le, hogy több jogági szankció esetleges vagy vélt kollíziója nem eredményezheti azt, hogy a meg nem fizetett adó behajtása, a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány megtérítése, megtérülése - akár ellentmondó jogszabályok, akár nem végiggondolt jogértelmezés és jogalkalmazás miatt - elmaradjon.
- 334/335 -
A vagyon közgazdasági értelemben az egy személyt megillető javak és pénzügyi tételek nettó értéke; az összes aktívák és az összes passzívák különbsége. Jogi értelemben a vagyon (universitas juris) a személynek a dolgokra vonatkozó és más személyekkel szemben fennálló anyagi természetű (pénzben kifejezhető értéket jelentő) jogai és kötelezettségei összessége. A vagyon ilyen értelemben kiterjed a személy tulajdonában lévő ingó és ingatlan dolgokra, az őt megillető, illetve terhelő anyagi jellegű követelésekre és tartozásokra. Nem terjed ki a vagyon fogalma a pénzben ki nem fejezhető - nem vagyoni - javakra (személyiségi jogokra, családi, politikai stb. jogokra). A vagyon jogokból (aktívák) és kötelezettségekből (passzívák) áll, ezek különbözete a vagyon tiszta értéke. A vagyon egyes elemei a vagyontárgyak. Ha egy vagyon eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg, ez a vagyonközösség. A vagyonközösség tagjai a közösség fennállása alatt szerzett jogokból közösen részesednek, és közös a vagyon tekintetében a felelősségük. Lehetséges továbbá közös vagyon is, amikor ugyanazon a vagyonon többen osztoznak (közös tulajdon).[4] A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság esetében az alapító vagyona és a társaság vagyona elkülönül, ezért a gazdasági társaság vagyona az alapító szempontjából "idegen dolog".[5]
A vagyonelkobzás büntetőjogi intézkedés,[6] a bűnösen szerzett (illetőleg a törvényesen szerzett, de bűncselekmény elkövetésére, bűnözésre fordított vagy arra szánt) vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy elvonása, akár az elkövetőtől, akár mástól az állam javára. A vagyonelkobzás hatálya alá tartozó vagyon magában foglalja a bűncselekményből eredő, illetve azzal összefüggő (pénzben kifejezhető értékkel bíró) javakat, és azok hasznát is.[7] A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni.[8] A vagyonelkobzás alkalmazásában vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékű jogot, követelést, továbbá bármely, pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is érteni kell.[9]
A költségvetési csalás elkövetőjével szemben, ha a bűncselekmény a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel függ össze, a költségvetési bevétel csökkenésével azonos mértékű vagyonelkobzást kell elrendelni. A kétszeres elvonás tilalmára tekintettel, amennyiben a kiesett bevétel megfizetésére, a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény, illetve a jóváhagyott céltól eltérően felhasznált pénzeszközök visszafizetésére az annak kapcsán eljárni jogosult hatóság az elkövetőt vagy azt a gazdálkodó szervezetet, amelyik azzal gazdagodott, már kötelezte, nincs helye vagyonelkobzás alkalmazásának. Amennyiben a kötelezés nem éri el a bíróság által megállapított bevételkiesés, jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény, illetve a jóváhagyott céltól eltérő felhasználás mértékét, az intézkedést - az egyéb feltételek fennállása esetén - a fennmaradó részre kell alkalmazni. A vagyonelkobzást az elkövetővel szemben, illetve abban az esetben, ha az ilyen vagyonnal nem az elkövető, hanem gazdálkodó szervezet gazdagodott, az utóbbival szemben kell elrendelni.[10]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
