Puskás Bálint váratlan 2025-ben bekövetkezett halála szegényebbé tette az alkotmányjog világát. Puskás Bálint személyében nem csak egy volt alkotmánybírót veszített el az alkotmányjog tudomány, hanem egy értékes embert is. Természetesen az alkotmánybírói pozíció nem választható el az embertől, mert a jogi vélemények és elképzelések, bár tudományos és jogi alapokkal rendelkeznek, áthaladnak az etika és az erkölcs szűrőjén, tehát ezek alakítják őket. A következőkben Puskás Bálinttól, az alkotmánybírótól és Puskás Bálinttól az embertől, a kollégától búcsúzom.
Puskás Bálint az alkotmánybírói mandátumát megelőzően több mint 10 évig (1996-2007) szenátor volt, emellett két évig a román Szenátus alelnöke is. A Szenátus 2007-ben kilenc évre kinevezte a Román Alkotmánybíróság bírájává. Tevékenységének kezdetétől fogva főként a fizetések és a nyugdíjak kérdése foglalkoztatta, és az alkotmánybírósági megbízatása alatt ő jegyezte előadó alkotmánybíróként az ilyen jellegű ügyek túlnyomó többségét. Nehéz időszak volt ez, mivel Puskás Bálint megbízatása egybeesett a 2009-2011-es gazdasági válság okozta kihívásokkal, amikor a panaszokat az egymással versengő alapvető jogok kiegyenlítésével kellett rendezni. Nem értett egyet a nyugdíjcsökkentéssel, és szavazata döntő volt mert 4/5-ös többséggel a román Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította ezt a jogszabályt (872/2010 és 874/2010 Határozatok). Puskás Bálint úgy ítélte meg, hogy az állam gazdasági érdekei nem ellensúlyozhatják a nyugdíjhoz való alkotmányos jogot és nem félt attól, hogy ezt az elvet nyilvánosságra hozza.
Szakértelme kivételes volt a parlamenti jog területén is, előadó alkotmánybíróként olyan ügyet is jegyzett, amelyben a Képviselőház elnökét felmentették hivatalából (468/2016 Határozat).
Érdemes hangsúlyozni, hogy az Alkotmánybíróság 38 esetben állapított meg alkotmányellenességet olyan ügyekben, amelyekben Puskás Bálint volt az előadó alkotmánybíró. Ezek mellet még egy határozatot emelnék ki, amely nem normakontrollra irányult, hanem az állami hatóságok közötti jogi konfliktus rendezésére. 2010-ben az oktatásról szóló törvénytervezet, amely számos, a nemzeti kisebbségek számára kedvező rendelkezést tartalmazott, elakadt a parlamenti eljárásban és a kormány azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy kötelezze a Parlamentet a törvény elfogadására irányuló parlamenti eljárás folytatására. Puskás Bálint volt az ügy előadó alkotmánybírája, akinek érveivel sikerült meggyőznie a Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja felül korábbi elutasító gyakorlatát, ezzel megnyitva az utat az oktatási törvény elfogadása előtt (1525/2010 Határozat). A nemzeti kisebbségi jogok kapcsán Puskás Bálint hangsúlyoztatta, hogy nemcsak az Alkotmányt kell alkalmazni, mint lex superior-t, hanem - a francia modellt követve - az úgynevezett alkotmányossági egységet is figyelembe kell venni, amely értelmében bizonyos alkotmányos értékkel rendelkező dokumentumok közös testet alkotnak az Alkotmánnyal (különvélemény az 80/2014 Határozathoz).
Puskás Bálint kiegyensúlyozott ember volt, sok esetben sikerült lecsillapítania az Alkotmánybíróság plenáris ülésén zajló szakmai vitákat. Ezzel kapcsolatban szeretném feleleveníteni a 2012-ben a köztársasági elnök felmentéséről szóló alkotmányos népszavazás érvénytelenítése kapcsán folytatott vitát. Az érvénytelenítéshez 6 bíró szavazata volt szükséges, és ő nem habozott alkalmazni azokat a jogszabályokat, amelyek kimondták, hogy a népszavazás csak akkor érvényes, ha a szavazati joggal rendelkező állampolgárok legalább 50%-a részt vesz rajta. Nehéz döntés volt, mert a polgárok 47%-a vett részt a népszavazáson, és a szavazók 88%-a az elnök felmentésére szavazott. Hatalmas nyomás nehezedett az Alkotmánybíróságra: a törvénynek adjon elsőbbséget, amelynek következménye a népszavazás érvénytelenítése, vagy a nép akaratának, amelynek következménye Románia elnökének menesztése. Ebben az összefüggésben érdemes kiemelni azt a 2009-ben hozott döntést is, amelyben az Alkotmánybíróság az elnökválasztás során elrendelte az érvénytelen szavazatok újraszámlálását. Puskás Bálint úgy vélte, hogy ezeket a szavazatokat újra kell számolni, mert különben kétségek merülnek fel a megszerzett mandátum jogosságával kapcsolatban. Az eredmény végül nem változott, de minden gyanút kiküszöbölt a választási eredményekkel kapcsolatban.
Hangsúlyoznom kell, hogy bár Puskás Bálint a kelsen-i pozitivizmus híve volt, gyakran felvetette az élő jog kérdését. A jogtudomány az élő jog hatására változik, és az alkotmánybírónak kell azonosítania azokat a helyzeteket, amelyekben ezt a doktrínát alkalmazni kell. Örömmel emlékszem vissza azokra a
- 63/64 -
2011-ben lezajlott vitákra, amelyek eredményeként az élő jog alkalmazásával megváltoztatták a bíróság 20 éves gyakorlatát. Puskás Bálint a változásra szavazott egy egyhangú határozatban (766/2011 Határozat).
Puskás Bálint intenzíven közreműködött az államhatalom szervezetével és működésével kapcsolatos ügyekben is. A kormányalakítás, a miniszterek kinevezése és büntetőjogi felelősségre vonása, az állam képviselőjének részvétele az Európai Tanácsban, a parlamenti mandátum mind a Puskás Bálint érdeklődésre számot tartó témák voltak, amelyről párhuzamos indokolások és különvélemények is tanúskodnak.
Tudományos érdeklődését bizonyítják a román Alkotmánybírósági Szemlében (Buletinul Curţii Constituţionale), a román munkajogi folyóiratban (Revista Română de Dreptul Muncii), valamint az olasz összehasonlító jogi folyóiratban (Diritto Pubblico Comparato ed Europeo) megjelent tanulmányai, valamint a nyugdíj alkotmányjogi védelméről szóló - Patricia-Marelina Ionea-val közösen írt - szakkönyve Protectia constitutională a dreptului la pensie (Bukarest, 2014.).
Puskás Bálint nem "csupán" egy alkotmánybíró volt, hanem egy mindig pozitív energiát sugárzó ember, akinek sikerült a "munkacsapatot" egyesítenie akkor is, ha a sok eltérő vélemény miatt feszültségek voltak. Munkatársait folyamatos szakmai fejlődésre ösztönözte, nyílt, barátságos és őszinte párbeszédet folytatott velük. Puskás Bálint volt az, aki engem arra biztatott, hogy doktori fokozatot szerezzek, ami meg is történt. Ebben az időszakban szakmai mentoromnak tekintettem, és meglepődtem, amikor Az alkotmánybíró hétköznapjai című emlékiratából (Sepsiszentgyörgy, 2017) kapott tiszteletpéldány dedikációjában ugyanezt írta: Érezte az embert!
Alkotmánybírói mandátumának 2016-os lejárta után Puskás Bálint továbbra is aktívan foglalkozott az alkotmányjoggal, ennek jegyében Sepsiszentgyörgyön, Kovászna megyében megszervezte a Kárpát-medencei magyar alkotmánybírók első találkozóját (2022).
Az alkotmányosság elveszített egy kiváló szakembert, mi pedig elveszítettünk egy barátot, egy embert ...
Áldott legyen az emléke! ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző a segédbírói testület megbízott vezetője, Románia Alkotmánybírósága.
Visszaugrás
