Jelen tanulmány a SZMJVÖ[1] Bölcsődéi és Gyermekjóléti Központja Család- és Gyermekjóléti Központ (továbbiakban: Központ), valamint a SZKTT ESZI[2] Család- és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: Szolgálat), különösen a Központ kapcsolattartási ügyeletének speciális szolgáltatási egységére vonatkozó, a pandémiás időszakban kialakult gyakorlati tapasztalatain alapul. A Központ számos speciális szolgáltatást biztosít,[3] így többek között a kapcsolattartási ügyeleti szolgáltatást is, ezért a mediátor szakmai működése részben a Központhoz, részben a kapcsolattartási ügyelet rendszeréhez kapcsolódik.[4] A pandémiás helyzet a mediátor szerepét, szakmai tevékenységét alapvetően átalakította, figyelemmel arra is, hogy a megváltozott helyzetben a professzionális működést számos, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (továbbiakban: EMMI) által kiadott szakmai útmutató, illetve szakmai iránymutatás segítette, valamint eljárásrend segíti.
Fontosnak tartom, még ha "villanófényben is", de ismertetni ezen időszakok rendkívüli szabályozási kereteit, valamint bemutatni a mediátor helyzetét pandémiás időszak egyes periódusaiban, mind Központban, mind a Központ kapcsolattartási ügyeleti rendszerében.
A pandémiás időszak a gyermekjóléti szolgáltatáson belül is átalakította szinte valamennyi szakmai tevékenységet, kommunikációs lehetőségeket, miután az EMMI 2020. március 20-án külön Útmutatót adott ki a család- és gyermekjóléti szolgáltatók részére a koronavírus terjedésének megelőzésére és a kockázatok csökkentésére veszélyhelyzet fennállás alatt követendő eljárásokra (a továbbiakban: 1. Útmutató).[5] A dokumentum a Központ és a Központ kapcsolattartási ügyeletének rendszerét és a mediátor szerepét is érintette.
A Gyermekvédelmi törvény[6] szerint a kapcsolattartási ügyelet a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett: konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújt; vagy gyermekvédelmi közvetítői eljárást, mediációt biztosít,[7] melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása, illetve önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatás nyújt. Emellett a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően, felügyeletet ellátó szakembert biztosít, vagy más szakember jelenlétét teszi lehetővé, amelyről tájékoztatja a hatóságot.
Az 1. Útmutató a Szolgálat és Központ meglévő feladatai mellé általánosan, minden ellátási forma esetében szükséges, a veszélyhelyzettel kapcsolatos egészségügyi feladatokat fogalmazott meg. E feladatok a mediátor számára általánosan a Központhoz kapcsolódó kötelezettségek voltak, melyek azonban a kapcsolattartási ügyeleti szolgáltatásban foglalt specifikus (klasszikus) mediátori és egyéb feladatait is áthatották. A Központ mediátora számára is pluszkötelezettségként jelent meg, hogy figyelnie kellett az ügyfeleknél a tünetek megjelenését, közvetítenie kellett abban is, hogy az ügyfél a há-
- 45/46 -
ziorvossal telefonon tudja felvenni a kapcsolatot. Figyelemfelhívó, tájékoztató kötelezettsége körében a mediátornak is fel kellett hívnia az ügyfelei figyelmét arra, hogy ne hagyják el otthonaikat, főleg hozzátartozóikkal, segítő szakemberekkel érintkezzenek, a telefonos, és elektronikus kapcsolattartást alkalmazzák. A mediátor általános egészségügyi feladatává vált, hogy telefonon, illetve elektronikus úton érdeklődjön az ügyfelek egészségi állapotáról, és tegyen felajánlást a szükséges segítségnyújtásra.[8]
A mediátornak is fokozott figyelemmel kellett lennie a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, a krízishelyzetek elhárítására, egyének, családok, idősek, rászorulók életvezetési képességének megőrzésére.[9]
Az általános mediátori feladatok közé tartozott a veszélyeztetett korosztály ellátásába történő bekapcsolódása (ezt Központ és Szolgálat együttesen végezte). A jelentkezők, a listán meghatározott keretben, élelem, gyógyszer és melegétel-ellátást kaptak, költségtérítéses formában. Amennyiben a mediátor, illetve a Központ valamelyik munkatársa ezt a többletfeladatot nem vállalta, akkor a Központban, ügyeleti munkát látott el. A mediátor általános feladatává vált az is, hogy a Központ többi munkatársával figyeljék, segítsék az egyszemélyes család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtókat.[10]
A mediátorok eddigi speciális feladatai az 1. Útmutató különleges rendelkezései alapján szintén átalakultak. A Központ tanácsadói részére általában, így a tanácsadói munkakörben foglalkoztatott mediátorok (továbbiakban: mediátor[11]) számára is kötelezővé vált a speciális feladataik újratervezése, hogy azokat főleg, személyes találkozást nem igénylő formában tudják folytatni. Amennyiben a mediátor azt rögzítette, hogy a mediátor szolgáltatása (egyes munkafolyamatok, vagy valamennyi) csak személyes jelenléttel végezhető, ezt a szolgáltatást fel kellett függeszteni (csakúgy, mint pl. a pszichológiai tanácsadást, családterápiát, jogi segítségnyújtást, fejlesztő pedagógiai szolgáltatást). A mediátornak számolnia kellett azzal is, hogy a Központban megnövekedett egyes szolgáltatásai iránti igény.[12]
Az 1. Útmutató rögzítette, hogy a veszélyhelyzet időszakában a felügyelt kapcsolattartás szolgáltatását szüneteltetni kell (kellett). A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Pro Bono Gyermekjogi Központja az 1. Útmutatóhoz kapcsolódó észrevételében többek között azt fogalmazta meg, hogy a felügyelt kapcsolattartással összefüggő kérdések esetében a kapcsolattartások kérdéskörében önálló állásfoglalás kiadása lenne szükséges, illetve problémásnak tartották a "szünetelés" kifejezést, hiszen ez a későbbi esetleges pótlások esetében jelent problémát.[13]
Bár a felügyelt kapcsolattartás során nem kell feltétlenül mediátort alkalmazni, a Központban hétköznap, a kapcsolattartási ügyeleti szolgáltatást egy mediátor látja el. A szombati felügyelt kapcsolattartási alkalmakon több, nem mediátor végzettséggel vagy nem mediátor tanácsadó munkakörben foglalkoztatott (pl. esetmenedzser, más tanácsadó) munkatárs is ellátta a felügyeletet ellátó szakember feladatait. A felügyeletet ellátó munkatársak tevékenységét hétköznap a mediátor tanácsadó jelenléti koordinációja, szombaton a Központ vezetője, vagy helyettese személyes jelenléte segítette.
A Központ kapcsolattartási ügyeletén belül kapcsolatügyeleti szolgáltatást is működtet, a mediátor tanácsadó munkakörben foglalkoztatott mediátor részvételével. A kapcsolatügyelet a szülő-gyermek kapcsolat ápolására, javítására, újbóli kiépítésére kidolgozott önálló szakmai módszertani programmal rendelkező szolgáltatás, amelynek célja, hogy érvényesítse a gyermek mindkét szülővel való közvetlen kapcsolattartásának a jogát.[14] Egyes, páros és sétáló mediációban is folynak a tárgyalások. A mediátor nemcsak a folyamatot tartja kézben, hanem témákat is meghatároz és ezért sokkal aktívabb, kreatívabb.[15] A sétáló mediáció olyan elmérgesedett viszony esetén kerül alkalmazásra, amikor jogosan lehet tartani a veszekedések állandósulásától, vagy akár a fizikai agressziótól. Ezen eljárási mód során a felek nem találkozhatnak egymással, külön szobában tartózkodnak, ezért a mediátor "sétál" a felek között, így közvetítve a témával kapcsolatos információkat, ajánlatokat.[16] A felügyelt kapcsolattartásra vonatkozó szünetelési előírások természetesen a kapcsolatügyeleti szolgáltatásban személyes részvétellel érintett családokra is vonatkoztak. A mediátor tájékoztatta a kapcsolattartásra jogosult és kapcsolattartásra kötelezett felet, hogy a szolgáltatás szünetel és ezzel egyidejűleg a mediátor nyilatkoztatta őket arról, hogy a kapcsolattartást átmenetileg telefonos, illetve elektronikus formában tudják- e működtetni, és ha igen, milyen gyakorisággal. A nyilatkozatokról feljegyzést kellett készíteni és bekerültek az aktájukba.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
