Az Infokommunikáció és jog 49. számában Eszteri Dániel mutatta be a folyóirat olvasóinak a Bitcoin névre hallgató elektronikus fizetőeszközt Bitcoin: Az anarchisták pénze vagy a jövő fizetőeszköze? című cikkében.[1] Jelen írásom célja, hogy Eszteri írásához kapcsolódva, azt kiegészítve ismertessem meg az olvasót a Bitcoin néhány gazdasági és műszakibb jellegű vetületével, valamint, hogy beszámoljak az előző cikk óta történt néhány említésre méltó eseményről.
A Bitcoin egy anonim, nyílt forráskódú, interneten használható virtuális pénzeszköz. A korábbi elektronikus pénzeszközökkel szemben a Bitcoin tranzakciók jóváhagyása a hálózaton elosztva, peer-to-peer technológiával történik, így nincs szükség központi szabályozó testületre, ami a pénzeszköz értékét változtathatná vagy a felhasználókat szankcionálhatná.
A Bitcoin egy crypto-currency, melynek koncepcióját 1998-ban Wei Dai fektette le. Crypto-currencynek olyan digitális valutákat nevezhetünk, amelyek különböző kriptográfiai eljárásokra épülve védik a fizetőeszköz biztonságát és nehezítik meg a hamisítást. Wei Dai-t a crypto-anarchia nevű utópisztikus koncepció ihlette meg, és egy utópisztikus jövő lehetséges pénzét írta le b-money névre hallgató protokollvázlatában[2].
Satoshi Nakamoto 2008. október 31-én publikálta tanulmányát, mely Wei víziójának gyakorlati megvalósítását írja le[3]. Satoshi ekkorra már regisztrálta a www.bitcoin.org webcímet és javában dolgozott a felvázolt rendszer megvalósításán. A Satoshi Nakamoto álnév mögött megbújó fejlesztő (vagy fejlesztők) 2009 januárjában indította el a működő rendszert, az első Bitcoin blokk (vagyis a genezis blokk) generálása 2009. január 3-án történt[4].
A Bitcoin használatához internetkapcsolatra, virtuális pénztárcánk kezeléséhez kliensprogramra, valamint értelemszerűen ezek használatához számítógépre vagy fejlettebb mobiltelefonra van szükségünk. Személyi számítógépeken a www.bitcoin.org címen elérhető, eredetileg Satoshi által fejlesztett "hivatalos" kliens a legelterjedtebb, de különböző platformokra és speciális felhasználásokra tucatnyi alternatív kliens is létezik.
A Bitcoin gerince a blokklánc. Ez gyakorlatilag egy adatbázis, amellyel minden felhasználó rendelkezik, és tartalmazza az összes eddig lezajlott tranzakciót. Ezáltal minden egyes felhasználó láthatja nem csak azt, hogy a rendszerben létező Bitcoin érmék adott pillanatban melyik címhez tartoznak, hanem vissza is tudja követni azok összes tranzakcióját, egészen az érme generálásáig, létrejöttéig. Az adatbázis megtekintéshez az átlag felhasználóénál magasabb programozási ismeretek szükségesek, ezért a teljes adatbázis online is elérhető, böngészhető és kereshető formában.[5]
A blokk tehát az az egység, amelybe a még jóvá nem hagyott tranzakciókat összegyűjtik, és ezt új láncszemként fűzik hozzá a már meglévő blokklánchoz. Egy blokk fix méretű fejlécből és változó méretű tartalmi részből áll. A fejlécbe kerülnek a blokk információi, így például az érvényesség ellenőrzéséhez szükséges adatok. A blokk tartalmi részébe kerül a hálózaton közzétett érvényes tranzakciók azon része, amit a blokk generálója belefoglal. A frissen közzétett tranzakciók többsége az első vagy második adandó alkalommal a következő generált blokk részévé válik, vagyis 10-20 percen belül a blokklánc része lesz, de protokoll ezt nem köti ki, így előfordul olyan, hogy órák is eltelnek a blokkba foglalásig.[6] A felhasználó dönthet úgy, hogy a tranzakció összegén felül egy tranzakciós díjat is hajlandó fizetni, ezzel növelve a tranzakció blokkba foglalásának esélyeit. A blokk első tranzakciója mindig egy különleges tranzakció, amely egy meghatározott összeget (jelenleg 50 BTC) jutalmaz a blokk generálójának.[7]
A blokklánc kifejezés arra utal, hogy a blokkok közt szigorú egymásutániság áll fenn, amit a rendszer úgy biztosít, hogy minden blokk fejléce tartalmazza az őt megelőző blokk hash-ét. Mindig az a leghosszabb blokklánc az érvényes, amelyen belül minden blokk érvényes, és a lánc a genezis blokkal kezdődik.
A blokkláncban minden érméhez tulajdonosának nyilvános kulcsa van hozzárendelve. A tranzakciók gyakorlatilag üzenetek, amelyekben az érmék előző gazdája az érmékhez rendeli azok új gazdájának nyilvános kulcsát, és a tranzakció érvényesítése érdekében saját titkos kulcsával írja alá azt.[8]
A rendszer azon szereplőit, akik számítógépeik számítási tudását az új blokkok generálására szentelik, bányászoknak nevezzük. A bányász feladata, hogy a tranzakciókat összegyűjtse, és azokat számítási feladatok elvégzésével jóváhagyja. Ezért a munkáért cserébe a rendszerben előre kódolt mennyiségű jutalomösszeget, valamint ezen felül a tranzakciókat kezdeményezők által opcionálisan fizetett tranzakciós díjakat kapja. Persze nem csak egy bányász van a hálózatban, így versenyhelyzet alakul ki, ahol a véletlen számok alkalmazása miatt bárki nyerhet, azonban a nagyobb számítási kapacitással rendelkező bányászok nyilván nagyobb eséllyel generálnak blokkot és kaparintják meg a jutalom Bitcoin összeget és a tranzakciós díjakat.
A blokkgenerálás rendszerességének megtartása érdekében a nehézségi szintet minden 2016 blokk legenerálása után újra meghatározza a beépített algoritmus. A cél, hogy átlagosan 10 percenként jöjjön létre egy új blokk, így ez alapján 2016 blokk létrejöttének pontosan 2 hétig kell tartania; amennyiben ennél rövidebb idő alatt történt, úgy a nehézségi szint emelkedik, ellenkező esetben csökken. Így a Moore-törvényében megfogalmazott exponenciális számítási kapacitás növekedés nincs hatással a generálás gyorsaságára.[9]
A blokkgeneráláshoz komoly számítási kapacitásra van szükség. Az ilyen kriptográfiai jellegű feladatok megoldására a videokártyák grafikus processzorai a legalkalmasabbak. A Bitcoin bányászok gyakran drága, nagy teljesítményű videokártyákba ruháznak be, és a több grafikus kártya felhasználásával épített célszámítógépek sem ritkák.
Digitális javaknál felmerül egy probléma, ami a fizikai formában létező eszközöknél nem. Egy adott pénzérme vagy bankjegy csak egyvalaki tulajdonában lehet (itt fizikai tulajdonlásról beszélünk). Digitális javakat azonban korlátlan mennyiségben másolhatunk, így több, az eredetivel egyező másolatpéldány jöhet létre. Nyilvánvaló, hogy ha egy digitális pénzről beszélünk, akkor nem engedhető meg, hogy ugyanazt az érmét valaki több helyen is elköltse, és ezáltal egynél több személy birtokolja. Ennek megoldására a Bitcoin rendszerben a résztvevők csak azt a tranzakciót fogadják el érvényesként egy adott érme elköltésére, amelyik időben előbb következett be.
A kriptográfia rejtjelzéssel, titkosírásokkal és kódolással foglalkozó tudományág. A Bitcoin protokoll esetében egy sor kriptográfiai művelet biztosítja a rendszer biztonságos működését. A felhasznált módszerek közt szerepel nyilvános kulcsú rejtjelezés és hash eljárások használata. A nyilvános kulcsú rejtjelezésben a felhasználóknak matematikailag összefüggő titkos és nyilvános kulcspárjaik vannak. A nyilvános kulcsból nem fejthető vissza a titkos kulcs, így az nyilvánosan terjeszthető. Egy adott nyilvános kulccsal kódolt üzenetet csak a hozzá tartozó titkos kulccsal lehet visszafejteni. A hash eljárások tetszőleges hosszúságú adatot egy előre megadott hosszúságúra képeznek le. A bemeneti adat legapróbb változásának is jelentős változást kell okoznia a hash eredményében, így megfelelő alkalmazás esetén ez kiváló módszer adatok egyezőségének vizsgálatára.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
