Az előző két évtized során számos olyan szakmai műhely létesült a tudomány vonalán Európában, amely a magánjog meghatározott részterületére/részterületeire koncentráltan közös európai elvek összegyűjtését és rendszerezését - ezáltal tulajdonképpen európai mintaszabály-tervezet elkészítését - tűzte ki céljául. Legjelentősebb és legsikeresebb kezdeményezésként az 1982-ben, Ole Lando, a koppenhágai egyetem professzorának vezetésével létrejött Európai Szerződési Jogi Bizottság (Commission on European Contract Law) említendő. A bizottság felépítése és munkametódusa szempontjából az UNIDROIT Alapelvek1 kidolgozása során alkalmazott megoldások szolgáltak elsődleges mintaként. Ezzel kapcsolatban lényegi ismérvként emelendő ki a résztvevő gyakorlati jogászoknak tulajdonított jelentős szerep a munkálatok során. Az Európai Szerződési Jogi Bizottság harmadik bizottsága 2002. májusában publikálta az Európai Szerződési Jog Alapelvei (Principles of European Contract Law) utolsó (harmadik) részét, a húsz évvel korábban életre hívott kezdeményezés betöltve ezzel célját.
A kezdeményezés keretében folytatott munkálatok eredményeként megszületett tehát a három részből álló Európai szerződési jog alapelvei, amely nem más, mint az európai szerződési jog - kiemelkedő precizitás és koherencia jellemezte - mintaszabály-tervezete.
Az Európai Szerződési Jogi Bizottság további fejleményeként, 1999 közepén, Christian von Bar osnabrücki egyetemi professzor vezetésével megalakult az Európai Polgári Törvénykönyv Kutatócsoport (a továbbiakban: "Kutatócsoport"). A von Bar professzor által vezetett kutatócsoport célja az Európai Szerződési Jog Alapelvei mintájára a magánjog teljes vagyonjogi részére kiterjedően elkészíteni az európai mintaszabály-tervezeteket. Ennek keretében jelenik meg célként az európai deliktuális jog - mint a vagyonjog integráns része - mintaszabály-tervezetének elkészítése4.
2.1 A deliktuális jog, mint a kötelmi jog integráns részegysége
A deliktuális jog a szerződési jog mellett képezi a kötelmi jog második legnagyobb részegységét. A piacgazdaság viszonyai közepette szerződési jog nem létezhet deliktuális jog nélkül, és fordítva, deliktuális jog nem létezhet szerződési jog nélkül. Értelmetlen lenne ugyanis vagyonszerzési jogot vagyonvédelmi jog nélkül alkotni, és ez ugyanígy fordítva is helytáll; képletesen: egyetlen érme két oldaláról van szó. Amíg ugyanis a szerződési jog tipikusan inter partes "hat", addig a deliktuális jog erga omnes tölti be védelmi szerepét, viszonylatában mindenki potenciális "félnek" tekinthető. 5
2.2 Az összehasonlító jog, mint eszköz6
Az európai deklituális jog összehasonlító jogi feltárása már több forrásból is rendelkezésre áll7, tehát a munkálatok ezeket az eredményeket alapul véve folynak. Fontos, hogy megértsük a célkitűzés lényegét. A Kutatócsoport keretében készülő mintaszabály-tervezetnek nem az a célja, hogy egymással konkuráló jogrendszerek közül egyesek meghatározott jogelvei mellett letegye a voksát, és ezzel a létező nemzeti jogrendszereket egymással szemben kijátssza, hanem az, hogy egy, egyedül a deliktuális jog tárgya szempontjából indokolt szöveggel szolgáljon.
2.3 A Kutatócsoport felépítése8
A következőkben felvázolom a Kutatócsoport munkametódusát, amely a "projekt-folyamat" - és fejlődés - nyomon követéséhez szükséges lehet. A Kutatócsoport - mint szakmai szervezet - szervezeti hierarchiájának csúcsán az úgynevezett Kormányzóbizottság (Steering Committee) áll, amely elvi irányító testületként értelmezhető. A Kormányzóbizottság határozza meg a tematikák és ülések rendjét, továbbá a Kutatócsoport személyi összetételét. A szakmai kérdések és szövegtervezetek megvitatása, továbbá adott esetben az ezekről - egyszerű többséggel - való döntés az ún. Koordinációs Csoport (Coordinating Group) keretében történik, amely a szervezet hierarchiájában a tulajdonképpeni döntéshozó szerv szerepét tölti be. A Koordinációs Csoport elé kerülő javaslatok az ún. Munkacsoportoktól (Working Team) származnak, a munkacsoportok - a tulajdonképpeni munkálatok színhelyei - a Koordinációs Csoport "alatti" szervezeti egységek, amelyek a vagyonjog "lefedni kívánt" valamely tárgykörére szakosodott állandó műhelyek. Ilyen állandó munkacsoport a Szerződésen Kívüli Kötelmek Munkacsoport is ("The Working Team on Extra-Contractual Obligations"9, a továbbiakban: "Munkacsoport"). Az egyes munkacsoportok munkáját a csoportvezetők (Team Leader) irányítják, aki a Szerződésen Kívüli Kötelmek Munkacsoport esetében von Bar professzor úr.
A Szerződésen Kívüli Kötelmek Munkacsoport deliktuális jogi koncepcióját a Koordinációs Csoport 2001. júniusi stockholmi ülése keretében mutatta be első ízben, és terjesztette be elfogadásra annak struktúrája, illetve néhány szakasza tekintetében. Ez a koncepció bemutatása óta számos "csiszolást" élt meg, az aktuális változat részletes bemutatására jelen cikk III. része keretében kerül sor.
Minden, a Kutatócsoport keretében elfogadott mintaszabály-tervezet olyan összehasonlító jogi bevezetővel kezdődik majd, amelyből a megfogalmazott alapelvekre - Principles - irányadó elvi szempontok - policy considerations - következtek. Mi több, a deliktuális jogi tervezet esetében erre minden egyes fejezetet megelőzően sor kerül. A bevezetőt az egyes szakaszok szövegei (tulajdonképpeni szabályszöveg) - black letter rules - követik majd, amelyek részletes kapcsolódó magyarázatok - comments - keretében kerülnek kifejtésre, ezen felül, bemutatást nyer a gyakorlati alkalmazás során jelentkező hatásuk is. A befejezést úgynevezett megjegyzések - notes - képezik majd, amelyek összehasonlító jogi összefoglalót jelentenek és céljuk, hogy rámutassanak arra, hogy az Európai Unió jogrendszerei megegyeznek-e, illetve mennyiben egyeznek meg az egyes alapelvekkel. A munkálatok eredménye tehát hasonló lesz, mint az Európai Szerződési Jog Alapelvei, a Kutatócsoport attól csak az előzőkben bemutatott összehasonlító jogi bevezető - mint ráadás - erejéig tér el.10
Az Európai Unió12 deliktuális jogi vonulatai szempontjából első pillantásra három családot különböztethetünk meg. Eszerint az egyik család Anglia és Írország common law-ját foglalja magába, amely egyes lényeges kérdésekben - például a gondatlanságért fennálló felelősség területén - átnyúlik a skót jogba is. A common law deliktuális joga hagyományosan nagyszámú egyedi tort-on (nem megengedett jogtalan cselekedet13) alapul. Kívülről szemlélve, a common law deliktuális jogi rendszere a kontinentális büntetőjogok felépítésére emlékeztet. Természetesen a gyakorlati életben az egyes tort-ok jelentősége nagymértékben eltérő. Hetven körüli lehet az elismert tort-ok a száma, azonban csak néhány bír a gyakorlati életben közülük valóban jelentőséggel; ilyen tort a trespass14 minden lehetséges formájában, továbbá a negligence15 és private nuisance16. A tort-ok nagy száma lényegében a meglehetősen szűk tényállás-fedéssel függ össze.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
